PERFORCE change 140266 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Sat Apr 19 21:34:26 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=140266
Change 140266 by pgj at disznohal on 2008/04/19 21:34:18
Cleanup in Chapter 3.
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#5 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#5 (text+ko) ====
@@ -14,7 +14,7 @@
<author>
<firstname>Chris</firstname>
<surname>Shumway</surname>
- <contrib>Újraírta: </contrib>
+ <contrib>Átdolgozta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</chapterinfo>
@@ -41,49 +41,51 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Az ún. <quote>virtuális konzolok</quote>
- használatát &os; alatt.</para>
+ <para>az ún. <quote>virtuális konzolok</quote>
+ használatát &os; alatt;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan mûködnek együtt a &unix;
- állományokra vonatkozó engedélyei a
- &os; saját
- kiegészítéseivel.</para>
+ <para>hogyan mûködnek együtt a &unix;
+ állományokra vonatkozó engedélyei
+ a &os; saját
+ kiegészítéseivel;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Egy &os; állományrendszer
- alapértelmezett kialakítását.</para>
+ <para>egy &os; állományrendszer
+ alapértelmezett
+ kialakítását;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A &os; lemezszervezését.</para>
+ <para>a &os; lemezszervezését;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan csatlakoztassunk és válasszunk le
- állományrendszereket.</para>
+ <para>hogyan csatlakoztassunk és válasszunk le
+ állományrendszereket;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Mik a folyamatok, démonok és
- jelzések.</para>
+ <para>mik azok a folyamatok, démonok és
+ jelzések;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Mi az a shell, és miként tudjuk
- megváltoztatni az alapértelmezett
- bejelentkezési környezetünket.</para>
+ <para>mik azok a parancsértelmezõk, és
+ miként tudjuk megváltoztatni az
+ alapértelmezett bejelentkezési
+ környezetünket;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan használjuk az alapvetõ
- szövegszerkesztõket.</para>
+ <para>hogyan használjuk az alapvetõ
+ szövegszerkesztõket;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Mik az eszközök és az
- eszközleírók.</para>
+ <para>mik az eszközök és az
+ eszközleírók;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>&os; alatt milyen bináris formátumokat
- használhatunk.</para>
+ használhatunk;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Szükség esetén hogyan olvassuk el a
+ <para>szükség esetén hogyan olvassuk el a
megfelelõ man oldalakat.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -92,27 +94,29 @@
<sect1 id="consoles">
<title>Virtuális konzolok és terminálok</title>
+
<indexterm><primary>virtuális konzolok</primary></indexterm>
<indexterm><primary>terminálok</primary></indexterm>
<para>A &os; számos módon használható.
Ezek közül az egyik az, ha parancsokat
- gépelünk be a szöveges terminálon. A
- &unix; operációs rendszer
- rugalmasságának és erejének
- jelentõs része érhetõ el egyszerûen,
- amikor a &os;-t így használjuk. Ebben a szakaszban
- megtudhatjuk, mik azok a <quote>terminálok</quote>
- és <quote>konzolok</quote> és miként tudjuk
- õket &os; alatt használni.</para>
+ gépelünk be a szöveges terminálon.
+ Így érhetõ el egyszerûen a &unix;
+ operációs rendszer rugalmasságának
+ és erejének jelentõs része. Ebben a
+ szakaszban megtudhatjuk, mik azok a
+ <quote>terminálok</quote> és <quote>konzolok</quote>
+ és miként tudjuk ezeket &os; alatt
+ használni.</para>
<sect2 id="consoles-intro">
<title>A konzol</title>
+
<indexterm><primary>konzol</primary></indexterm>
<para>Ha nem állítottuk volna be, hogy a &os;
- indulása során automatikusan induljon el a grafikus
- felület is, akkor a rendszer egy bejelentkezõ
+ indulása során automatikusan induljon el a
+ grafikus felület is, akkor a rendszer egy bejelentkezõ
képernyõt fog mutatni közvetlenül a
rendszerindítás befejezõdése
után. Ekkor valami ilyesmit kell majd
@@ -129,8 +133,8 @@
login:</screen>
<para>Egyes rendszereken ugyan némileg eltérhetnek
- az üzenetek, de hasonlót kell látnunk. Minket
- most az utolsó két sor érdekel. Az
+ az üzenetek, de hasonlót kell látnunk.
+ Minket most az utolsó két sor érdekel. Az
utolsó elõtti sorban ez olvasható:</para>
<programlisting>FreeBSD/i386 (pc3.example.org) (ttyv0)</programlisting>
@@ -144,8 +148,8 @@
jelzés. Még abban az esetben is a
<literal>i386</literal> kiírást fogjuk
látni, hogy ha a &os;-t konkrétan nem is az
- &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt nem a
- processzorunk típusát, hanem a processzorunk
+ &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis
+ nem a processzorunk típusát, hanem annak
<quote>architektúráját</quote>
láthatjuk.</para>
</footnote>. A gépünk neve (mivel minden &unix;-os
@@ -160,10 +164,11 @@
<programlisting>login:</programlisting>
<para>Ez az a rész, ahova a &os;-be
- történõ bejelentkezéshez meg kell adnunk a
- <quote>felhasználói nevünket</quote> (user
+ történõ bejelentkezéshez meg kell adnunk
+ a <quote>felhasználói nevünket</quote> (user
name). A következõ szakaszban errõl
olvashatunk.</para>
+
</sect2>
<sect2 id="consoles-login">
@@ -176,22 +181,24 @@
számítógépen egyszerre rengeteg
programot képesek futtatni.</para>
- <para>Minden többfelhasználós rendszernek meg
- kell tudnia különböztetnie egy
+ <para>Minden többfelhasználós rendszernek
+ valamilyen módon meg kell tudnia
+ különböztetnie egy
<quote>felhasználóját</quote> a
- többitõl valamilyen módon. A &os;-ben
- (és minden más &unix;-szerû
- operációs rendszerben) ezt úgy érik
- el, hogy a programok futtatása elõtt minden
- felhasználónak <quote>be kell jelentkeznie</quote>
- a rendszerbe. Minden felhasználó rendelkezik egy
- egyedi névvel (ez a <quote>felhasználói
- név</quote>) és ehhez egy titkos kulcssal (ez a
+ többitõl. A &os;-ben (és minden más
+ &unix;-szerû operációs rendszerben) ezt
+ úgy érik el, hogy a programok futtatása
+ elõtt minden felhasználónak <quote>be kell
+ jelentkeznie</quote> a rendszerbe. Minden
+ felhasználó rendelkezik egy egyedi névvel
+ (ez a <quote>felhasználói név</quote>)
+ és ehhez egy titkos kulcssal (ez a
<quote>jelszó</quote>). A &os; a programok
futtatásához ezt a kettõt fogja
elkérni a felhasználótól.</para>
- <indexterm><primary>indító szkriptek</primary></indexterm>
+ <indexterm><primary>rendszerindító szkriptek</primary></indexterm>
+
<para>Egybõl miután a &os; elindult és
befejezte a rendszerindításhoz használt
szkriptjeinek lefuttatását
@@ -206,8 +213,9 @@
futtatandó, hasznos munkát végzõ
szolgáltatásokat.</para>
</footnote>, ez a kijelzés (vagy más néven
- <quote>prompt</quote>) fog megjelenni és kérni egy
- érvényes felhasználói nevet:</para>
+ <quote>prompt</quote>) fog megjelenni és kér egy
+ érvényes felhasználói
+ nevet:</para>
<screen>login:</screen>
@@ -215,20 +223,21 @@
hogy a felhasználói nevünk
<username>pgj</username>. Az iménti prompthoz
írjuk be, hogy <literal>pgj</literal> és nyomjuk
- le az <keycap>Enter</keycap>t. Ezt követõen meg kell
- jelennie egy másik promptnak is, amely egy
- <quote>jelszót</quote> (password) kér:</para>
+ le az <keycap>Enter</keycap> billentyût. Ezt
+ követõen meg kell jelennie egy másik promptnak
+ is, amely egy <quote>jelszót</quote> (password)
+ kér:</para>
<screen>login: <userinput>pgj</userinput>
Password:</screen>
<para>Most pedig gépeljük be <username>pgj</username>
jelszavát és nyomjunk után egy
- <keycap>Enter</keycap>t. Vigyázzunk, hogy a
- jelszót <emphasis>nem látjuk</emphasis> a
+ <keycap>Enter</keycap> billentyût. Vigyázzunk, hogy
+ a jelszót <emphasis>nem látjuk</emphasis> a
beírás során! Emiatt most ne
aggódjunk. Ezzel kapcsolatban elegendõ csak annyit
- mondani, hogy mindez biztonsági
+ tudni, hogy mindez biztonsági
megfontolásokból történik.</para>
<para>Amennyiben jól adtuk meg a jelszavunkat, sikeresen
@@ -241,7 +250,8 @@
üzenete</quote> jelenik meg, amelyet a parancssor
követ (egy <literal>#</literal>, <literal>$</literal> vagy
<literal>%</literal> jel). Innen tudhatjuk meg, hogy
- sikerült bejelentkeznünk./para>
+ sikerült bejelentkeznünk.</para>
+
</sect2>
<sect2 id="consoles-virtual">
@@ -302,6 +312,7 @@
látszik</quote>, mintha több
<quote>virtuális</quote> képernyõn és
billentyûzeten adnánk parancsokat a &os;-nek.</para>
+
</sect2>
<sect2 id="consoles-ttys">
@@ -314,24 +325,24 @@
könnyedén testreszabhatjuk úgy a
telepített rendszerünket, hogy több vagy
esetleg kevesebb virtuális konzollal induljon el. A
- virtuális konzolok száma és pontos
+ virtuális konzolok száma és azok pontos
beállítása az
<filename>/etc/ttys</filename> állományon
- keresztül végezhetõ el.</para>
+ keresztül adható meg.</para>
<para>A &os; virtuális konzoljait tehát az
<filename>/etc/ttys</filename> állomány
megfelelõ módosításával tudjuk
- behangolni. Itt minden egyes olyan sor, ami nem
+ behangolni. Itt minden egyes olyan sor, amely nem
megjegyzés (vagyis azok a sorok, amelyek nem a
<literal>#</literal> karakterrel kezdõdnek), tartalmazza az
egyes terminálok vagy virtuális konzolok
beállításait. Az állomány a
&os; telepítésében szereplõ,
alapértelmezett változata kilenc virtuális
- konzol konfigurációját tartalmazza, melyek
+ konzol konfigurációját tartalmazza, amelyek
közül nyolc aktív. Ezek a
- <literal>ttyv</literal> szöveggel kezdõdõ
+ <literal>ttyv</literal> résszel kezdõdõ
sorok:</para>
<programlisting># name getty type status comments
@@ -348,33 +359,37 @@
ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</programlisting>
<para>Az állományban található
- oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve a
- virtuális konzolok
+ oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve
+ a virtuális konzolok
beállításához
használható kapcsolókat a &man.ttys.5; man
oldalon olvashatjuk.</para>
+
</sect2>
<sect2 id="consoles-singleuser">
- <title>Egyfelhasználós mód konzolja</title>
+ <title>Az egyfelhasználós mód
+ konzolja</title>
<para>Az <quote>egyfelhasználós mód</quote>
részletes leírása a <xref
linkend="boot-singleuser">ban található. Fontos
tudni, hogy amikor a &os;-t egyfelhasználós
- módban futtatjuk, csupán egyetlen konzolunk van, a
- virtuális konzolok nem érhetõek el. Az
- egyfelhasználós mód erre vonatkozó
+ módban futtatjuk, csupán egyetlen konzolunk van,
+ és a virtuális konzolok nem érhetõek
+ el. Egyébként az egyfelhasználós
+ mód erre vonatkozó
beállításai is megtalálhatóak
- egyébként az <filename>/etc/ttys</filename>
- állományban. Keressük meg a
- <literal>console</literal> kezdetû sort:</para>
+ az <filename>/etc/ttys</filename> állományban.
+ Ehhez keressük meg a <literal>console</literal>
+ kezdetû sort:</para>
<programlisting># name getty type status comments
#
-# If console is marked "insecure", then init will ask for the root password
-# when going to single-user mode.
-console none unknown off secure</programlisting>
+# Ha a konzolt "insecure" (nem biztonságos) típusúnak választjuk meg,
+# akkor a használatához az egyfelhasználós mód aktivilásá elõtt a rendszer
+# kérni fogja a rendszeradminisztrátori jelszót.
+onsole none unknown off secure</programlisting>
<note>
<para>A <literal>console</literal> felett látható
@@ -392,33 +407,33 @@
értéket <literal>insecure</literal>-ra
állítjuk!</emphasis> Ha ugyanis
véletlenül elfeledkeznénk a
- <username>root</username> jelszaváról, azzal az
- egyfelhasználós mód használata is
- veszélybe kerülhet. Habár ettõl
- függetlenül is lehetséges, azokra
- számára mégis nehéz helyzetnek
- bizonyulhat, akik nem mozognak elég otthonosan a &os;
- rendszerindítás folyamatának és a
- hozzá kapcsolódó programok
+ <username>root</username> jelszaváról, akkor
+ azzal az egyfelhasználós mód
+ használata is veszélybe kerülhet.
+ Habár ettõl függetlenül is
+ lehetséges, azokra számára mégis
+ nehéz helyzetnek bizonyulhat, akik nem mozognak
+ elég otthonosan a &os; rendszerindítási
+ folyamatának és a
+ hozzákapcsolódó programok
ismeretében.</para>
</note>
+
</sect2>
<sect2 id="consoles-vidcontrol">
- <title>A videómód váltása
- konzolban</title>
+ <title>A videomód váltása konzolban</title>
- <para>A &os; konzol alapértelmezett
- videómódja átállítható
- 1024x768-ra, 1280x1024-re, vagy bármilyen olyan
- más méretre, amit a
- videókártyánk és monitorunk
- képes megjeleníteni. Az eltérõ
- videómódok használatához
- elõször a rendszermagunkat az alábbi két
+ <para>A &os; konzol alapértelmezett videomódja
+ átállítható 1024x768-ra,
+ 1280x1024-re, vagy bármilyen olyan más
+ méretre, amit a videokártyánk
+ és monitorunk képes megjeleníteni. Az
+ eltérõ videomódok használatához
+ elõször újra kell fordítanunk a
+ rendszermagunkat az alábbi két
beállítás
- hozzáadásával kell
- újrafordítanunk:</para>
+ hozzáadásával:</para>
<programlisting>options VESA
options SC_PIXEL_MODE</programlisting>
@@ -427,34 +442,36 @@
újrafordítottuk a fenti
beállításokkal, a &man.vidcontrol.1;
segédprogrammal tudjuk megállapítani, hogy
- a hardverünk milyen videómódokat enged
+ a hardverünk milyen videomódokat enged
használni. Az összes támogatott
- videómódot a következõképpen
- tudjuk lekérdezni:</para>
+ videomódot a következõképpen tudjuk
+ lekérdezni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>vidcontrol -i mode</userinput></screen>
- <para>A parancs eredményeképpen megkapjuk a
- hardverünk által ismert videómódokat.
- Ezek közül tudjuk kiválasztani
- valamelyikõjüket és <username>root</username>
- felhasználóként a &man.vidcontrol.1;
- segítségével
+ <para>A parancs eredményeképpen tehát
+ megkapjuk a hardverünk által ismert
+ videomódokat. Ezek közül tudjuk
+ kiválasztani valamelyikõjüket és
+ <username>root</username> felhasználóként a
+ &man.vidcontrol.1; segítségével
beállítani:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>vidcontrol MODE_279</userinput></screen>
- <para>Ha az új videómód megfelel
- számunkra, akkor ezt a beállítást az
+ <para>Ha az új videomód megfelel számunkra,
+ akkor ezt a beállítást az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományon
keresztül véglegesíthetjük is:</para>
<programlisting>allscreens_flags="MODE_279"</programlisting>
+
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="permissions">
<title>Engedélyek</title>
+
<indexterm><primary>UNIX</primary></indexterm>
<para>A &os;, mivel a BSD &unix; egyik közvetlen
@@ -477,20 +494,19 @@
<para>Mivel a rendszer több felhasználót is
képes támogatni, az általa kezelt
erõforrások rendelkeznek engedélyek egy adott
- halmazával, melyek eldöntik, ki tudja õket
- olvasni, írni és végrehajtani. Az
- engedélyek háromszor három bit
- formájában jelennek meg, melyek közül az
- elsõ bitcsoport az állomány
- tulajdonosára, a második az állomány
- csoportjára, végül az utolsó pedig a
- mindenki másra vonatkozó engedélyeket
- tárolja.</para>
+ halmazával, amelyek eldöntik ki tudja ezeket olvasni,
+ írni és végrehajtani. Az engedélyek
+ háromszor három bit formájában
+ jelennek meg, amelyek közül az elsõ bitcsoport az
+ állomány tulajdonosára, a második az
+ állomány csoportjára, végül az
+ utolsó pedig a mindenki másra vonatkozó
+ engedélyeket tárolja.</para>
<indexterm><primary>engedélyek</primary></indexterm>
- <indexterm>
- <primary>állományok engedélyei</primary>
- </indexterm>
+ <indexterm><primary>állományok
+ engedélyei</primary></indexterm>
+
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="3">
<thead>
@@ -560,9 +576,8 @@
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
- <indexterm>
- <primary><command>ls</command></primary>
- </indexterm>
+
+ <indexterm><primary><command>ls</command></primary></indexterm>
<indexterm><primary>könyvtárak</primary></indexterm>
<para>A &man.ls.1; <option>-l</option> kapcsolójának
@@ -577,9 +592,9 @@
<screen>&prompt.user; <userinput>ls -l</userinput>
total 530
--rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 myfile
--rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 otherfile
--rw-r--r-- 1 root wheel 7680 Sep 5 12:31 email.txt
+-rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 egyik
+-rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 masik
+-rw-r--r-- 1 root wheel 7680 Sep 5 12:31 e-mail.txt
...</screen>
<para>A példabeli <command>ls -l</command> parancs
@@ -589,7 +604,7 @@
<para>Az elsõ (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy
hagyományos állomány, könyvtár,
- speciális karakteres eszköz, csatlakozás vagy
+ speciális karakteres eszköz, socket vagy
bármilyen más különleges
pszeudoállomány. Ebben az esetben a
<literal>-</literal> jelzi, hogy egy hagyományos
@@ -602,24 +617,24 @@
csoportjának engedélyeit. Az utolsó
három karakter, vagyis itt a <literal>r--</literal> adja
meg a többiek engedélyeit. A kötõjel arra
- utal, hogy az adott engedély tevekénység nem
- engedélyezett. Tehát ennél az
- állománynál az engedélyek a
- következõek: a tulajdonosa tudja olvasni és
- írni, a csoportja csak olvasni tudja, ugyanígy
- bárki más. A fenti táblázatnak
- megfelelõen az állomány
- engedélyének kódja <literal>644</literal>
- lesz, ahol az egyes számjegyek jelentik az
- állomány engedélyeinek három
- elemét.</para>
+ utal, hogy az adott engedélyû
+ tevékenység nem engedélyezett. Tehát
+ ennél az állománynál az
+ engedélyek a következõek: a tulajdonosa tudja
+ olvasni és írni, a csoportja csak olvasni tudja,
+ ugyanígy bárki más. A fenti
+ táblázatnak megfelelõen az
+ állomány engedélyének kódja
+ <literal>644</literal> lesz, ahol az egyes számjegyek
+ jelentik az állomány engedélyeinek
+ három elemét.</para>
<para>Ez mind szép és jó, de vajon a rendszer
- milyen módon vezérli az állományok
+ milyen módon kezeli az állományok
engedélyeit? A &os; a legtöbb hardveres eszközt
- állománynak tekinti, melyek a programok meg tudnak
- nyitni, tudnak róluk olvasni és adatokat tudnak
- kiírni rájuk pontosan úgy, mint
+ állománynak tekinti, amelyeket a programok meg
+ tudnak nyitni, tudnak róluk olvasni és adatokat
+ tudnak kiírni rájuk pontosan úgy, mint
bármilyen más állomány esetén.
Ezeket a speciális állományokat a
<filename>/dev</filename> könyvtárban
@@ -655,13 +670,14 @@
<para>Ezeken kívül még léteznek
további engedélyek is, de ezeket csak olyan
különleges esetekben használják, mint
- mondjuk a felhasználóváltó programok
- (setuid program) vagy a ragadós könyvtárak
- (sticky directory) létrehozása. Az
- állományok engedélyeinek behatóbb
- megismeréséhez és
- beállításához mindenképpen
- nézzük át a &man.chmod.1; man oldalt.</para>
+ például a
+ felhasználóváltó programok (setuid
+ program) vagy a ragadós könyvtárak (sticky
+ directory) létrehozása. Az állományok
+ engedélyeinek behatóbb megismeréséhez
+ és beállításához
+ mindenképpen nézzük át a &man.chmod.1;
+ man oldalt.</para>
<sect2>
<sect2info>
@@ -675,18 +691,19 @@
</sect2info>
<title>Szimbolikus engedélyek</title>
+
<indexterm>
<primary>engedélyek</primary>
<secondary>szimbolikus</secondary>
</indexterm>
- <para>A szimbolikus engedélyek, vagy gyakran csak
- szimbolikus kifejezések, karaktereket használnak a
- számok helyett az állományok és
+ <para>A szimbolikus engedélyek (gyakran csak szimbolikus
+ kifejezések) az állományok és
könyvtárak engedélyeinek megadása
- során. A szimbolikus kifejezések (ki) (hogyan)
- (milyen engedélyt) alakúak, ahol az alábbi
- értékek adhatóak meg:</para>
+ során a számok helyett karaktereket
+ használnak. A szimbolikus kifejezések (ki)
+ (hogyan) (milyen engedélyt) alakúak, ahol az
+ alábbi értékek adhatóak meg:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="3">
@@ -780,18 +797,20 @@
használhatóak, csak itt betûket kell
megadnunk. Például az alábbi paranccsal
akadályozhatjuk meg, hogy a tulajdonosán
- kívül bárki hozzáférhessen a
- <replaceable>FILE</replaceable> nevû
+ kívül bárki hozzáférhessen az
+ <replaceable>ÁLLOMÁNY</replaceable> nevû
állományhoz:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go= FILE</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go= <replaceable>ÁLLOMÁNY</replaceable></userinput></screen>
<para>Amennyiben egy állománnyal kapcsolatban
- több változtatást is el kívánunk
- végezni, össze tudjuk õket fûzni egy
- vesszõkkel elhatárolt felsorolásban:</para>
+ több változtatást is el
+ kívánunk végezni, össze tudjuk ezeket
+ fûzni egy vesszõkkel elhatárolt
+ felsorolásban:</para>
+
+ <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go-w,a+x <replaceable>ÁLLOMÁNY</replaceable></userinput></screen>
- <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go-w,a+x <replaceable>FILE</replaceable></userinput></screen>
</sect2>
<sect2>
@@ -817,24 +836,24 @@
könyvtárakra nem vonatkoznak.</para>
<para>Ezek az állományjelzõk az
- állományok felett további
+ állományok felett további
vezérlést adnak a kezünkbe, aminek
- révén gondoskodhatunk róla, hogy még
- akár a <username>root</username>
+ révén gondoskodhatunk róla, hogy
+ akár mgé a <username>root</username>
felhasználó (a rendszer adminisztrátora) se
legyen képes állományokat
eltávolítani vagy módosítani.</para>
<para>Az állományjelzõk értékei
- egy egyszerûen felületen keresztül, a
+ egy egyszerû felületen keresztül, a
&man.chflags.1; segédprogrammal
változtathatóak meg. Például a
- <filename>file1</filename> nevû állományon a
+ következõ paranccsal állíthatjuk a
rendszer törölhetetlen (undeletable)
- jelzését a következõ parancs
- kiadásával állíthatjuk be:</para>
+ jelzését az <filename>allomany1</filename>
+ állományon:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>chflags sunlink <filename>file1</filename></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>chflags sunlink <filename>allomany1</filename></userinput></screen>
<para>A törölhetetlen jelzés
eltávolításához egyszerûen csak
@@ -843,10 +862,10 @@
még beszúrunk egy <quote>no</quote>
szövegrészt. Így:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>chflags nosunlink <filename>file1</filename></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>chflags nosunlink <filename>allomany1</filename></userinput></screen>
<para>Az állományokra éppen
- érvényes jelzéseket a &man.ls.1; parancs
+ érvényes jelzéseket az &man.ls.1; parancs
<option>-lo</option> kapcsolójának
segítségével jeleníthetjük
meg:</para>
@@ -857,7 +876,7 @@
<para>Ennek megfelelõen az eredménynek valahogy
így kellene kinéznie:</para>
- <programlisting>-rw-r--r-- 1 trhodes trhodes sunlnk 0 Mar 1 05:54 file1</programlisting>
+ <programlisting>-rw-r--r-- 1 trhodes trhodes sunlnk 0 Mar 1 05:54 allomany1</programlisting>
<para>Sok jelzés csak a <username>root</username>
felhasználón keresztül vehetõ fel vagy
@@ -867,11 +886,13 @@
javasoljuk, hogy ezzel kapcsolatban a &man.chflags.1; és
&man.chflags.2; man oldalakat tanulmányozzák
át.</para>
+
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="dirstructure">
<title>A könyvtárak elrendezése</title>
+
<indexterm><primary>könyvtárhierarchia</primary></indexterm>
<para>A &os; könyvtárszerkezetének ismerete
@@ -892,22 +913,23 @@
számára.</para>
<para>A csatlakozási pont egy olyan könyvtár,
- ahová a szülõ állományrendszeren (ami
- gyakran maga a gyökér állományrendszer)
- belül további állományrendszereket
- tudunk beoltani. Errõl bõvebben a <xref
- linkend="disk-organization">ban olvashatunk. A szabványos
- csatlakozási pontok: <filename>/usr</filename>,
- <filename>/var</filename>, <filename>/tmp</filename>,
- <filename>/mnt</filename> és <filename>/cdrom</filename>.
- Ezekre a könyvtárakra általában az
+ ahová a szülõ állományrendszeren
+ (ami gyakran maga a gyökér
+ állományrendszer) belül további
+ állományrendszereket tudunk beoltani. Errõl
+ bõvebben a <xref linkend="disk-organization">ban olvashatunk.
+ A szabványos csatlakozási pontok:
+ <filename>/usr</filename>, <filename>/var</filename>,
+ <filename>/tmp</filename>, <filename>/mnt</filename> és
+ <filename>/cdrom</filename>. Ezekre a könyvtárakra
+ általában az <filename>/etc/fstab</filename>
+ állományban találunk hivatkozásokat.
+ Az <filename>/etc/fstab</filename> állomány a
+ rendszer számára a különbözõ
+ állományrendszerek és a hozzájuk
+ tartozó csatlakozási pontok
+ táblázatát tartalmazza. Az
<filename>/etc/fstab</filename> állományban
- találunk hivatkozásokat. Az
- <filename>/etc/fstab</filename> állomány a rendszer
- számára a különbözõ
- állományrendszerek és a hozzájuk
- tartozó csatlakozási pontok táblázata.
- Az <filename>/etc/fstab</filename> állományban
szereplõ legtöbb állományrendszer a
rendszerindítás során automatikusan
csatlakoztatásra kerül az &man.rc.8; szkriptbõl,
@@ -916,8 +938,8 @@
linkend="disks-fstab">ban találhatjuk meg.</para>
<para>Az állományrendszerek
- hierarchiájának teljes leírását a
- &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk. Mi egyelõre most
+ hierarchiájának teljes leírását
+ a &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk. Mi egyelõre most
megelégszünk a leggyakrabban megjelenõ
könyvtárak rövid
áttekintésével.</para>
@@ -934,13 +956,15 @@
<tbody valign="top">
<row>
<entry><filename class="directory">/</filename></entry>
- <entry>Az állományrendszer gyökere.</entry>
+ <entry>Az állományrendszer
+ gyökere.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/bin/</filename></entry>
<entry>Az egy- és
- többfelhasználós környezetekben is
- egyaránt alapvetõ felhasználói
+ többfelhasználós környezetekben
+ is egyaránt alapvetõ
+ felhasználói
segédprogramok.</entry>
</row>
<row>
@@ -954,12 +978,12 @@
<entry><filename class="directory">/boot/defaults/</filename></entry>
<entry>A rendszerindítás
alapértelmezett konfigurációs
- állományai. Ld.
+ állományai. Lásd
&man.loader.conf.5;</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/dev/</filename></entry>
- <entry>Eszközleírók, ld.
+ <entry>Eszközleírók, lásd
&man.intro.4;.</entry>
</row>
<row>
@@ -970,12 +994,13 @@
<row>
<entry><filename class="directory">/etc/defaults/</filename></entry>
<entry>Az alapértelmezett
- rendszerkonfigurációs
- állományok, ld. &man.rc.8;.</entry>
+ rendszerkonfigurációs
+ állományok, lásd
+ &man.rc.8;.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/etc/mail/</filename></entry>
- <entry>A &man.sendmail.8;-hez hasonló
+ <entry>A &man.sendmail.8; programhoz hasonló
levélküldõ rendszerek
konfigurációs
állományai.</entry>
@@ -983,20 +1008,20 @@
<row>
<entry><filename class="directory">/etc/namedb/</filename></entry>
<entry>A <command>named</command> program
- konfigurációs állományai, ld.
- &man.named.8;.</entry>
+ konfigurációs állományai,
+ lásd &man.named.8;.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/etc/periodic/</filename></entry>
<entry>A &man.cron.8; által naponta, hetente
- és havonta lefuttatandó szkriptek, ld.
- &man.periodic.8;.</entry>
+ és havonta lefuttatandó szkriptek,
+ lásd &man.periodic.8;.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/etc/ppp/</filename></entry>
<entry>A <command>ppp</command> program
- konfigurációs állományai, ld.
- &man.ppp.8;.</entry>
+ konfigurációs állományai,
+ lásd &man.ppp.8;.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/mnt/</filename></entry>
@@ -1008,13 +1033,13 @@
<row>
<entry><filename class="directory">/proc/</filename></entry>
<entry>A futó programokat tartalmazó
- állományrendszer, ld. &man.procfs.5;, ill.
- &man.mount.procfs.8;.</entry>
+ állományrendszer, lásd
+ &man.procfs.5;, illetve &man.mount.procfs.8;.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/rescue/</filename></entry>
<entry>Statikusan linkelt programok vészhelyzet
- esetére, ld. &man.rescue.8;.</entry>
+ esetére, lásd &man.rescue.8;.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/root/</filename></entry>
@@ -1024,7 +1049,7 @@
<row>
<entry><filename class="directory">/sbin/</filename></entry>
<entry>Az egy- és
- többfelhasználós környezetekben
+ többfelhasználós környezetekben
fontos rendszerprogramok és
rendszerfelügyeleti eszközök.</entry>
</row>
@@ -1044,7 +1069,7 @@
beállításával lehet
automatikussá tenni (vagy a
<filename>/etc/fstab</filename> megfelelõ
- módosításával, ld.
+ módosításával, lásd
&man.mdmfs.8;).</entry>
</row>
<row>
@@ -1126,7 +1151,7 @@
<entry><filename
class="directory">/usr/share/</filename></entry>
<entry>Architektúrafüggõ
- állományok</entry>
+ állományok.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename
@@ -1155,7 +1180,7 @@
beállításával tehetjük
automatikussá (vagy a
<filename>/etc/fstab</filename> megfelelõ
- módosításával, ld.
+ módosításával, lásd
&man.mdmfs.8;).</entry>
</row>
<row>
@@ -1190,7 +1215,7 @@
</row>
<row>
<entry><filename>/var/yp</filename></entry>
- <entry>NIS állományok.</entry>
+ <entry>A NIS állományai.</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
@@ -1204,18 +1229,17 @@
<para>Az állománynév a legkisebb
szervezési egység, amin keresztül a &os;
- megtalálja az állományokat. Az
+ képes megtalálni az állományokat. Az
állományok neveiben a kis- és nagybetût
megkülönböztetjük, tehát a
<filename>readme.txt</filename> és a
<filename>README.TXT</filename> elnevezés két
különbözõ állományra utal. A
- &os; az állomány kiterjesztését (ami a
+ &os; nem az állományok kiterjesztése (ami a
konkrét példánkban a
- <filename>.txt</filename> volt) nem használja annak
- eldöntésére, hogy az adott
- állomány vajon program, dokumentum vagy valamilyen
- más fajtájú adat.</para>
+ <filename>.txt</filename> volt) alapján dönti el, hogy
+ az adott állomány vajon program, dokumentum vagy
+ valamilyen más fajtájú adat.</para>
<para>Az állományok könyvtárakban
tárolódnak. Egy könyvtár lehet
@@ -1227,30 +1251,30 @@
könyvtárak segítségével
könyvtárak egy hierarchiáját tudjuk
felépíteni. Ezzel sokkalta könnyebben
- szervezhetõvé válnak az adatink.</para>
+ szervezhetõvé válnak az adataink.</para>
<para>Az állományokat és
könyvtárakat úgy tudunk elérni, ha
megadjuk az állomány vagy a könyvtárt
- tároló könyvtár nevét, melyet egy
+ tároló könyvtár nevét, amit egy
perjel, a <literal>/</literal> követ, valamint így
összefûzve az eléréshez
szükséges további könyvtárak
felsorolása. Tehát, ha van egy
- <filename>foo</filename> nevû könyvtárunk, amiben
- található egy <filename>bar</filename>
- könyvtár, amin belül pedig egy
+ <filename>ize</filename> nevû könyvtárunk,
+ amelyben található egy <filename>mize</filename>
+ könyvtár, amelyen belül pedig egy
<filename>readme.txt</filename>, akkor ennek az
állománynak a teljes neve, vagy
másképpen szólva az
<firstterm>elérési útja</firstterm>
- <filename>foo/bar/readme.txt</filename> lesz.</para>
+ <filename>ize/mize/readme.txt</filename> lesz.</para>
<para>A könyvtárak és az állományok
egy állományrendszerben tárolódnak.
Minden állományrendszer pontosan egy
könyvtárat tartalmaz a legfelsõ szintjén,
- melyet az adott állományrendszer
+ amelyet az adott állományrendszer
<firstterm>gyökérkönyvtárának</firstterm>
nevezünk. Ez a gyökérkönyvtár
tartalmazhat aztán további
@@ -1268,16 +1292,17 @@
<para>A &os; az elérési utakban sem betûkkel, sem
pedig semmilyen más névvel nem jelöli meg a
meghajtókat. Tehát a &os;-ben nem írhatjuk,
- hogy a <filename>c:/foo/bar/readme.txt</filename>.</para>
+ hogy a <filename>c:/ize/mize/readme.txt</filename>.</para>
- <para>Helyette az egyik állományrendszert jelölik
- ki
- <firstterm>gyökérállományrendszernek</firstterm>.
- A gyökér állományrendszer
+ <para>Helyette az egyik állományrendszert
+ kijelölik <firstterm>gyökér
+ állományrendszernek</firstterm>. A
+ gyökér állományrendszer
gyökérkönyvtárára hivatkoznak
- <literal>/</literal> könyvtárként.
- Ezután minden más állományrendszert a
- gyökérállományrendszerhez
+ késõbb <literal>/</literal>
+ könyvtárként. Ezután minden más
+ állományrendszert a gyökér
+ állományrendszerhez
<firstterm>csatlakoztatunk</firstterm>. Ennek
értelmében nem számít, hogy a mennyi
lemezünk is van a &os; rendszerünkben, hiszen minden
@@ -1285,10 +1310,10 @@
meg.</para>
<para>Tegyük fel, hogy van három
- állományrendszerünk, hívjuk õket
+ állományrendszerünk, hívjuk ezeket
<literal>A</literal>-nak, <literal>B</literal>-nek és
<literal>C</literal>-nek. Minden állományrendszer
- rendelkezik egy gyökérkönyvtárral, ami
+ rendelkezik egy gyökérkönyvtárral, amely
két további könyvtárat tartalmaz:
<literal>A1</literal>-et és <literal>A2</literal>-t
(és ennek megfelelõen a többi
@@ -1296,29 +1321,28 @@
valamint <literal>C1</literal> és
<literal>C2</literal>-t).</para>
- <para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a
- gyökérállományrendszernek. Ha a
- könyvtár tartalmának
- megnézéséhez kiadnánk az
- <command>ls</command> parancsot, két
+ <para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a gyökér
+ állományrendszernek. Ha a könyvtár
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list