PERFORCE change 139389 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Sat Apr 5 01:01:40 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=139389
Change 139389 by pgj at disznohal on 2008/04/05 01:01:05
Fix typos, translation, format.
Submitted by: gabor (mentor)
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#4 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#4 (text+ko) ====
@@ -14,7 +14,8 @@
<author>
<firstname>Ken</firstname>
<surname>Tom</surname>
- <contrib>Az X.Org X11 szerverére alkalmazta: </contrib>
+ <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez frissítette:
+ </contrib>
</author>
<author>
<firstname>Marc</firstname>
@@ -29,7 +30,7 @@
<title>Áttekintés</title>
<para>A &os; az X11-en keresztül nyújt a
- felhasználók számára erõteljes
+ felhasználók számára hatékony
grafikus felhasználói felületet. Az X11 az X
Window System szabadon elérhetõ változata,
melyet az <application>&xorg;</application> és az
@@ -49,7 +50,7 @@
elérhetõek.</para>
<para>Ebben a fejezetben az X11 telepítését
- és beállítását járjuk
+ és beállítását járjuk
végig, miközben a hangsúlyt az
<application>&xorg;</application> &xorg.version;
kiadására helyezzük. Az
@@ -74,30 +75,30 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Az X Window System különbözõ
+ <para>az X Window System különbözõ
alkotóelemeit, és hogy ezek miként
- mûködnek együtt.</para>
+ mûködnek együtt</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan telepítsük és
- állítsuk be az X11-et.</para>
+ <para>hogyan telepítsük és
+ állítsuk be az X11-et</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan telepítsük és használjuk
- a különféle ablakkezelõket.</para>
+ <para>hogyan telepítsük és használjuk
+ a különféle ablakkezelõket</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan használjunk &truetype;
- betûtípusokat az X11-ben.</para>
+ <para>hogyan használjunk &truetype;
+ betûtípusokat az X11-ben</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Hogyan állítsuk be rendszerünkön a
+ <para>hogyan állítsuk be rendszerünkön a
grafikus bejelentkezést
- (<application>XDM</application>).</para>
+ (<application>XDM</application>)</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -105,19 +106,19 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Külsõs programok
+ <para>külsõ programok
telepítésének ismerete (<xref
- linkend="ports">).</para>
+ linkend="ports">)</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
<sect1 id="x-understanding">
- <title>Az X megértése</title>
+ <title>Az X áttekintése</title>
<para>Az X használata elsõre megdöbbentõ lehet
azok számára, akik olyan más grafikus
- környezetekben járatosak, mint mondjuk a
+ környezetekben járatosak, mint például a
µsoft.windows; vagy a &macos;.</para>
<para>Míg az X minden komponensének részleteit
@@ -135,7 +136,7 @@
fajtájában. Az X eredeti fejlesztõcsapata az
X elõtt egy másik ablakozó rendszeren
dolgozott, aminek a neve <quote>W</quote> (mint
- <quote>Window</quote> (ablak)) volt. Az X pedig az arab
+ <quote>Window</quote>, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab
ábécében pontosan ezt a betût
követi.</para>
@@ -145,6 +146,7 @@
Windows</quote> elnevezés sértõ lehet egyes
emberek számára. Errõl többet a
&man.X.7; man oldalon tudhatunk meg többet.</para>
+
</sect2>
<sect2>
@@ -168,19 +170,19 @@
táblák is használhatóak beviteli
eszközként, illetve egy projektor is lehet
megjelenítõ). Mindegyik X alkalmazás (mint
- mondjuk az <application>XTerm</application> vagy a
+ például az <application>XTerm</application> vagy a
<application>&netscape;</application>) egy kliens. A kliens
üzeneteket küld a szervernek, például
<quote>Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a
koordinátákra</quote>, és a szerver pedig
- olyan üzeneteket küld, mint mondjuk <quote>A
- felhasználó az OK gombra
+ olyan üzeneteket küld, mint például
+ <quote>A felhasználó az OK gombra
kattintott</quote>.</para>
<para>Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X
- szerver és az X kliensek általában ugyanazon
- a számítógépen futnak. Azonban
- nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy
+ szerver és az X kliensek általában
+ ugyanazon a számítógépen futnak.
+ Azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy
kevésbé erõs gépen fusson,
miközben az X alkalmazások (a kliensek) az
irodát kiszolgáló erõsebb és
@@ -190,8 +192,8 @@
keresztül zajlik.</para>
<para>Jegyezzük meg, hogy az X szerver az a
- számítógép, ahol a monitor és a
- billentyûzet található, az X kliensek pedig
+ számítógép, ahol a monitor és
+ a billentyûzet található, az X kliensek pedig
azok a programok, amelyek az ablakokat jelenítik
meg.</para>
@@ -204,13 +206,14 @@
számos különbözõ szabad és
kereskedelmi alkalmazás képes pontosan
erre.</para>
+
</sect2>
<sect2>
<title>Az ablakkezelõ</title>
<para>Az X kialakításának
- filozófiája leginkább a &unix;
+ filozófiája leginkább a &unix;
kialakításának
filozófiájához hasonlítható,
vagyis <quote>eszközöket, ne
@@ -218,7 +221,7 @@
az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a
feladatokat. Helyette különféle
eszközeket ad a felhasználó kezébe
- és onnantól az õ felelõssége
+ és onnantól a saját felelõssége
eldönteni, hogyan használja ki ezeket.</para>
<para>Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed,
@@ -266,9 +269,9 @@
kategóriájában.</para>
<para>Ráadásul a <application>KDE</application>
- és a <application>GNOME</application> munkakörnyezetek
- mindegyikének van saját integrált
- ablakkezelõje.</para>
+ és a <application>GNOME</application>
+ munkakörnyezetek mindegyikének van saját
+ integrált ablakkezelõje.</para>
<para>Az egyes ablakkezelõk mellesleg eltérõ
beállítási módszerrel rendelkeznek.
@@ -341,8 +344,8 @@
<listitem>
<para>Ez az elv az elõbbi apró
- kibõvítése. Amikor a fókusz az
- egérmutatót követi, és az
+ kibõvítése. Amikor a fókusz
+ az egérmutatót követi, és az
egeret a leghátsó ablakra (vagy a
háttérre) visszük, akkor
valójában egyik ablak sem birtokolja az
@@ -377,24 +380,26 @@
<para>Sok ablakkezelõ ismer ezekbõl
különbözõ variációikat,
- valamint rajtuk kivül más egyéb
+ valamint rajtuk kívül más egyéb
vezérlési elvet is. Ezzel kapcsolatban az adott
ablakkezelõ dokumentációjából
deríthetünk ki a legtöbbet.</para>
</note>
+
</sect2>
<sect2>
- <title><quote>Mütyürkék</quote></title>
+ <title>Widgetek</title>
<para>Az X megközelítése, vagyis az
eszközök és nem a szabályok
felsorakoztatása, kiterjed az egyes
alkalmazásokban látható
- különféle ketyerékre is.</para>
+ különféle widgetekre is.</para>
- <para>Az <quote>ablakmütyürke</quote> (window gadget,
- widget) elnevezést azokra a felhasználói
+ <para>A <quote>widget</quote> (window gadget, vagyis widget, de
+ magyarul sok helyen a <quote>mütyürke</quote>)
+ elnevezést azokra a felhasználói
felületen megjelenõ elemekre használjuk,
amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba
léphetünk: kattinthatunk rájuk,
@@ -403,7 +408,8 @@
jelölõnégyzetek, rádiógombok,
ikonok, listák és a többi. A
µsoft.windows; nyelvén ezeket
- <quote>vezérlõknek</quote> nevezzük.</para>
+ <quote>vezérlõknek</quote> (control)
+ nevezzük.</para>
<para>A µsoft.windows; és az &apple; &macos; ezen a
téren nagyon merev. Az alkalmazások
@@ -433,13 +439,13 @@
használt Qt, esetleg a
<application>GNOME</application>-hoz használt GTK+
könyvtárból származó,
- korszerû kinézetû mütyürkéket
- tartalmaznak. Ebbõl a szempontból
- megfigyelhetõ egyfajta tendencia a grafikus
- &unix;-alkalmazások
+ korszerû kinézetû widgeteket tartalmaznak.
+ Ebbõl a szempontból megfigyelhetõ egyfajta
+ tendencia a grafikus &unix;-alkalmazások
felépítésében, ami minden bizonnyal
megkönnyíti a kezdõ felhasználók
tájékozódását.</para>
+
</sect2>
</sect1>
@@ -447,8 +453,9 @@
<title>Az X11 telepítése</title>
<para>Az X11 &os;-n alapértelmezett
- implementációja az <application>&xorg;</application>.
- Az <application>&xorg;</application> az X.Org
+ implementációja az
+ <application>&xorg;</application>. Az
+ <application>&xorg;</application> az X.Org
alapítvány által kiadott, az X Window
Systemet megvalósító nyílt
forráskódú X szerver. Az
@@ -473,12 +480,12 @@
</note>
<para>Az X11-et természetesen feltelepíthetjük
- közvetlenül csomagok segítségével is.
- A &man.pkg.add.1; használatával
+ közvetlenül csomagok segítségével
+ is. A &man.pkg.add.1; használatával
telepíthetõ bináris csomagok is
elérhetõek az X11-hez. Amikor a &man.pkg.add.1;
programra bízzuk a csomag letöltését, ne
- adjunk meg verziószámot. A &man.pkg.add.1; ugyanis
+ adjunk meg verziószámot, a &man.pkg.add.1; ugyanis
mindig automatikusan az alkalmazás legfrissebb
verzióját tölti le.</para>
@@ -498,9 +505,10 @@
</note>
<para>A fejezet további részében szót
- ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra alkalmas
- munkakörnyezet
+ ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra
+ alkalmas munkakörnyezet
beállításáról.</para>
+
</sect1>
<sect1 id="x-config">
@@ -513,6 +521,7 @@
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
+
<title>Az X11 beállítása</title>
<indexterm><primary>&xorg;</primary></indexterm>
@@ -541,28 +550,30 @@
<para>A monitor jellemzõibõl állapítja meg
az X11, milyen felbontásban és
frissítési frekvenciával
- mûködtesse. Ezek általában a monitorhoz
- tartozó dokumentációból vagy a
- gyártó honlapjáról
+ mûködtesse azt. Ezek általában a
+ monitorhoz tartozó dokumentációból
+ vagy a gyártó honlapjáról
deríthetõek ki. Igazaból két
értékre van szükségünk: a
függõleges és a vízszintes
frissítési frekvenciára.</para>
<para>A videókártya chipkészlete
- határozza meg, hogy az X11 melyik meghajtóján
- keresztül kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a
- legtöbb chipkészlet esetén
- magától megállapítható, de
- ennek ellenére mégis jó tisztában
- lenni ezzel arra az esetre, ha az automatikus felismerés
- mégsem mûködne.</para>
+ határozza meg, hogy az X11 melyik
+ meghajtóján keresztül kommunikál a
+ grafikus hardverrel. Ez a legtöbb chipkészlet
+ esetén magától
+ megállapítható, de ennek ellenére
+ mégis jó tisztában lenni ezzel arra az
+ esetre, ha az automatikus felismerés mégsem
+ mûködne.</para>
<para>A grafikus kártya memóriája
határozza meg a rendszer által
kihasználható felbontást és
színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz,
hogy ismerjük a rendszer korlátait.</para>
+
</sect2>
<sect2>
@@ -576,27 +587,29 @@
<screen>&prompt.user; <userinput>startx</userinput></screen>
- <para>Amennyiben ez nem mûködne, vagy az
- alapértelmezések nem felelnek meg számunkra,
- az X11 kézzel is beállítható. Az
- X11 beállítása egy
- többlépcsõs folyamat. Elsõ
- lépésünk egy alap konfigurációs
- állomány összeállítása
- lesz. Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az
+ <para>Amennyiben ez nem mûködne, vagy az
+ alapértelmezések nem felelnek meg
+ számunkra, az X11 kézzel is
+ beállítható. Az X11
+ beállítása egy többlépcsõs
+ folyamat. Elsõ lépésünk egy alap
+ konfigurációs állomány
+ összeállítása lesz.
+ Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az
alábbi parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -configure</userinput></screen>
<para>Ennek segítségével az X11
- <filename>xorg.conf.new</filename> néven létrehozza
- a konfigurációs állomány
- vázát a <filename>/root</filename>
- könyvtárban (akár a &man.su.1; parancsot
- használjuk, akár közvetlenül így
- jelentkezünk be, az imigyen örökölt
- rendszeradminisztrátori szerepkör maga után
- vonja a <envar>$HOME</envar> könyvtár
+ <filename>xorg.conf.new</filename> néven
+ létrehozza a konfigurációs
+ állomány vázát a
+ <filename>/root</filename> könyvtárban (akár
+ a &man.su.1; parancsot használjuk, akár
+ közvetlenül így jelentkezünk be, az
+ így örökölt rendszeradminisztrátori
+ szerepkör maga után vonja a <envar>$HOME</envar>
+ könyvtár
átállítását is). Az X11
megpróbálja megkeresni a célrendszerben
elérhetõ grafikus eszközöket, és
@@ -690,9 +703,7 @@
<programlisting>
Option "DPMS"</programlisting>
- <indexterm>
- <primary><filename>xorg.conf</filename></primary>
- </indexterm>
+ <indexterm><primary><filename>xorg.conf</filename></primary></indexterm>
<para>Amíg a <filename>xorg.conf.new</filename>
konfigurációs állományt még
@@ -741,9 +752,9 @@
<para>A hibakeresés során maguk az X11
naplóállományai is hasznos eszköznek
bizonyulhatnak, mivel ezek minden olyan eszközrõl
- tartalmaznak információt, amikhez az X11
+ tartalmaznak információt, amelyekhez az X11
szervernek sikerült csatlakoznia. Az
- <application>&xorg;</application> naplóit az
+ <application>&xorg;</application> naplóit a
<filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> elnevezést
követõ állományokban találjuk
meg. A konkrét naplók nevei
@@ -788,6 +799,7 @@
esetekben is mûködhet, amikor más programok
már nem.</para>
</note>
+
</sect2>
<sect2>
@@ -811,16 +823,16 @@
<para>Ennek segítségével ezt a hardvert is
a többi grafikus kártyához hasonlóan
- állíthatjuk be. Vegyük észre
- azonban, hogy a &man.agp.4; meghajtót
- beépítve nem tartalmazó rendszermaggal
- futó rendszerekben a &man.kldload.8; paranccsal
- utólag már nem tudjuk betölteni! Ezt a
- meghajtót már a rendszerindítás
- során be kell tudnunk tölteni: vagy a
- rendszermagba fordítjuk, vagy pedig a
- <filename>/boot/loader.conf</filename>
+ állíthatjuk be. Vegyük figyelmbe azonban,
+ hogy az &man.agp.4; meghajtót beépítve
+ nem tartalmazó rendszermaggal futó rendszerekben
+ a &man.kldload.8; paranccsal utólag már nem
+ tudjuk betölteni! Ezt a meghajtót már a
+ rendszerindítás során be kell tudnunk
+ tölteni: vagy a rendszermagba fordítjuk, vagy
+ pedig a <filename>/boot/loader.conf</filename>
állományban hivatkozunk rá.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -878,7 +890,7 @@
intelligens ahhoz, hogy a szélesvásznú
megjelenítéssel kapcsolatos
információkat lekérje a monitor I2C/DDC
- adatai között, ezért meg tudja
+ adatai közül, ezért meg tudja
állapítani, hogy az eszköz milyen
frissítési frekvenciákat és
felbontásokat bír el.</para>
@@ -913,8 +925,9 @@
timings> <4 vert. timings></programlisting>
<para>Ezáltal a példában látott
- <literal>"Monitor"</literal> szakasz <literal>ModeLine</literal>
- sora így fog kinézni:</para>
+ <literal>"Monitor"</literal> szakasz
+ <literal>ModeLine</literal> sora így fog
+ kinézni:</para>
<programlisting>Section "Monitor"
Identifier "Monitor1"
@@ -929,6 +942,7 @@
lépéseket, az X most már
valószínûleg el fog indulni az új
szélesvásznú monitorunkon.</para>
+
</sect3>
</sect2>
</sect1>
@@ -943,27 +957,29 @@
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
+
<title>Betûtípusok használata az X11-ben</title>
<sect2 id="type1">
<title>Type1 betûtípusok</title>
<para>Az X11-hez tartozó alap betûtípusok nem
- mondhatóak kifejezetten ideálisnak mondjuk egy
- átlagos asztali kiadványszerkesztõ
- alkalmazás számára. A nagyobb
- méretû bemutatókon a betûi
- szögletesen és idétlenül néznek
- ki, a <application>&netscape;</application>-ben megjelenõ
- kisebb betûk pedig szinte teljességgel
- olvashatatlanok. Viszont rengeteg szabad és nagyon
- jó minõségû és könnyen
+ mondhatóak kifejezetten ideálisnak
+ például egy átlagos asztali
+ kiadványszerkesztõ alkalmazás
+ számára. A nagyobb méretû
+ bemutatókon a betûi szögletesen és
+ idétlenül néznek ki, a
+ <application>&netscape;</application>-ben megjelenõ kisebb
+ betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok.
+ Viszont rengeteg szabad, nagyon jó
+ minõségû és könnyen
használható Type1 (&postscript;)
betûtípus érhetõ már el az
X11-hez. Például az URW
betûtípus-gyûjtemény (<filename
role="package">x11-fonts/urwfonts</filename>) a
- szabványos type1 betûtípusok (<trademark
+ szabványos Type1 betûtípusok (<trademark
class="registered">Times Roman</trademark>, <trademark
class="registered">Helvetice</trademark>, <trademark
class="registered">Palatino</trademark> és még sok
@@ -980,11 +996,12 @@
felül az X11 minimális ügyeskedéssel
beállítható a &truetype;
betûtípusok használatára is.
- Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, a <link
- linkend="truetype">&truetype; betûtípusokról
- szóló szakaszban</link> olvashatunk.</para>
+ Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, illetve a
+ <link linkend="truetype">&truetype;
+ betûtípusokról szóló
+ szakaszban</link> olvashatunk.</para>
- <para>A Portgyûjteménybõl az iménti
+ <para>A Portgyûjteménybõl az imént
említett Type1 betûtípusokat az alábbi
parancsok segítségével
telepíthetjük:</para>
@@ -992,9 +1009,9 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11-fonts/urwfonts</userinput>
&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen>
- <para>És ugyanígy járjunk el a freefont
- és a többi gyûjtemény esetén is.
- Az X szerver akkor fogja észlelni ezket a
+ <para>Ugyanígy járjunk el a freefont és a
+ többi gyûjtemény esetén is. Az X
+ szerver akkor fogja észlelni ezket a
betûtípusokat, ha hozzáadjuk a
következõ sort a konfigurációs
állományához
@@ -1009,8 +1026,8 @@
&prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen>
<para>Ez utóbbi beállítás viszont el
- fog veszni az X leállításával, hacsak
- nem vesszük hozzá a
+ fog veszni az X leállításával,
+ hacsak nem vesszük hozzá a
indítószkriptjéhez (ez az
<filename>~/.xinitrc</filename> a <command>startx</command>
használata esetén, illetve az
@@ -1023,6 +1040,7 @@
linkend="antialias">élsimítással</link>
foglalkozó szakaszban szólunk
részletesebben.</para>
+
</sect2>
<sect2 id="truetype">
@@ -1037,13 +1055,12 @@
<para>Az <application>&xorg;</application> beépített
támogatást tartalmaz a &truetype;
- betûtípusok kirendereléséhez.
- Két különbözõ modul
- valósítja meg ezt a feladatot. Ebben
- példában a freetype nevû modult
- használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi
- betûrenderelõhöz. A freetype modul
- használatához mindössze az
+ betûtípusok rendereléséhez. Két
+ különbözõ modul valósítja meg
+ ezt a feladatot. Ebben példában a freetype
+ nevû modult használjuk, mivel sokkal jobban
+ illeszkedik a többi betûrenderelõhöz. A
+ freetype modul használatához mindössze az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány
<literal>"Module"</literal> szakaszába kell beírnunk
a következõ sort:</para>
@@ -1051,8 +1068,8 @@
<programlisting>Load "freetype"</programlisting>
<para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a
- &truetype; betûtípusok számára (ez legyen
- például a
+ &truetype; betûtípusok számára (ez
+ legyen például a
<filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd
másoljuk az összes &truetype;
betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, hogy
@@ -1089,16 +1106,17 @@
<filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy
további <literal>FontPath</literal> sort.</para>
- <para>Ezzel végeztünk is volna. Innentõl kezdve a
+ <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a
<application>&netscape;</application>,
<application>Gimp</application>, a
<application>&staroffice;</application> és mindegyik
más X alkalmazás fel fogja ismerni a frissen
telepített &truetype; betûtípusokat. A nagyon
kicsi betûk (egy honlap megtekintése során,
- nagyfelbontásban) és nagyon nagy betûk (a
+ nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a
<application>&staroffice;</application> használatakor) most
már sokkal jobban fognak mutatni.</para>
+
</sect2>
<sect2 id="antialias">
@@ -1107,13 +1125,15 @@
<author>
<firstname>Joe Marcus</firstname>
<surname>Clarke</surname>
- <contrib>Frissítette:</contrib>
+ <contrib>Frissítette: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect2info>
+
<title>A betûk élsimítása</title>
- <indexterm><primary>élsimított betûk</primary></indexterm>
+ <indexterm><primary>élsimított
+ betûk</primary></indexterm>
<indexterm>
<primary>betûk</primary>
<secondary>élsimított</secondary>
@@ -1146,7 +1166,7 @@
1.2 és késõbbi változatai.</para>
<para>A betûtípusok
- élsimításának be- és
+ élsimításának be- és
kikapcsolásához, valamint
élsimítási jellemzõinek
beállításához hozzuk létre
@@ -1162,57 +1182,59 @@
<indexterm><primary>XML</primary></indexterm>
<para>Az állománynak XML formátumúnak
- kell lennie. Különösen ügyeljünk a kis-
- és nagybetûkre és gyõzödjünk
- meg mindig róla, hogy lezártuk-e az összes
- taget. Az állomány a szokásos
- XML-fejléccel kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE
- definíció követ, majd a
- <literal><fontconfig></literal> tag:</para>
+ kell lennie. Különösen ügyeljünk a
+ kis- és nagybetûkre és
+ gyõzödjünk meg mindig róla, hogy
+ lezártuk-e az összes taget. Az
+ állomány a szokásos XML-fejléccel
+ kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE definíció
+ követ, majd a <literal><fontconfig></literal>
+ tag:</para>
- <programlisting>
+ <programlisting>
<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE fontconfig SYSTEM "fonts.dtd">
<fontconfig>
- </programlisting>
+</programlisting>
- <para>Ahogy azt már korábban is
- említettük, a
- <filename>/usr/local/lib/X11/fonts</filename> és a
- <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban
- található összes betûtípus
- élsimítása elérhetõ az Xft-re
- felkészített alkalmazások
- számára. Amennyiben ezeken túl még
- további könyvtárakat is fel
- kívánunk venni, írjuk bele a
- <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename>
- állományba, nagyjából ilyen
- alakban:</para>
+ <para>Ahogy azt már korábban is
+ említettük, a
+ <filename>/usr/local/lib/X11/fonts</filename> és a
+ <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban
+ található összes betûtípus
+ élsimítása elérhetõ az Xft-re
+ felkészített alkalmazások
+ számára. Amennyiben ezeken túl még
+ további könyvtárakat is fel
+ kívánunk venni, írjuk bele a
+ <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename>
+ állományba, nagyjából ilyen
+ alakban:</para>
- <programlisting><dir>/az/én/betû/típusaim</dir></programlisting>
+ <programlisting><dir>/az/én/betû/típusaim</dir></programlisting>
- <para>Az új betûtípusok, de
- legfõképpen az új betûtípusokat
- tartalmazó könyvtárak hozzáadása
- után a betûkkel kapcsolatos
- gyorsítótárak
- frissítéséhez mindenképpen javasolt
- lefuttatni az alábbi parancsot:</para>
+ <para>Az új betûtípusok, de
+ legfõképpen az új betûtípusokat
+ tartalmazó könyvtárak
+ hozzáadása után a betûkkel kapcsolatos
+ gyorsítótárak
+ frissítéséhez mindenképpen javasolt
+ lefuttatni az alábbi parancsot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>fc-cache -f</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>fc-cache -f</userinput></screen>
- <para>Az élsimítás hatására a
- betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak,
- aminek köszönhetõen a nagyon kis méretû
- szövegek sokkal olvashatóbbá válnak
- és eltûnnek a nagy méretû
- betûkrõl a <quote>lépcsõk</quote>, azonban a
- normál méretû betûknél
- megfájdulhat tõle a szemünk. A 14 pontnál
- kisebb méretû betûk esetén az
- alábbi sorok hozzáadásával tudjuk
- kikapcsolni az élsimítást:</para>
+ <para>Az élsimítás hatására a
+ betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak,
+ aminek köszönhetõen a nagyon kis
+ méretû szövegek sokkal
+ olvashatóbbá válnak és eltûnnek
+ a nagy méretû betûkrõl a
+ <quote>lépcsõk</quote>, azonban a normál
+ méretû betûknél megfájdulhat
+ tõle a szemünk. A 14 pontnál kisebb
+ méretû betûk esetén az alábbi
+ sorok hozzáadásával tudjuk kikapcsolni az
+ élsimítást:</para>
<programlisting> <match target="font">
<test name="size" compare="less">
@@ -1247,7 +1269,7 @@
állítjuk. Ehhez írjuk be a
következõ sorokat:</para>
- <programlisting> <match target="pattern" name="family">
+ <programlisting> <match target="pattern" name="family">
<test qual="any" name="family">
<string>fixed</string>
</test>
@@ -1278,17 +1300,17 @@
</edit>
</match> </programlisting>
-
- <para>Egyes betûtípusoknál, mint mondjuk a
- Helveticánál, gondok akadhatnak az
- élsimítással. Ez általában
- egy függõlegesen kettévágottnak
- látszó betû képében jelenik
- meg. De ami a legrosszabb, hogy emiatt némely
- alkalmazás, mint mondjuk a
- <application>Mozilla</application> képes
- összeomlani. Ennek elkerülésére
- tegyük hozzá még az alábbi sorokat a
+ <para>Egyes betûtípusoknál, mint
+ például a Helveticánál, gondok
+ akadhatnak az élsimítással. Ez
+ általában egy függõlegesen
+ kettévágottnak látszó betû
+ képében jelenik meg. De ami a legrosszabb, hogy
+ emiatt némely alkalmazás, mint
+ például a <application>Mozilla</application>
+ képes összeomlani. Ennek
+ elkerülésére tegyük hozzá
+ még az alábbi sorokat a
<filename>local.conf</filename>
állományhoz:</para>
@@ -1406,6 +1428,7 @@
<application>Mozilla</application>t a
<makevar>-DWITHOUT_XFT</makevar> kapcsolóval
fordítsuk újra.</para>
+
</sect2>
</sect1>
@@ -1419,11 +1442,14 @@
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
+
<title>Az X bejelentkeztetõ képernyõje</title>
+
<sect2>
<title>Összefoglalás</title>
<indexterm><primary>X Display Manager</primary></indexterm>
+
<para>Az X bejelentkeztetõ képernyõje (az X
Display Manager vagy röviden csak
<application>XDM</application>) az X Window System egyik
@@ -1440,10 +1466,10 @@
számítógépek széles
kombinációja elõfordulhat. Az
<application>XDM</application> egy grafikus felületen
- keresztül igyekszik segíteni választani az
+ keresztül segít választani az
elérhetõ szerverek között, valamint a
felhasználók, például
- felhasználói név és jelszón
+ felhasználónév és jelszón
keresztüli, hitelesítésében.</para>
<para>Az <application>XDM</application> tulajdonképpen a
@@ -1464,14 +1490,15 @@
a bejelentkezéshez és a szerver
kiválasztásához szükséges
képernyõket jeleníti meg.</para>
+
</sect2>
<sect2>
<title>Az XDM használata</title>
- <para>Az <application>XDM</application>-hez tartozó daemon
- a <filename>/usr/local/bin/xdm</filename> állomány.
- Ezt programot <username>root</username>
+ <para>Az <application>XDM</application>-hez tartozó
+ démon a <filename>/usr/local/bin/xdm</filename>
+ állomány. Ezt programot <username>root</username>
felhasználóként bármikor tudjuk
futtatni, és ez veszi kezelésbe a helyi
gépen futó X szervert. Amennyiben az
@@ -1485,7 +1512,7 @@
használatáról bõvebben ld. <xref
linkend="term-etcttys">. Az <filename>/etc/ttys</filename>
alapértelmezett változatában az
- <application>XDM</application> daemon virtuális
+ <application>XDM</application> démon virtuális
terminálon történõ
futtatását így találhatjuk
meg:</para>
@@ -1504,6 +1531,7 @@
<literal>ttyv8</literal>. Ennek megfelelõen az
<application>XDM</application> a 9. virtuális
terminálon kezdi meg a futását.</para>
+
</sect2>
<sect2>
@@ -1624,6 +1652,7 @@
csatlakoztathatóságát.
Alapértelmezés szerint semmilyen klienst nem
enged csatlakozni.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -1637,6 +1666,7 @@
változtathatjuk meg. Formátuma hasonló
az X11 dokumentációjában leírt
app-defaults állományhoz.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -1645,6 +1675,7 @@
<para>A szerverválasztó által
felkínálandó távoli X szerverek
felsorolását tartalmazza.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -1656,6 +1687,7 @@
felhasználóhoz tartozik egy saját
<filename>~/.xsession</filename> szkript, ami ezt
felülbírálja.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -1670,8 +1702,9 @@
sorszámával folytatódik
(például <filename>Xsetup_0</filename>). Ezek a
szkriptek általában egy-két programot,
- mint mondjuk az <command>xconsole</command>, indítanak
- el a háttérben.</para>
+ mint például az <command>xconsole</command>,
+ indítanak el a háttérben.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -1681,22 +1714,24 @@
állományéhoz hasonló alakban
tartalmaz beállításokat a program
által kezelt minden egyes X szerverhez.</para>
+
</sect3>
<sect3>
<title>xdm-errors</title>
- <para>Ebben találhatjuk meg az
+ <para>Ebben található meg az
<application>XDM</application> által futtatni
próbált X szerverek kimenete. Itt
érdemes hibaüzenetek után kutatni, ha az
<application>XDM</application> által indított X
szerver valamiért megállna. Ezek az
- üzenetek egyébként
+ üzenetek egyébként a
felhasználó
<filename>~/.xsession-errors</filename>
állományába is
beíródnak.</para>
+
</sect3>
</sect2>
@@ -1704,8 +1739,8 @@
<title>Hálózati X szerver futtatása</title>
<para>Az X szerverünkhöz csak akkor tudnak
- kívülrõl más felhasználók is
- kapcsolódni, ha átírjuk a
+ kívülrõl más felhasználók
+ is kapcsolódni, ha átírjuk a
hozzáférésre vonatkozó
szabályokat és engedélyezzük rajta a
kapcsolódást. A szabályok az
@@ -1721,16 +1756,18 @@
DisplayManager.requestPort: 0</screen>
<para>Ezután indítsuk újra az
- <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy az
- app-defaults állományokban a megjegyzéseket
- <quote>!</quote> (felkiáltójel)lel kezdõdnek,
- nem pedig a megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel.
- A fentieknél természetesen szigorúbb
+ <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy
+ az app-defaults állományokban a
+ megjegyzéseket <quote>!</quote>
+ (felkiáltójel)lel kezdõdnek, nem pedig a
+ megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel. A
+ fentieknél természetesen szigorúbb
hozzáférési szabályok is
szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban
nézzük meg <filename>Xaccess</filename>
állományban szereplõ példákat,
illetve lapozzuk fel a &man.xdm.1; man oldalt.</para>
+
</sect2>
<sect2>
@@ -1748,6 +1785,7 @@
számára, hogy a bejelentkezés elõtt
kiválaszthassák a használni
kívánt ablakkezelõt.</para>
+
</sect2>
</sect1>
@@ -1767,7 +1805,7 @@
<para>Ebben a szakaszban a &os;-n futó X-hez
elérhetõ különbözõ
munkakörnyezetekrõl (desktop environment) lesz
- szó. Maga az <quote>munkakörnyezet</quote>
+ szó. Maga a <quote>munkakörnyezet</quote>
elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei
ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások
teljes garmadájáig, ahogy a
@@ -1781,6 +1819,7 @@
<title>Röviden a GNOME-ról</title>
<indexterm><primary>GNOME</primary></indexterm>
+
<para>A <application>GNOME</application> egy
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list