PERFORCE change 181298 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Thu Jul 22 08:47:28 UTC 2010
http://p4web.freebsd.org/@@181298?ac=10
Change 181298 by pgj at csupor on 2010/07/22 08:46:38
IFC
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/authors.ent#50 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/glossary/freebsd-glossary.sgml#7 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/mailing-lists.ent#13 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml#7 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#59 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml#41 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml#12 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml#10 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.sgml#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/chapter.sgml#29 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml#22 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/disks/chapter.sgml#20 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources/chapter.sgml#30 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls/chapter.sgml#26 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/chapter.sgml#12 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml#28 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/l10n/chapter.sgml#18 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac/chapter.sgml#14 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml#48 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/multimedia/chapter.sgml#14 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/chapter.sgml#35 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.sgml#26 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/preface/preface.sgml#14 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/printing/chapter.sgml#12 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.sgml#19 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml#26 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/freebsd.ent#31 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/glossary/freebsd-glossary.sgml#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/mailing-lists.ent#27 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/ae.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/andrew.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/ashish.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/bf.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/decke.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/des.key#5 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/dougb.key#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/jchandra.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/jsa.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/keramida.key#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/marck.key#4 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/pgpkeys-core.sgml#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/pgpkeys-developers.sgml#43 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/pgpkeys.ent#41 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/remko.key#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/tabthorpe.key#4 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/taras.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/pgpkeys/tijl.key#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/sgml/freebsd.ent#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/sgml/man-refs.ent#27 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/sgml/mirrors.xml#19 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/share/sgml/trademarks.ent#6 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/src/release/doc/en_US.ISO8859-1/hardware/article.sgml#20 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/src/release/doc/en_US.ISO8859-1/relnotes/article.sgml#16 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/src/release/doc/share/misc/dev.archlist.txt#8 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/administration.sgml#14 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/cgi/man.cgi#19 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/cgi/monthly.cgi#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/copyright/freebsd-doc-license.sgml#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/copyright/freebsd-license.sgml#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/developers.sgml#46 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/donations/donors.sgml#31 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/donations/wantlist.sgml#19 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/gnome/docs/Makefile#5 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/gnome/docs/faq2.sgml#7 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/gnome/docs/faq230.sgml#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/gnome/index.xsl#7 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/gnome/news.xml#6 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/news/news.sgml#5 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/news/pressreleases.sgml#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/news/status/report-2010-04-2010-06.xml#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/platforms/ppc.sgml#5 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/platforms/sparc.sgml#7 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/projects/bigdisk/index.sgml#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/projects/projects.sgml#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releases/8.1R/Makefile#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releases/8.1R/docbook.css#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releases/8.1R/errata.html#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releases/8.1R/hardware.html#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releases/8.1R/readme.html#1 branch
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releases/8.1R/schedule.sgml#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/releng/index.sgml#41 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/search/web.atoz#3 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/security/security.sgml#13 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/en/where.sgml#8 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/administration.sgml#32 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/news/news.sgml#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/news/pressreleases.sgml#10 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/platforms/ppc.sgml#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/platforms/sparc.sgml#18 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/projects/projects.sgml#11 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/search/web.atoz#15 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/security/security.sgml#22 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/share/sgml/events.xml#31 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/share/sgml/navibar.l10n.ent#30 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/share/sgml/news.xml#102 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/hu/where.sgml#24 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/advisories.xml#17 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/commercial.consult.xml#26 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/commercial.hardware.xml#6 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/commercial.software.xml#5 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/events.xml#28 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/navibar.ent#9 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/news.dtd#2 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/news.xml#97 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/release.ent#24 integrate
.. //depot/projects/docproj_hu/www/share/sgml/usergroups.xml#14 integrate
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/authors.ent#50 (text+ko) ====
@@ -13,7 +13,7 @@
builds for the other languages, and we will poke fun of you
in public.
- $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/authors.ent,v 1.505 2010/04/21 07:19:51 randi Exp $
+ $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/authors.ent,v 1.515 2010/07/21 21:05:51 andrew Exp $
-->
<!ENTITY a.aaron "Aaron Dalton <email>aaron at FreeBSD.org</email>">
@@ -32,6 +32,8 @@
<!ENTITY a.adrian "Adrian Chadd <email>adrian at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.ae "Andrey V. Elsukov <email>ae at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.ahze "Michael Johnson <email>ahze at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.akiyama "Shunsuke Akiyama <email>akiyama at FreeBSD.org</email>">
@@ -66,6 +68,8 @@
<!ENTITY a.andreas "Andreas Klemm <email>andreas at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.andrew "Andrew Turner <email>andrew at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.andy "Andrey Zakhvatov <email>andy at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.anholt "Eric Anholt <email>anholt at FreeBSD.org</email>">
@@ -88,6 +92,8 @@
<!ENTITY a.asami "Satoshi Asami <email>asami at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.ashish "Ashish SHUKLA <email>ashish at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.asmodai "Jeroen Ruigrok/Asmodai <email>asmodai at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.assar "Assar Westerlund <email>assar at FreeBSD.org</email>">
@@ -130,6 +136,8 @@
<!ENTITY a.benno "Benno Rice <email>benno at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.bf "Brendan Fabeny <email>bf at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.billf "Bill Fumerola <email>billf at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.blackend "Marc Fonvieille <email>blackend at FreeBSD.org</email>">
@@ -300,7 +308,7 @@
<!ENTITY a.dmlb "Duncan Barclay <email>dmlb at FreeBSD.org</email>">
-<!ENTITY a.dougb "Doug Barton <email>DougB at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.dougb "Doug Barton <email>dougb at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.dryice "Dryice Liu <email>dryice at FreeBSD.org</email>">
@@ -486,6 +494,8 @@
<!ENTITY a.jcamou "Jesus R. Camou <email>jcamou at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.jchandra "Jayachandran C. <email>jchandra at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.jdp "John Polstra <email>jdp at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.jedgar "Chris D. Faulhaber <email>jedgar at FreeBSD.org</email>">
@@ -570,6 +580,8 @@
<!ENTITY a.jpaetzel "Josh Paetzel <email>jpaetzel at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.jsa "Joseph S. Atkinson <email>jsa at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.jseger "Justin Seger <email>jseger at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.julian "Julian Elischer <email>julian at FreeBSD.org</email>">
@@ -728,6 +740,8 @@
<!ENTITY a.mckusick "Kirk McKusick <email>mckusick at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.mdf "Matthew Fleming <email>mdf at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.mdodd "Matthew N. Dodd <email>mdodd at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.metal "Koichi Suzuki <email>metal at FreeBSD.org</email>">
@@ -1092,6 +1106,8 @@
<!ENTITY a.taoka "Satoshi Taoka <email>taoka at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.taras "Taras Korenko <email>taras at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.tdb "Tim Bishop <email>tdb at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.tedm "Ted Mittelstaedt <email>tedm at FreeBSD.org</email>">
@@ -1110,6 +1126,8 @@
<!ENTITY a.ticso "Bernd Walter <email>ticso at FreeBSD.org</email>">
+<!ENTITY a.tijl "Tijl Coosemans <email>tijl at FreeBSD.org</email>">
+
<!ENTITY a.timur "Timur I. Bakeyev <email>timur at FreeBSD.org</email>">
<!ENTITY a.tjr "Tim J. Robbins <email>tjr at FreeBSD.org</email>">
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/glossary/freebsd-glossary.sgml#7 (text+ko) ====
@@ -1,5 +1,5 @@
<!--
- $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/glossary/freebsd-glossary.sgml,v 1.35 2009/05/13 01:38:27 keramida Exp $
+ $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/glossary/freebsd-glossary.sgml,v 1.36 2010/05/07 06:49:32 keramida Exp $
FreeBSD Glossary Terms
Please keep this file sorted alphabetically/ASCIIly by glossterm.
@@ -1561,6 +1561,27 @@
</glossdef>
</glossentry>
+ <glossentry id="rcs-glossary">
+ <glossterm>Revision Control System</glossterm>
+ <acronym>RCS</acronym>
+ <glossdef>
+ <para>The <emphasis>Revision Control System</emphasis>
+ (<acronym>RCS</acronym>) is one of the oldest software suites
+ that implement <quote>revision control</quote> for plain
+ files. It allows the storage, retrieval, archival, logging,
+ identification and merging of multiple revisions for each
+ file. RCS consists of many small tools that work together.
+ It lacks some of the features found in more modern revision
+ control systems, like CVS or Subversion, but it is very simple
+ to install, configure, and start using for a small set of
+ files. Implementations of RCS can be found on every major
+ UNIX-like OS.</para>
+
+ <glossseealso otherterm="cvs-glossary">
+ <glossseealso otherterm="svn-glossary">
+ </glossdef>
+ </glossentry>
+
<glossentry id="rd-glossary">
<glossterm>Received Data</glossterm>
<acronym>RD</acronym>
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/mailing-lists.ent#13 (text+ko) ====
@@ -1,7 +1,7 @@
<!--
Names of FreeBSD mailing lists and related software.
- $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/mailing-lists.ent,v 1.69 2010/02/04 03:41:31 tabthorpe Exp $
+ $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/share/sgml/mailing-lists.ent,v 1.70 2010/05/14 14:32:29 brd Exp $
-->
<!ENTITY a.mailman.listinfo "http://lists.FreeBSD.org/mailman/listinfo">
@@ -455,6 +455,10 @@
<!ENTITY a.svn-src-vendor "<ulink url='&a.svn-src-vendor.url;'>SVN commit messages for the vendor work area tree</ulink>">
<!ENTITY a.svn-src-vendor.name "<ulink url='&a.svn-src-vendor.url;'>svn-src-vendor</ulink>">
+<!ENTITY a.sysinstall.url "&a.mailman.listinfo;/freebsd-sysinstall">
+<!ENTITY a.sysinstall "<ulink url='&a.sysinstall.url;'>Sysinstall development mailing list</ulink>">
+<!ENTITY a.sysinstall.name "<ulink url='&a.sysinstall.url;'>freebsd-sysinstall</ulink>">
+
<!ENTITY a.test.url "&a.mailman.listinfo;/freebsd-test">
<!ENTITY a.test "<ulink url='&a.test.url;'>FreeBSD test mailing list</ulink>">
<!ENTITY a.test.name "<ulink url='&a.test.url;'>freebsd-test</ulink>">
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml#7 (text+ko) ====
@@ -1,10 +1,10 @@
-<!-- $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml,v 1.5 2009/06/07 09:12:19 pgj Exp $ -->
+<!-- $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml,v 1.6 2010/07/04 10:02:40 pgj Exp $ -->
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor at FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/article.sgml
- %SRCID% 1.24
+ %SRCID% 1.25
-->
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [
@@ -168,7 +168,7 @@
<para>A BSD kezdeti kiadásai leginkább
felhasználói programokból álltak, de a
helyzet drámaian megváltozott, amint a CSRG
- szerzõdött az Advanced Projects Research Agency-vel (DARPA) a
+ szerzõdött az Advanced Research Projects Agency-vel (DARPA) a
hálózataik ARPANET-re történõ
aktualizálásával kapcsolatban. Az új
protokollok, mint <emphasis>Internet Protokollok</emphasis>
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#59 (text+ko) ====
@@ -9,7 +9,7 @@
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj at FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml
- %SRCID% 1.1120
+ %SRCID% 1.1123
-->
<book lang="hu">
@@ -21,7 +21,7 @@
<corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
- <pubdate>$FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml,v 1.18 2010/03/12 23:11:11 pgj Exp $</pubdate>
+ <pubdate>$FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml,v 1.19 2010/07/18 15:31:48 pgj Exp $</pubdate>
<copyright>
<year>1995</year>
@@ -13708,26 +13708,27 @@
<answer>
<para>A szimbolikus linkekhez alapértelmezés
szerint nem tartoznak engedélyek, ezért a
- &man.chmod.1; ilyen esetekben nem követi nyomon az
- eredeti állomány engedélyeinek
- megváltozását. Ezért
- például, ha adott egy <filename>ize</filename>
- nevû állomány, valamint erre egy
- <filename>mize</filename> nevû szimbolikus link, akkor
- a következõ parancs mindig mûködni
- fog:</para>
+ &man.chmod.1; ilyen esetekben az eredeti
+ állomány engedélyeit változtatja
+ meg. Ezért például, ha adott egy
+ <filename>ize</filename> nevû állomány,
+ valamint erre egy <filename>mize</filename> nevû
+ szimbolikus link, akkor a következõ parancs mindig
+ mûködni fog:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>chmod g-w mize</userinput></screen>
- <para>Ennek ellenére az <filename>ize</filename>
+ <para>Ennek ellenére az <filename>mize</filename>
engedélyei nem fognak megváltozni.</para>
- <para>Ez csak akkor fog mûködni, ha a
- <option>-R</option> opció mellett a <option>-H</option>
- vagy <option>-L</option> opciókat is megadjuk.
- Errõl részletesebb információkat a
- &man.chmod.1; és a &man.symlink.7; man
- oldalairól tudhatunk meg.</para>
+ <para>Ha egy adott könyvtárszerkezetben
+ elhelyezkedõ állományok engedélyeit
+ akarjuk egyszerre módosítani, akkor a
+ <option>-R</option> opció mellett a
+ <option>-H</option> vagy <option>-L</option> opciókat
+ is meg kell adnunk. Errõl részletesebb
+ információkat a &man.chmod.1; és a
+ &man.symlink.7; man oldalairól tudhatunk meg.</para>
<warning>
<para>A &man.chmod.1; <option>-R</option> opciója
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml#41 (text+ko) ====
@@ -1,13 +1,13 @@
<!--
The FreeBSD Documentation Project
- $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml,v 1.20 2010/03/28 18:58:52 pgj Exp $
+ $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml,v 1.22 2010/05/16 15:09:17 pgj Exp $
-->
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj at FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml
- %SRCID% 1.428
+ %SRCID% 1.430
-->
<chapter id="advanced-networking" lang="hu">
@@ -1241,10 +1241,9 @@
&man.wlan.tkip.4; meghajtók csak akkor fognak kelleni,
ha a WPA és/vagy a 802.11i biztonsági
protokollokat használjuk. Amennyiben a
- hálózatunk teljesen nyitott (azaz nincs
- titkosítás), akkor még a &man.wlan.wep.4;
- támogatás sem kell. Ezeket a modulok úgy
- lehet betölteni a
+ hálózatunkon nincs titkosítás,
+ akkor még a &man.wlan.wep.4; támogatás
+ sem kell. Ezeket a modulok úgy lehet betölteni a
rendszerindításnál, ha felvesszük a
következõ sorokat a
<filename>/boot/loader.conf</filename>
@@ -4919,7 +4918,7 @@
interfészt, de ne állítsunk be neki
semmilyen IP-címet:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig create <replaceable>wlan0</replaceable> wlandev <replaceable>iwn0</replaceable> ssid <replaceable>wlan_hálózat</replaceable> up</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>iwn0</replaceable> ssid <replaceable>wlan_hálózat</replaceable> up</userinput></screen>
<para>Hozzuk létre a &man.lagg.4; interfészt a
<replaceable>bge0</replaceable> mint elsõdleges
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml#12 (text+ko) ====
@@ -1,7 +1,7 @@
<!--
The FreeBSD Documentation Project
- $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml,v 1.6 2009/08/16 00:41:29 pgj Exp $
+ $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml,v 1.7 2010/06/12 21:21:31 pgj Exp $
-->
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
@@ -147,11 +147,11 @@
architektúrájú processzoron fut
<footnote>
<para>Erre utal pontosan az <literal>i386</literal>
- jelzés. Még abban az esetben is a
+ jelzés. Még abban az esetben is az
<literal>i386</literal> kiírást fogjuk
- látni, hogy ha a &os;-t konkrétan nem is az
- &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis
- nem a processzorunk típusát, hanem annak
+ látni, ha a &os;-t konkrétan nem is az &intel;
+ 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis nem a
+ processzorunk típusát, hanem annak
<quote>architektúráját</quote>
láthatjuk.</para>
</footnote>. A gépünk neve (mivel minden &unix;-os
@@ -234,7 +234,7 @@
Password:</screen>
<para>Most pedig gépeljük be <username>pgj</username>
- jelszavát és nyomjunk után egy
+ jelszavát és nyomjunk utána egy
<keycap>Enter</keycap> billentyût. Vigyázzunk, hogy
a jelszót <emphasis>nem látjuk</emphasis> a
beírás során! Emiatt most ne
@@ -278,7 +278,7 @@
csatornája, és a virtuális konzolok
közti váltás folyamán a &os;
gondoskodik a billentyûzetrõl érkezõ
- bemenet valamint a monitorra irányított kimenet
+ bemenet, valamint a monitorra irányított kimenet
megfelelõ kezelésérõl.</para>
<para>A konzolok közti váltásra a &os;
@@ -301,7 +301,7 @@
virtuális konzolok közti váltásra az
<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
- billentyûket, a
+ billentyûket, az
<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F8</keycap></keycombo>
billentyûkombinációval
bezárólag használhatjuk.</para>
@@ -361,8 +361,8 @@
ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</programlisting>
<para>Az állományban található
- oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve
- a virtuális konzolok
+ oszlopok kimerítõ magyarázatát,
+ illetve a virtuális konzolok
beállításához
használható kapcsolókat a &man.ttys.5; man
oldalon olvashatjuk.</para>
@@ -391,7 +391,7 @@
# Ha a konzolt "insecure" (nem biztonságos) típusúnak választjuk meg,
# akkor a használatához az egyfelhasználós mód aktivilásá elõtt a rendszer
# kérni fogja a rendszeradminisztrátori jelszót.
-onsole none unknown off secure</programlisting>
+console none unknown off secure</programlisting>
<note>
<para>A <literal>console</literal> felett látható
@@ -496,7 +496,7 @@
<para>Mivel a rendszer több felhasználót is
képes támogatni, az általa kezelt
erõforrások rendelkeznek engedélyek egy adott
- halmazával, amelyek eldöntik ki tudja ezeket olvasni,
+ halmazával, amelyek eldöntik, ki tudja ezeket olvasni,
írni és végrehajtani. Az engedélyek
háromszor három bit formájában
jelennek meg, amelyek közül az elsõ bitcsoport az
@@ -604,20 +604,20 @@
<screen>-rw-r--r--</screen>
- <para>Az elsõ (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy
- hagyományos állomány, könyvtár,
- speciális karakteres eszköz, socket vagy
- bármilyen más különleges
+ <para>Az elsõ (bal szélsõ) karakter mondja meg,
+ hogy ez egy hagyományos állomány,
+ könyvtár, speciális karakteres eszköz,
+ socket vagy bármilyen más különleges
pszeudoállomány. Ebben az esetben a
<literal>-</literal> jelzi, hogy egy hagyományos
állományról van szó. A
következõ három karakter, ami ebben a
példában az <literal>rw-</literal>, adja meg az
állomány tulajdonosának engedélyeit.
- Az ezután következõ három karakter, a
+ Az ezután következõ három karakter, az
<literal>r--</literal> mutatja az állomány
csoportjának engedélyeit. Az utolsó
- három karakter, vagyis itt a <literal>r--</literal> adja
+ három karakter, vagyis itt az <literal>r--</literal> adja
meg a többiek engedélyeit. A kötõjel arra
utal, hogy az adott engedélyû
tevékenység nem engedélyezett. Tehát
@@ -841,7 +841,7 @@
állományok felett további
vezérlést adnak a kezünkbe, aminek
révén gondoskodhatunk róla, hogy
- akár mgé a <username>root</username>
+ akár még a <username>root</username>
felhasználó (a rendszer adminisztrátora) se
legyen képes állományokat
eltávolítani vagy módosítani.</para>
@@ -936,7 +936,7 @@
adatbázis elérésékor már a
<username>root</username> felhasználó
effektív azonosítójával fut.
- Ezáltal a privilegiumokkal nem rendelkezõ
+ Ezáltal a privilégiumokkal nem rendelkezõ
felhasználók is meg tudják
anélkül változtatni a jelszavaikat, hogy a
<errorname>Permission Denied</errorname> hibaüzenettel
@@ -1004,7 +1004,7 @@
<para>A <command>passwd</command> parancsot egyszerû
felhasználóként adtunk ki, azonban
- jól látható valójában a
+ jól látható, hogy valójában a
<username>root</username> felhasználó
azonosítójával fut.</para>
@@ -1094,7 +1094,7 @@
<para>A &os; könyvtárszerkezetének ismerete
alapvetõ jelentõségû a rendszer
- egészének megértésének
+ egészének megértése
szempontjából. Ezen belül is a legfontosabb a
gyökérkönyvtár, a <quote>/</quote>. Ez az
elsõ könyvtár, amelyet a rendszer a
@@ -1111,11 +1111,11 @@
<para>A csatlakozási pont egy olyan könyvtár,
ahová a szülõ állományrendszeren
- (ami gyakran maga a gyökér
- állományrendszer) belül további
- állományrendszereket tudunk beoltani. Errõl
- bõvebben a <xref linkend="disk-organization">ban olvashatunk.
- A szabványos csatlakozási pontok:
+ (ami gyakran maga a
+ gyökér-állományrendszer) belül
+ további állományrendszereket tudunk beoltani.
+ Errõl bõvebben a <xref linkend="disk-organization">ban
+ olvashatunk. A szabványos csatlakozási pontok:
<filename>/usr</filename>, <filename>/var</filename>,
<filename>/tmp</filename>, <filename>/mnt</filename> és
<filename>/cdrom</filename>. Ezekre a könyvtárakra
@@ -1451,7 +1451,7 @@
szervezhetõvé válnak az adataink.</para>
<para>Az állományokat és
- könyvtárakat úgy tudunk elérni, ha
+ könyvtárakat úgy tudjuk elérni, ha
megadjuk az állomány vagy a könyvtárt
tároló könyvtár nevét, amit egy
perjel, a <literal>/</literal> követ, valamint így
@@ -1492,16 +1492,16 @@
hogy a <filename>c:/ize/mize/readme.txt</filename>.</para>
<para>Helyette az egyik állományrendszert
- kijelölik <firstterm>gyökér
- állományrendszernek</firstterm>. A
- gyökér állományrendszer
+ kijelölik
+ <firstterm>gyökér-állományrendszernek</firstterm>.
+ A gyökér-állományrendszer
gyökérkönyvtárára hivatkoznak
késõbb <literal>/</literal>
könyvtárként. Ezután minden más
- állományrendszert a gyökér
- állományrendszerhez
+ állományrendszert a
+ gyökér-állományrendszerhez
<firstterm>csatlakoztatunk</firstterm>. Ennek
- értelmében nem számít, hogy a mennyi
+ értelmében nem számít, hogy mennyi
lemezünk is van a &os; rendszerünkben, hiszen minden
könyvtár egyazon lemez részeként jelenik
meg.</para>
@@ -1518,10 +1518,11 @@
valamint <literal>C1</literal> és
<literal>C2</literal>-t).</para>
- <para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a gyökér
- állományrendszernek. Ha a könyvtár
- tartalmának megjelenítéséhez most
- kiadnánk az <command>ls</command> parancsot, két
+ <para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a
+ gyökér-állományrendszernek. Ha a
+ könyvtár tartalmának
+ megjelenítéséhez most kiadnánk az
+ <command>ls</command> parancsot, két
alkönyvtárat látnánk, az
<literal>A1</literal>-et és <literal>A2</literal>-t. A
létrejött könyvtárfa valahogy így
@@ -1680,12 +1681,12 @@
telepítése során hozunk létre
állományrendszereket és választjuk meg
a csatlakozási pontjukat. A késõbbiekben
- legfeljebb ez akkor kerül elõ ismét, amikor
+ ez legfeljebb akkor kerül elõ ismét, amikor
újabb lemezeket adunk hozzá a rendszerhez.</para>
<para>Teljességgel megengedhetõ, hogy elhagyjuk a
többit és csak egyetlen óriási
- gyökérállományrendszert
+ gyökér-állományrendszert
használjunk. Ennek viszont megvannak a maga
hátrányai és az egyetlen elõnye.</para>
@@ -1701,7 +1702,7 @@
beállításai</firstterm> (mount options)
lehetnek. Például, ha kellõen
elõvigyázatosak akarunk lenni, a
- gyökérállományrendszer
+ gyökér-állományrendszer
írásvédett módon is
csatlakoztatható, aminek köszönhetõen
lehetetlenné válik a rendszer
@@ -1734,7 +1735,7 @@
optimális kiosztását illetõen.
Így tehát a gyakorta módosított,
kisebb állományokat tartalmazó
- állományrendszerek esetén teljes
+ állományrendszerek esetén teljesen
más technikákat alkalmaz, mint
például a nagyobb, kevésbé
változó állományok esetén.
@@ -1748,9 +1749,9 @@
jól tûrik a hirtelen
áramkimaradásokat, egy döntõ ponton
bekövetkezõ váratlan leállás
- továbbra is kárt okozhat a szerkezetükben.
- Ha azonban több állományrendszerre osztjuk
- a tárolandó adatainkat, sokkal
+ mégis kárt okozhat a szerkezetükben. Ha
+ azonban több állományrendszerre osztjuk a
+ tárolandó adatainkat, sokkal
valószínûbbé válik, hogy egy
ilyen eset után a rendszerünk talpra tud
állni, és szükség esetén
@@ -1841,8 +1842,7 @@
<row>
<entry><literal>a</literal></entry>
<entry>Általában ez tartalmazza a
- gyökér
- állományrendszert.</entry>
+ gyökér-állományrendszert.</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>b</literal></entry>
@@ -1858,7 +1858,7 @@
hibás szektorokat keresõ program) a
<literal>c</literal> partíción
keresztül képesek akár az egész
- slice-al dolgozni. Normális esetben ezen a
+ slice-szal dolgozni. Normális esetben ezen a
partíción nem hozunk létre
állományrendszert.</entry>
</row>
@@ -2050,7 +2050,7 @@
<para>A három partíció mindegyikén
találhatunk egy-egy állományrendszert. Az
<literal>a</literal> partíció lesz a
- gyökér állományrendszer, az
+ gyökér-állományrendszer, az
<literal>e</literal> lesz a rendszerünkben a
<filename>/var</filename> és az <literal>f</literal>
pedig a <filename>/usr</filename> könyvtár.</para>
@@ -2108,10 +2108,9 @@
a <filename>/usr/local</filename> és így
tovább.</para>
- <indexterm><primary>gyökér
- állományrendszer</primary></indexterm>
+ <indexterm><primary>gyökér-állományrendszer</primary></indexterm>
- <para>Különféle okainak vannak annak, hogy egyes
+ <para>Különféle okai vannak annak, hogy egyes
könyvtárakat különálló
állományrendszereken tárolunk. A
<filename>/var</filename> könyvtár tartalmazza a
@@ -2120,14 +2119,14 @@
átmeneti állományokat, azonban az ilyen
állományok könnyen megszaporodhatnak és
megtölthetik az állományrendszert. Mivel a
- gyökér állományrendszert nem
+ gyökér-állományrendszert nem
tanácsos elárasztani mindenféle
állománnyal, ezért gyakran a hasznunkra
- válthat, ha a <filename>/var</filename>
+ válhat, ha a <filename>/var</filename>
könyvtárat leválasztjuk a
<filename>/</filename> könyvtárból.</para>
- <para>Másik gyakori ok, ami az imént említett
+ <para>A másik gyakori ok, ami az imént említett
fa egyes ágainak különbözõ
állományrendszereken történõ
tárolását indokolja, hogy ezek gyakran
@@ -2228,7 +2227,7 @@
<literal>pass</literal> értékkel
rendelkezõ állományrendszerek nem
kerülnek ellenõrzésre. A
- gyökér állományrendszer (melyet
+ gyökér-állományrendszer (melyet
minden más elõtt kell ellenõrizni)
<literal>passno</literal> értéke egy,
míg az összes többi
@@ -2336,7 +2335,7 @@
<term><option>-t</option>
<replaceable>típus</replaceable></term>
<listitem>
- <para>Az adott állományrendszer az adott
+ <para>Az adott állományrendszert az adott
típusnak megfelelõen csatlakoztatja, vagy az
<option>-a</option> használata esetén csak
az adott típusú
@@ -2436,7 +2435,7 @@
csatlakoztatott állományrendszer
leválasztására, amelyek típusait a
<option>-t</option> opció megadása után
- sorolhatunk fel. Fontos különbség azonban,
+ sorolhatjuk fel. Fontos különbség azonban,
hogy az <option>-A</option> opció a gyökér
állományrendszert nem próbálja meg
leválasztani.</para>
@@ -2542,11 +2541,11 @@
átugorható. A <literal>TIME</literal> a program
processzoron eltöltött idejét mutatja — ez
általában nem arra utal, hogy mennyi ideje fut maga
- a program, hiszen a legtöbb programnak meglehetõsen
- sokat kell várakoznia egyáltalán mielõtt
- a processzorra lenne szüksége. Végezetül
- a <literal>COMMAND</literal> oszlopban olvashatjuk azt a
- parancsot, amellyel a programot elindították.</para>
+ a program, hiszen a legtöbb program sok idõt tölt
+ tétlenül, mielõtt egyáltalán
+ szüksége lenne processzora. Végezetül a
+ <literal>COMMAND</literal> oszlopban olvashatjuk azt a parancsot,
+ amellyel a programot elindították.</para>
<para>A &man.ps.1; számos különféle
beállítást ismer az általa
@@ -2597,7 +2596,7 @@
és a jelenlegi idõ. A fejlécben még
megtalálhatjuk azt is, mennyi program fut (esetünkben
ez most 47), mennyi memóriát és
- lapozóállományt használnak és
+ lapozóállományt használnak, és
mennyi idõt tölt a rendszer a processzor
különbözõ állapotaiban.</para>
@@ -2610,7 +2609,7 @@
programok által használt memória
mennyiségét is: ez további két
oszlopra oszlik, ahol az egyikben a teljes
- memóriafoglalást (SIZE), a másikban pedig az
+ memóriafoglalást (SIZE), a másikban pedig a
jelen pillanatban aktívan használt
memóriát (RES) láthatjuk. A
példában látható is, hogy a
@@ -2683,7 +2682,7 @@
arra, hogy felvegyük valahogy a kapcsolatot a
démonként futó programokkal is. Ennek egyik
lehetséges módja a
- <firstterm>jelzés</firstterm>ések (signal)
+ <firstterm>jelzés</firstterm>ek (signal)
küldése (de alapvetõen bármilyen
futó programnak küldhetünk). Több
különféle jelzés küldhetõ
@@ -2758,8 +2757,8 @@
<literal>SIGHUP</literal>, <literal>SIGUSR1</literal> és
<literal>SIGUSR2</literal>. Ezek általános
célú jelzések, amelyeket az
- alkalmazások eltérõ módokon kezelnek
- le.</para>
+ alkalmazások eltérõ módokon
+ kezelnek.</para>
<para>Tegyük fel, hogy megváltoztattuk a
webszerverünk beállításait
@@ -2852,7 +2851,7 @@
<replaceable>PID</replaceable>: Operation not
permitted</errorname> (a mûvelet nem
engedélyezett) hibaüzenetet látunk. Ha
- véletlenül elgépeljük volna a
+ véletlenül elgépeltük volna a
futó program azonosítóját, akkor a
küldendõ jelzés nem a megfelelõ
folyamatnál fog kikötni (ami nem éppen
@@ -3095,8 +3094,8 @@
<para>A környezeti változók
beállítása
- parancsértelmezõként valamennyire eltér.
- Például egy C-stílusú
+ parancsértelmezõnként valamennyire eltér.
+ Például egy C stílusú
parancsértelmezõ, mint például a
<command>tcsh</command> vagy a <command>csh</command>, a
<command>setenv</command> paranccsal állítja a
@@ -3108,7 +3107,7 @@
beállítására. Például a
<command>csh</command> vagy a <command>tcsh</command>
használata során a következõképpen
- tudjuk be- vagy átállítani a
+ tudjuk be- vagy átállítani az
<envar>EDITOR</envar> környezeti változó
értékét
<filename>/usr/local/bin/emacs</filename>-re:</para>
@@ -3134,7 +3133,7 @@
<envar>TERM</envar> értékét.</para>
<para>A parancsértelmezõk számos speciális
- karaktert, ún. metakarakteret az adatok különleges
+ karaktert, ún. metakaraktert az adatok különleges
reprezentációjaként kezelnek.
Köztük a leggyakrabban használt a
<literal>*</literal>, amely tetszõleges számú
@@ -3322,7 +3321,7 @@
állományban nézhetjük meg
újra.</para>
- <para>Például a <devicename>acd0</devicename> az
+ <para>Például az <devicename>acd0</devicename> az
elsõ IDE CD-meghajtót, míg a
<devicename>kbd0</devicename> a billentyûzetet
képviseli.</para>
@@ -3433,26 +3432,26 @@
táborából indult, ezért kezdetben az
&man.a.out.5; formátumot használta, mivel ez a
technológia a BSD kiadások számos
- generációjában megméretettett
+ generációjában megmérettetett
és bevált, egészen a 3.X ág
elindulásáig. Habár már jóval
elõtte lehetett fordítani és futtatni
natív <acronym>ELF</acronym> binárisokat (és
rendszermagokat) a &os; rendszereken, a &os; kezdetben
- óckodott váltani az alapértelmezés
+ ódzkodott váltani az alapértelmezés
szerinti <acronym>ELF</acronym> formátumra. De vajon
- miért? Nos, a linuxos tábor már megtette a
- maga fájdalmas váltását az
- <acronym>ELF</acronym> formátummal kapcsolatban, és
- gyorsan maguk mögött hagyták a
- <filename>a.out</filename> formátumot a rugalmatlan,
- ugrótáblákra alapozott oszott
- könyvtár-kezelési mechanizmusai miatt, amivel
- viszont megnehezítették a
- különbözõ fejlesztõk és
- gyártók számára az osztott
- könyvtárak létrehozását. Mivel
- az <acronym>ELF</acronym> formátumhoz rendelkezésre
+ miért? Nos, amikor a Linux-tábor megtette a maga
+ fájdalmas váltását az
+ <acronym>ELF</acronym>-re, az nem annyira azért volt, hogy
+ megszabaduljanak az <filename>a.out</filename>
+ végrehajtható formátumtól, hanem mert
+ a rugalmatlan, ugrótáblákon alapuló
+ oszottkönyvtár-kezelési mechanizmusaik nagyon
+ megnehezítették a gyártók és
+ fejlesztõk számára az osztott
+ függvénykönyvtárak
+ létrehozását. Mivel az
+ <acronym>ELF</acronym> formátumhoz rendelkezésre
álló eszközök megoldást
kínáltak az osztott könyvtárak
gondjaira, és mivel általánosan
@@ -3483,10 +3482,10 @@
<para>Ezután néhány éles
elméjû hardvermérnök kitalálta,
- hogy ha rá tudnák kényszeríteni a
+ ha rá tudnák kényszeríteni a
programokat egy-két ügyetlen trükkre, akkor a
terveken meg tudnának spórolni néhány
- logikai kaput és ezzel processzor is gyorsabban tudna
+ logikai kaput és ezzel a processzor is gyorsabban tudna
futni. Miközben az <filename>a.out</filename>
formátumot ilyen hardverre (amit manapság
<acronym>RISC</acronym>-nek hívnak) is szerették
@@ -3499,7 +3498,7 @@
formátumot is kidolgozni. Ekkor jöttek létre a
<acronym>COFF</acronym>, <acronym>ECOFF</acronym> és
más hasonló formátumok, amelyek
- elõbb-utóbb korlátokba ütköztek
+ elõbb-utóbb korlátokba ütköztek,
még mielõtt a történelem
megállapodott volna az <acronym>ELF</acronym>
formátumnál.</para>
@@ -3508,9 +3507,9 @@
inkább kezdtek nõni, miközben a lemezek (valamint
a fizikai memória) továbbra is viszonylag kicsik
maradtak, ezért megszületett az osztott
- könyvtár ötlete és a virtuális
+ könyvtár ötlete, és a virtuális
memóriát kezelõ alrendszer is sokat finomodott.
- Mivel ezek a különbözõ fejlesztések a
+ Mivel ezek a különbözõ fejlesztések az
<filename>a.out</filename> formátumra épültek,
annak használatósága a beletömött
módosítások számával
@@ -3530,7 +3529,7 @@
<filename>a.out</filename> formátum egyre növekvõ
teljesítménycsökkenés nélkül
már nem volt képes állni a sarat.
- Habár az <acronym>ELF</acronym> megszûntette a
+ Habár az <acronym>ELF</acronym> megszüntette a
fennálló problémák jelentõs
részét, egyúttal megnehezítette egy
alapvetõen mûködõ rendszer
@@ -3563,7 +3562,7 @@
meg. Az új GNU eszköztár (a
<application>binutils</application>) viszont ismeri már a
keresztfordítást, az <acronym>ELF</acronym>
- formátumot, az oszott könyvtárakat, a C++
+ formátumot, az osztott könyvtárakat, a C++
kiterjesztéseit stb. Idõközben egyre több
gyártó <acronym>ELF</acronym>
formátumú binárisokat adott ki, és
@@ -3571,11 +3570,11 @@
futtatni.</para>
<para>Az <acronym>ELF</acronym> sokkal kifejezõbb az
- <filename>a.out</filename> formátumnál és
+ <filename>a.out</filename> formátumnál, és
jóval több bõvítési
lehetõséget enged az alaprendszerben. Az
<acronym>ELF</acronym> formátumhoz tartozó
- eszközöt jobban karbantartják és
+ eszközöket jobban karbantartják és
támogatja a keresztfordítást, ami viszont
sokaknak fontos. Az <acronym>ELF</acronym> talán
némileg lassabb, mint az <filename>a.out</filename>,
@@ -3603,7 +3602,7 @@
<para>A &os; legátfogóbb
dokumentációja a benne található man
- oldalak összesége. A rendszerben
+ oldalak összessége. A rendszerben
található szinte majdnem mindegyik programhoz
létezik egy rövid használati
útmutató, amely bemutatja az adott program
@@ -3731,11 +3730,11 @@
<indexterm><primary>Szabad Szoftver
Alapítvány</primary></indexterm>
- <para>A &os;-ben megtalálható a Szabad Szofver
+ <para>A &os;-ben megtalálható a Szabad Szoftver
Alapítvány (Free Software Foundation, FSF)
által készített számos
alkalmazás. Ezek a programok a szokványos man
- oldalakon kívül még altalában
+ oldalakon kívül még általában
tartalmaznak egy <literal>info</literal>nak nevezett, sokkal
részletesebb hipertext alapú leírást
is, amelyeket az <command>info</command> paranccsal, vagy ha van
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml#10 (text+ko) ====
@@ -1,12 +1,12 @@
<!--
The FreeBSD Documentation Project
- $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml,v 1.5 2009/11/23 12:26:32 pgj Exp $
+ $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml,v 1.6 2010/06/19 20:37:49 pgj Exp $
-->
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj at FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/bibliography/chapter.sgml
- %SRCID% 1.87
+ %SRCID% 1.88
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list