PERFORCE change 141171 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Mon May 5 05:27:13 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141171
Change 141171 by pgj at disznohal on 2008/05/05 05:26:13
Cleanup in Chapter 24.
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/serialcomms/chapter.sgml#4 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/serialcomms/chapter.sgml#4 (text+ko) ====
@@ -21,13 +21,13 @@
kommunikációt. Tulajdonképpen az elsõ
&unix;-os gépek is soros vonalon kapták a
felhasználóktól a bemenetet és
- ugyanígy küldték vissza a kimenetet. Sokat
- változtak már az idõk azóta, hogy egy
+ ugyanígy küldték vissza a kimenetet. Az
+ idõk azóta már sokat változtak, hogy egy
átlagos <quote>terminál</quote> mindössze egy
10 karakter per másodperc sebességû soros
nyomtatóból és egy billentyûzetbõl
állt. Ebben a fejezetben ismertetünk
- néhány olyan megoldást, amivel a &os;
+ néhány olyan megoldást, amellyel a &os;
képes soros vonalon keresztül
kommunikálni.</para>
@@ -35,33 +35,46 @@
megismerjük:</para>
<itemizedlist>
- <listitem><para>hogyan kapcsoljunk terminálokat a &os;
- rendszerünkre</para></listitem>
- <listitem><para>hogyan tárcsázzunk modem
- segítségével távoli
- számítógépeket</para></listitem>
- <listitem><para>hogyan tegyük lehetõvé
- gépünkre a bejelentkezést távoli
- felhasználók
- számára</para></listitem>
- <listitem><para>hogyan indítsuk a rendszerünket soros
- konzolról</para></listitem>
+ <listitem>
+ <para>hogyan kapcsoljunk terminálokat a &os;
+ rendszerünkre;</para>
+ </listitem>
+ <listitem>
+ <para>hogyan tárcsázzunk modem
+ segítségével távoli
+ számítógépeket;</para>
+ </listitem>
+ <listitem>
+ <para>hogyan tegyük lehetõvé
+ gépünkre a bejelentkezést távoli
+ felhasználók számára;</para>
+ </listitem>
+ <listitem>
+ <para>hogyan indítsuk a rendszerünket soros
+ konzolról.</para>
+ </listitem>
</itemizedlist>
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
<itemizedlist>
- <listitem><para>egy új rendszermag
- beállításának és
- telepítésének ismerete (<xref
- linkend="kernelconfig">).</para></listitem>
- <listitem><para>a &unix;-os engedélyek és a benne
- futtatott programok mûködtetésének
- megértése (<xref
- linkend="basics">).</para></listitem>
- <listitem><para>annak a soros vonali hardver (modem vagy
- többportos kártya) kézikönyve, amit a
- &os;-vel használni szeretnénk</para></listitem>
+ <listitem>
+ <para>egy új rendszermag
+ beállításának és
+ telepítésének ismerete (<xref
+ linkend="kernelconfig">);</para>
+ </listitem>
+ <listitem>
+ <para>a &unix;-os engedélyek és a &unix; alatt
+ futtatott programok mûködtetésének
+ megértése (<xref
+ linkend="basics">);</para></listitem>
+ <listitem>
+ <para>annak a soros vonali hardvernek (modemnek vagy
+ többportos kártyának a)
+ kézikönyve, amelyet a &os;-vel használni
+ szeretnénk</para>
+ </listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
@@ -146,8 +159,8 @@
<para>A soros kábeleknek több
különbözõ típusa van.
- Közülük a céljainkhoz leginkább
- illesztedõ két legismertebb változatuk az
+ Közülük a céljainknak leginkább
+ megfelelõ két legismertebb változatuk az
ún. null-modem és a szabványos
(<quote>egyenes</quote>) RS-232-es soros kábelek. A
hardverhez tartozó dokumentációban
@@ -166,21 +179,21 @@
felcserélten. Például az
<quote>átküldött adat</quote> (Transmitted
Data, TD) jelzésû tû a kábel
- másik végen a <quote>fogadott adat</quote>
- (Received Data, RD) tûhöz fut be.</para>
+ másik végén a <quote>fogadott
+ adat</quote> (Received Data, RD) tûhöz fut
+ be.</para>
<para>A terminálokhoz akár saját magunk
- is le tudunk gyártani egy null-modem kábelt (pl.
- ha a boltiakkal nem vagyunk megelégedve). A
- következõ táblázatban az RS-232C
- <link linkend="serialcomms-signal-names">jeleit</link>
- és érintkezõinek
- számozását láthatjuk egy
- DB-25-ös csatlakozó esetében.
- Vegyük észre, hogy a szabvány a
- kábel két 1-es tûjét
- összekapcsoló vonalat
- <emphasis>védõföldnek</emphasis>
+ is le tudunk gyártani egy null-modem kábelt
+ (például ha a boltiakkal nem lennénk
+ megelégedve). A következõ
+ táblázatban az RS-232C <link
+ linkend="serialcomms-signal-names">jeleit</link> és
+ érintkezõinek számozását
+ láthatjuk egy DB-25-ös csatlakozó
+ esetében. A szabvány a kábel
+ két 1-es tûjét összekapcsoló
+ vonalat <emphasis>védõföldnek</emphasis>
(Protective Ground, PD) nevezi, de ezt gyakran el is
hagyják. Némely terminál remekül
mûködik mindössze a 2-es, 3-as és 7-es
@@ -190,7 +203,7 @@
igényelnek.</para>
<table frame="none" pgwide="1">
- <title>DB-25 DB-25 közti null-modem
+ <title>A DB-25 DB-25 közti null-modem
kábel</title>
<tgroup cols="5">
@@ -284,7 +297,8 @@
két séma.</para>
<table frame="none" pgwide="1">
- <title>DB-9 DB-9 null-modem kábel</title>
+ <title>A DB-9 DB-9 közti null-modem
+ kábel</title>
<tgroup cols="5">
<thead>
@@ -373,8 +387,8 @@
</tgroup>
</table>
- <table frame="none" pgwide="1">
- <title>DB-9 DB-25 null-modem kábel</title>
+ <table frame="none" pgwide="1"> <title>DB-9 DB-25 közti
+ null-modem kábel</title>
<tgroup cols="5">
<thead>
@@ -469,18 +483,18 @@
azt általában úgy
valósítják meg, hogy a két
tût a saját oldalukon összekötik,
- majd ezt hozzákapcsolják a harmadik
+ majd ezt kapcsolják hozzá a harmadik
tûhöz.</para>
</note>
<para>Ezek a megoldások a legnépszerûbbek.
Természetesen a tûk
összekötésének több más
- variációja is létezik (amirõl az
+ variációja is létezik (ezekrõl az
<emphasis>RS-232 Made Easy</emphasis> c. könyvben
olvashatunk bõvebben), ahol az SG párja az SG, a
- TD párja az RD, a RTS és a CTS párja az
- DCD, a DTR párja a DSR és ugyanezek
+ TD párja az RD, az RTS és a CTS párja
+ az DCD, a DTR párja a DSR és ugyanezek
fordítva.</para>
</sect4>
@@ -500,7 +514,8 @@
kábeleket többnyire a
számítógépek és a modemek
között alkalmazzák, de egyes
- terminál esetében is kellhet.</para>
+ termináltípusok esetében is
+ szükségünk lehet rá.</para>
</sect4>
</sect3>
@@ -508,7 +523,7 @@
<sect3 id="term-ports">
<title>A portok</title>
- <para>A soros port olyan eszköz, amiken keresztül a
+ <para>A soros port olyan eszköz, amelyen keresztül a
&os;-s gép és a terminál között
adatokat tudunk közvetíteni. Ebben a szakaszban
az ilyen portok különféle típusait
@@ -519,27 +534,28 @@
<title>A portok típusai</title>
<para>A soros portoknak több típusa
- létezik. Mielõtt vásárolnánk
- egy készítenénk egy soros
- kábelt, mindenképpen gyõzödjünk
- meg róla, hogy csatlakoztatni tudjuk-e a &os;-s
- rendszerünkhöz és a
- terminálhoz.</para>
+ létezik. Mielõtt
+ vásárolnánk egy
+ készítenénk egy soros kábelt,
+ mindenképpen gyõzödjünk meg
+ róla, hogy csatlakoztatni tudjuk majd a &os;-s
+ rendszerünkhöz és a terminálhoz
+ egyaránt.</para>
<para>A legtöbb terminálon DB-25-ös portot
találunk. A személyi
számítógépek, köztük
azok, amelyeken &os; fut, DB-25-ös és DB-9es
portokkal rendelkeznek. Ha a gépünkben egy
- többportos soros kártya van, akkor rajtuk
+ többportos soros kártya van, akkor ezeken
kívül még RJ-12-es és
RJ-45-ös portjaink is lehetnek.</para>
<para>A hardverhez tartozó
- dokumentációból tudjuk kideríteni
- az adott port konkrét fajtáját, de
- gyakran a port vizuális vizsgálata is
- segíthet eldönteni a
+ dokumentációból tudjuk
+ kideríteni az adott port konkrét
+ fajtáját, de gyakran a port vizuális
+ vizsgálata is segíthet eldönteni a
kérdést.</para>
</sect4>
@@ -571,14 +587,15 @@
<listitem>
<para>A híváshoz használt portok
- nevei
+ nevei
<filename>/dev/cuad<replaceable>N</replaceable></filename>
alakúak. A hívó portokat
terminálok esetében ritkán
alkalmazzák, helyettük inkább csak
- modemekhez. A hívó portokat akkor
- érdemes használni, ha a soros kábel
- vagy a terminál nem ismeri a DCD jelet.</para>
+ modemekhez használják. A
+ hívó portokat akkor érdemes
+ használni, ha a soros kábel vagy a
+ terminál nem ismeri a DCD jelet.</para>
<note>
<para>A &os; 5.X és korábbi
@@ -590,12 +607,11 @@
</itemizedlist>
<para>Ha a terminált az elsõ soros portra (ami
- &ms-dos;-ban a <devicename>COM1</devicename>) csatlakoztattuk,
- akkor a <filename>/dev/ttyd0</filename>
+ &ms-dos;-ban a <devicename>COM1</devicename>)
+ csatlakoztattuk, akkor a <filename>/dev/ttyd0</filename>
segítségével fogunk rá
hivatkozni. Ha viszont a második soros porton
- (más néven a
- <devicename>COM2</devicename>-ön)
+ (más néven <devicename>COM2</devicename>)
található, akkor a
<filename>/dev/ttyd1</filename> eszközt
használjuk, és így
@@ -617,17 +633,17 @@
többportos soros csatolókártyákat is,
például a BocaBoard 1008 és 2016
típusokat, valamint több intelligensebb
- többportos kártyát, mondjuk a Digiboard
- és a Stallion Technologies gyártmányait.
- Azonban az alap rendszermag csak a szabványos COM
- portokat keresi.</para>
+ többportos kártyát, például a
+ Digiboard és a Stallion Technologies
+ gyártmányait. Az alap rendszermag azonban csak a
+ szabványos COM portokat keresi.</para>
<para>Ha ellenõrizni akarjuk, hogy a rendszermag rendben
megtalálta a soros portokat, akkor figyelmesen olvassuk
el a rendszerindítás során megjelenõ
üzeneteket, vagy az <command>/sbin/dmesg</command> parancs
- kiadásával játsszuk vissza a rendszermag
- üzeneteit. Különösen a
+ kiadásával kérdezzük vissza a
+ rendszermag üzeneteit. Különösen a
<literal>sio</literal> kezdetû sorokra kell
figyelnünk.</para>
@@ -639,7 +655,7 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>/sbin/dmesg | grep 'sio'</userinput></screen>
</tip>
- <para>Például ha négy soros port
+ <para>Például, ha négy soros port
található a rendszerünkben, akkor a
rájuk vonatkozó rendszerüzenetek a
következõk lesznek:</para>
@@ -659,7 +675,7 @@
kell módosítanunk. Tegyük
megjegyzésbe vagy akár teljesen
távolítsuk is el azokat az eszközöket,
- amikkel nem rendelkezünk.</para>
+ amelyekkel nem rendelkezünk.</para>
<para>A soros portok és a többportos
kártyák beállításával
@@ -681,14 +697,13 @@
adott porthoz tartozó gyakori címeket
képviselik. A 4-es, 3-as, 5-ös és 9
megszakítások is igen általánosak
- ezeknél. Azonban szeretnénk hozzátenni,
- hogy a hagyományos soros portok az ISA buszos PC-ken
- <emphasis>nem képesek</emphasis> a
- megszakításokon osztozni. (A többportos
- kártyák azonban lehetõvé teszik az
- összes 16550A számára, hogy mindössze
- egy vagy két megszakítást
- használjon.)</para>
+ ezeknél. A hagyományos soros portok viszont az
+ ISA buszos PC-k esetében <emphasis>nem
+ képesek</emphasis> a megszakításokon
+ osztozni. (A többportos kártyák azonban
+ lehetõvé teszik az 16550A számára,
+ hogy mindössze egy vagy két
+ megszakítást használjon.)</para>
</note>
</sect2>
@@ -728,19 +743,19 @@
és
<filename>/dev/cuala<replaceable>N</replaceable></filename>
&os; 5.X alatt) Az inicializációs
- állományokat a port megnyitásakor
+ állományok a port megnyitásakor
használhatóak a hozzátartozó
paraméterek beállítására,
például így tudjuk elküldeni a
<literal>crtscts</literal> utasítást az olyan
modemeknek, amelyek a forgalom
irányítását
- <literal>RTS/CTS</literal> jelezéssel
+ <literal>RTS/CTS</literal> jelzéseken keresztül
valósítják meg. A zároló
állományokkal a portokra vonatkozó
zárolásokat állíthatjuk be,
így a felhasználók vagy a programok nem
- lesznek képesek bizonyos paraméterek
+ lesznek képesek bizonyos paramétereket
megváltoztatni. A &man.termios.4;, &man.sio.4; és
&man.stty.1; man oldalakon olvashatunk részletesebben a
terminálok beállításairól,
@@ -753,73 +768,75 @@
<sect2 id="serial-hw-config">
<title>A soros port beállítása</title>
- <indexterm><primary><devicename>ttyd</devicename></primary></indexterm>
- <indexterm><primary><devicename>cuad</devicename></primary></indexterm>
+ <indexterm><primary><devicename>ttyd</devicename></primary></indexterm>
+ <indexterm><primary><devicename>cuad</devicename></primary></indexterm>
- <para>A <devicename>ttyd<replaceable>N</replaceable></devicename>
- (vagy <devicename>cuad<replaceable>N</replaceable></devicename>)
- lesz az az eszköz, amit majd az
- alkalmazásainkból el akarunk érni. Amikor
- egy futó program megnyit egy ilyen eszközt, mindig
- tartoznak hozzá alapértelmezett terminál I/O
- beállítások. Ezeket a következõ
- paranccsal tudjuk lekérdezni:</para>
+ <para>A <devicename>ttyd<replaceable>N</replaceable></devicename>
+ (vagy <devicename>cuad<replaceable>N</replaceable></devicename>)
+ lesz az az eszköz, amit majd az
+ alkalmazásainkból el akarunk érni. Amikor
+ egy futó program megnyit egy ilyen eszközt, mindig
+ tartoznak hozzá alapértelmezett terminál
+ I/O beállítások. Ezeket a
+ következõ paranccsal tudjuk lekérdezni:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>stty -a -f /dev/ttyd1</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>stty -a -f /dev/ttyd1</userinput></screen>
- <para>Ha megváltoztatjuk az eszköz
- beállításait, akkor azok egészen addig
- érvényben is maradnak, amíg le nem
- zárjuk. Ha tehát ezután újra
- megnyitjuk, akkor minden visszaáll az
- alapértelmezett állapotra. Az
- alapértelmezett beállítások
- megváltoztatásához a <quote>kezdeti
- állapotot</quote> szimbolizáló eszközt
- kell megnyitnunk és átállítanunk.
- Például ha alapból engedélyezni
- akarjuk a <option>CLOCAL</option> módot, a 8 bites
- kommunikációt és a <option>XON/XOFF</option>
- típusú forgalomirányítást a
- <devicename>ttyd5</devicename> eszközön, akkor a
- következõt gépeljük be:</para>
+ <para>Ha megváltoztatjuk az eszköz
+ beállításait, akkor azok egészen
+ addig érvényben is maradnak, amíg le nem
+ zárjuk. Ha tehát ezután újra
+ megnyitjuk, akkor minden visszaáll az
+ alapértelmezett állapotra. Az
+ alapértelmezett beállítások
+ megváltoztatásához a <quote>kezdeti
+ állapotot</quote> szimbolizáló eszközt
+ kell megnyitnunk és átállítanunk.
+ Például, ha alapból engedélyezni
+ akarjuk a <option>CLOCAL</option> módot, a 8 bites
+ kommunikációt és a
+ <option>XON/XOFF</option> típusú
+ forgalomirányítást a
+ <devicename>ttyd5</devicename> eszközön, akkor a
+ következõt gépeljük be:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.init clocal cs8 ixon ixoff</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.init clocal cs8 ixon ixoff</userinput></screen>
- <indexterm>
- <primary>rc állományok</primary>
- <secondary><filename>rc.serial</filename></secondary>
- </indexterm>
+ <indexterm>
+ <primary>rc állományok</primary>
+ <secondary><filename>rc.serial</filename></secondary>
+ </indexterm>
- <para>A soros eszközök rendszerszintû
- inicializálását az
- <filename>/etc/rc.d/serial</filename> állomány
- vezérli. Lényegében ez határozza meg
- az összes soros eszköz alapértelmezett
- beállítását.</para>
+ <para>A soros eszközök rendszerszintû
+ inicializálását az
+ <filename>/etc/rc.d/serial</filename> állomány
+ vezérli. Lényegében ez határozza
+ meg az összes soros eszköz alapértelmezett
+ beállítását.</para>
- <para>Ha bizonyos beállítások
- megváltoztatását tiltani szeretnénk az
- alkalmazások felé, akkor azt a <quote>zárolt
- állapotot</quote> tartalmazó eszközben kell
- rögzítenünk. Például ha a
- <devicename>ttyd5</devicename> eszköz
- sebességét fixen 57600 bps-ra akarjuk
- beállítani, akkor írjuk be ezt:</para>
+ <para>Ha bizonyos beállítások
+ megváltoztatását tiltani szeretnénk
+ az alkalmazások felé, akkor azt a
+ <quote>zárolt állapotot</quote> tartalmazó
+ eszközben kell rögzítenünk.
+ Például, ha a <devicename>ttyd5</devicename>
+ eszköz sebességét fixen 57600 bps-ra
+ akarjuk beállítani, akkor írjuk be
+ ezt:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.lock 57600</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.lock 57600</userinput></screen>
- <para>Ezután ha egy alkalmazás megnyitja a
- <devicename>ttyd5</devicename> eszközt és
- megpróbálja a port sebességét
- átállítani, akkor az továbbra is
- 57600 bps marad.</para>
+ <para>Ezután ha egy alkalmazás megnyitja a
+ <devicename>ttyd5</devicename> eszközt és
+ megpróbálja a port sebességét
+ átállítani, akkor az továbbra is
+ 57600 bps marad.</para>
- <para>A kezdeti és a zárolt állapotot
- képezõ eszközöket általában csak
- a <username>root</username> felhasználó
- számára szabad írhatóvá
- tenni.</para>
+ <para>A kezdeti és a zárolt állapotot
+ képezõ eszközöket általában
+ csak a <username>root</username> felhasználó
+ számára szabad írhatóvá
+ tenni.</para>
</sect2>
</sect1>
@@ -862,13 +879,13 @@
és vele szöveges módban dolgozunk.</para>
<para>Napjaink személyi
- számítógépein azonban
+ számítógépein azonban
találhatunk már akár nagy
felbontású megjelenítéssel
megáldott konzolokat is, habár a soros porton
keresztüli bejelentkezés lehetõsége
még mind a mai napig elérhetõ a legtöbb
- &unix; alapú rendszerben. Ez alól a &os; sem
+ &unix;-alapú rendszerben. Ez alól a &os; sem
kivétel. Ha rákötünk egy
terminált a gépünk egyik üres soros
portjára, akkor a megszokott módon képesek
@@ -895,18 +912,18 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para><link linkend="term-dumb">a buta (dumb)
+ <para><link linkend="term-dumb">A buta (dumb)
terminálok</link></para>
</listitem>
<listitem>
- <para><link linkend="term-pcs">a terminálként
+ <para><link linkend="term-pcs">A terminálként
funkcionáló személyi
számítógépek</link></para>
</listitem>
<listitem>
- <para><link linkend="term-x">az X
+ <para><link linkend="term-x">Az X
terminálok</link></para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -919,7 +936,7 @@
<para>A buta terminál alatt olyan
speciálizált eszközt értünk,
- amivel soros vonalon keresztül csatlakozunk
+ amellyel soros vonalon keresztül csatlakozunk
számítógépekhez. Azért
nevezik ezeket <quote>butának</quote>, mert
csupán annyi számítási
@@ -931,16 +948,18 @@
számítógép fogja a
szövegszerkesztõt, fordítóprogramot,
levelezõ klienst, játékot és a
- többit futtatni, amire vele kapcsolódtunk.</para>
+ többit futtatni, amelyre vele
+ kapcsolódtunk.</para>
<para>A buta termináloknak többszáz,
különbözõ gyártmányú
- fajtája létezik. Ilyenek mondjuk a Digital
- Equipment VT-100 vagy a Wyse WY-75 típusú
- termináljai. A &os; szinte mindegyiküket ismeri.
- Egyes drágább terminálok még
- grafikus megjelenítésre is képesek, de
- ezeket a lehetõségeket csak bizonyos szoftverek
+ fajtája létezik. Ilyenek például
+ a Digital Equipment VT-100 vagy a Wyse WY-75
+ típusú termináljai. A &os; szinte
+ mindegyiküket ismeri. Egyes drágább
+ terminálok még grafikus
+ megjelenítésre is képesek, de ezeket a
+ lehetõségeket csak bizonyos szoftverek
tudják ténylegesen kihasználni.</para>
<para>A buta terminálok leginkább olyan
@@ -968,7 +987,7 @@
szükségünk.</para>
<para>Az ilyen fajta megoldás nagyon elterjedt az otthoni
- használat esetén. Például ha
+ használat esetén. Például, ha
valamelyik családtagunk éppen szorgalmasan
dolgozik a &os; rendszerkonzolján, akkor a
rákapcsolt terminálon keresztül még
@@ -987,10 +1006,11 @@
<para>Ahol a <quote>soros-vonali-eszköz</quote> a
rendszerünkben a soros portot jelölõ
- speciális eszköz neve. A &os; 6.0 elõtti
- változataiban ezek neve
+ speciális eszköz neve. A &os; 6.0
+ elõtti változataiban ezek neve
<devicename>/dev/cuaa<replaceable>N</replaceable></devicename>,
- illetve a &os; 6.0 utáni változataiban pedig
+ illetve a &os; 6.0 utáni változataiban
+ pedig
<devicename>/dev/cuad<replaceable>N</replaceable></devicename>.</para>
<para>Az eszköz nevében az <quote>N</quote>-es
@@ -998,13 +1018,13 @@
meg.</para>
<note>
- <para>Vegyük észre, hogy a &os;-ben az
- eszközök sorszámozása
- nullától kezdõdik, nem pedig egytõl
- (ellentétben tehát azzal, ahogy azt az
- &ms-dos; rendszerekben és leszármazottaikban
- már megszokhattuk). Ez azt jelenti, hogy amit az
- &ms-dos; alapú rendszerekben <quote>COM1</quote>-nek
+ <para>A &os;-ben az eszközök
+ sorszámozása nullától
+ kezdõdik, nem pedig egytõl (ellentétben
+ tehát azzal, ahogy azt az &ms-dos; rendszerekben
+ és leszármazottaikban már
+ megszokhattuk). Ez azt jelenti, hogy amit az &ms-dos;
+ alapú rendszerekben <quote>COM1</quote>-nek
hívnak, az a &os;-ben általában a
<filename>/dev/cuad0</filename>.</para>
</note>
@@ -1014,9 +1034,9 @@
Portgyûjteménybõl is elérhetõ
programokat szeretnek inkább használni. A
portok között találhatunk elég sok
- olyan szoftvert, ami a &man.cu.1; és a &man.tip.1;
+ olyan szoftvert, amely a &man.cu.1; és a &man.tip.1;
programokhoz hasonlóan mûködik. Ilyen
- mondjuk a <filename
+ például a <filename
role="package">comms/minicom</filename>.</para>
</note>
@@ -1026,16 +1046,16 @@
<title>Az X terminálok</title>
<para>Az X terminálok a terminálok közül
- a legfejlettebbek. Általában nem is soros porton,
- hanem hálózaton, például
+ a legfejlettebbek. Általában nem is soros
+ porton, hanem hálózaton, például
Etherneten keresztül csatlakoznak. Természetesen
nem csak szöveges alkalmazásokat, hanem
lényegében bármilyen X alkalmazást
képesek megjeleníteni.</para>
<para>Az X terminálokról itt most csak a
- teljesség kedvéért szólunk, de ebben
- a fejezetben <emphasis>nem</emphasis>
+ teljesség kedvéért szólunk, de
+ ebben a fejezetben <emphasis>nem</emphasis>
szándékozunk tárgyalni az X
terminálok csatlakoztatását,
beállítását és
@@ -1049,29 +1069,29 @@
<para>Ebben a fejezetben ismertetjük mindazt, ami ahhoz kell,
hogy a &os; rendszerünkön engedélyezni tudjuk a
- terminálokon keresztül történõ
- bejelentkezéseket. Feltételezzük, hogy a
- rendszermagunk támogatja a terminálok által
- használt soros portokat — illetve hogy ezeket
- már csatlakoztattuk is.</para>
+ terminálon keresztüli bejelentkezéseket.
+ Feltételezzük, hogy a rendszermagunk
+ támogatja a terminálok által
+ használt soros portokat, illetve, hogy ezeket már
+ csatlakoztattuk is.</para>
<para>Ha visszagondolunk a <xref linkend="boot">re, akkor
- eszünkbe juthat, hogy a rendszer indításakor az
- <command>init</command> nevû program felelõs az
+ eszünkbe juthat, hogy a rendszer indításakor
+ az <command>init</command> nevû program felelõs az
összes futó program
irányításáért és
inicializálódásáért. Az
- <command>init</command> egy feladata, hogy beolvassa az
+ <command>init</command> egyik feladata, hogy beolvassa az
<filename>/etc/ttys</filename> állományt és
- neki megfelelõen elindítsa az elérhetõ
- terminálokon a <command>getty</command> programot. A
- <command>getty</command> felelõs a bejelentkezéshez
- szükséges azonosító
- beolvasásáért és a
- <command>login</command> program
+ neki megfelelõen az elérhetõ
+ terminálokon elindítsa a <command>getty</command>
+ programot. A <command>getty</command> felelõs a
+ bejelentkezéshez szükséges
+ azonosító beolvasásáért
+ és a <command>login</command> program
elindításáért.</para>
- <para>Ennek megfelelõen tehát ha a &os;
+ <para>Ennek megfelelõen tehát, ha a &os;
rendszerünkön terminálokat akarunk
beállítani, akkor ehhez a következõ
lépéseket kell megtennünk
@@ -1119,10 +1139,10 @@
</step>
</procedure>
- <para>Kiegészítõ lépésként
- a második lépéshez az
+ <para>A másik lépés
+ kiegészítõ lépéseként az
<filename>/etc/gettytab</filename> állományban mi
- magunk is készíthetünk egy saját
+ magunk is létrehozhatunk egy saját
<replaceable>getty</replaceable> típust. A fejezetben
ehhez ugyan nem adunk segítséget, de ha
érdekel minket a téma, akkor ezzel kapcsolatban a
@@ -1131,35 +1151,36 @@
<sect3 id="term-etcttys">
<title>Egy bejegyzés felvétele az
- <filename>/etc/ttys</filename> állományba</title>
+ <filename>/etc/ttys</filename>
+ állományba</title>
<para>Az <filename>/etc/ttys</filename>
- állományban találhatjuk meg az összes
- portot, ahonnan a &os; rendszerünk engedélyezi a
- bejelentkezést. Például a
- <filename>ttyv0</filename> elsõ virtuális konzol
- is szerepel benne. Ezen a bejegyzésen keresztül
- tudunk bejelentkezni a konzolra. Ebben az
- állományban találjuk még a
- többi virtuális konzol, soros port és
- pszeudo terminál bejegyzéseit is. A
- rögzített terminálok esetén
+ állományban találhatjuk meg az
+ összes portot, ahonnan a &os; rendszerünk
+ engedélyezi a bejelentkezést.
+ Például a <filename>ttyv0</filename>, az
+ elsõ virtuális konzol is szerepel benne. Ezen a
+ bejegyzésen keresztül tudunk bejelentkezni a
+ konzolra. Ebben az állományban találjuk
+ meg még a többi virtuális konzol, soros
+ port és pszeudoterminál bejegyzéseit is.
+ A rögzített terminálok esetén
egyszerûen csak adjuk meg a soros porthoz tartozó
- <filename>/dev</filename>-beli eszközt a
- <filename>/dev</filename> elõtag nélkül
- (így például a
+ <filename>/dev</filename> könyvtárbeli
+ eszközt a <filename>/dev</filename> elõtag
+ nélkül (így például a
<filename>/dev/ttyv0</filename> <devicename>ttyv0</devicename>
néven fog megjelenni).</para>
<para>Az alap &os; telepítésben egy olyan
<filename>/etc/ttys</filename> állomány
- található, ami tartalmazza az elsõ
- négy soros portot, a
- <filename>ttyd0</filename>-tól kezdve a
- <filename>ttyd3</filename>-ig. Ha tehát ezekre a
- portokra csatlakoztatnunk egy terminált, akkor
- már nem kell egy újabb bejegyzést
- felvennünk hozzájuk.</para>
+ található, amely tartalmazza az elsõ
+ négy soros portot, a <devicename>ttyd0</devicename>
+ eszköztõl kezdve a <devicename>ttyd3</devicename>
+ eszközig. Ha tehát ezekre a portokra
+ csatlakoztatnunk egy terminált, akkor már nem
+ kell egy újabb bejegyzést felvennünk
+ hozzájuk.</para>
<example id="ex-etc-ttys">
<title>Terminálok felvétele az
@@ -1168,15 +1189,17 @@
<para>Tegyük fel, hogy két eszközt
szeretnénk a rendszerünkhöz csatlakoztatni:
- egy Wyse-50-es terminált és régi 286-os
- IBM PC-t, amin a <application>Procomm</application>
+ egy Wyse-50-es terminált és egy régi
+ 286-os IBM PC-t, amelyen a
+ <application>Procomm</application>
terminálszoftverrel emulálunk egy VT-100-as
terminált. A Wyse terminált a második
- soros portja kötjük, míg a 286-ost a
- hatodik soros portra (mondjuk egy többportos soros
- vonali kártyán). A nekik megfelelõ
- <filename>/etc/ttys</filename>-beli bejegyzések
- így fognak kinézni:</para>
+ soros portunkra kötjük, míg a 286-ost a
+ hatodik soros portra (például egy
+ többportos soros vonali kártyán). A
+ nekik megfelelõ <filename>/etc/ttys</filename>
+ állománybeli bejegyzések így
+ fognak kinézni:</para>
<programlisting>ttyd1<co
id="co-ttys-line1col1"> "/usr/libexec/getty std.38400"<co
@@ -1191,7 +1214,7 @@
<callout arearefs="co-ttys-line1col1">
<para>Az elsõ mezõben általában a
terminálhoz tartozó eszközt
- nevezzük meg, ami a <filename>/dev</filename>
+ nevezzük meg, amely a <filename>/dev</filename>
könyvtárban található.</para>
</callout>
@@ -1212,7 +1235,7 @@
ilyen <replaceable>getty</replaceable> típus
szabja meg a terminálhoz tartozó vonal
jellemzõit, például az
- adatátviteli sebességet és
+ adatátviteli sebességet és a
paritást. A <command>getty</command> ezeket a
jellemzõket az <filename>/etc/gettytab</filename>
állományból olvassa be.</para>
@@ -1225,7 +1248,7 @@
mûködnek a hardveres terminálokkal. Az
ilyen bejegyzések figyelmen kívül
hagyják a paritást. 110 és
- 115 200 bps között minden
+ 115 200 bps között minden
adatátviteli sebességhez tartozik egy-egy
<literal>std</literal> bejegyzés.
Természetesen ebbe az állományba
@@ -1245,8 +1268,7 @@
nem használ paritást és
38 400 bps-en üzemel. A 286-os
gép szintén nem dolgozik paritással
- és 19 200 bps-sel
- kapcsolódik.</para>
+ és 19200 bps-sel kapcsolódik.</para>
</callout>
<callout arearefs="co-ttys-line1col3">
@@ -1258,7 +1280,7 @@
<literal>dialup</literal>, mivel ezeken keresztül a
felhasználók gyakorlatilag szinte
bármilyen típusú terminállal
- vagy szoftverre be tudnak jelentkezni. A hardveres
+ vagy szoftverrel be tudnak jelentkezni. A hardveres
termináloknál a terminál
típusa azonban nem változik, ezért
a &man.termcap.5; adatbázisban keressük ki a
@@ -1266,8 +1288,8 @@
mezõben.</para>
<para>A példánkban a Wyse-50 egy
- valós termináltípust használ,
- miközben a 286-oson futó
+ valós termináltípust
+ használ, miközben a 286-oson futó
<application>Procomm</application> egy VT-100-as
típusú terminált
emulál.</para>
@@ -1368,8 +1390,8 @@
képernyõ</title>
<para>Ellenõrizzük, hogy a terminált rendesen
- csatlakoztattuk és áram alá helyeztük.
- Amikor egy személyi
+ csatlakoztattuk és áram alá
+ helyeztük. Amikor egy személyi
számítógépet használunk
terminálnak, akkor nézzük meg, hogy a
terminál emulációs program a
@@ -1388,7 +1410,7 @@
terminálunk van, akkor a kontrasztot és
fényerõsséget is ellenõrizzük.
Ha nyomtatós terminálunk van, akkor
- vizsgáljuk meg a papír és tinta
+ vizsgáljuk meg a papír és a tinta
állapotát.</para>
<para>Gyõzõdjünk meg róla, hogy a
@@ -1396,15 +1418,15 @@
kiszolgálja a terminált. Például
a <command>ps</command> paranccsal listázzuk ki az
összes jelenleg futó programot és
- keressük meg köztük a
- <command>getty</command>-t:</para>
+ keressük meg köztük a <command>getty</command>
+ programot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ps -axww|grep getty</userinput></screen>
<para>Ekkor látnunk kell a terminálhoz
- tartozó bejegyzést. Például ha a
+ tartozó bejegyzést. Például, ha a
<command>getty</command> második soros portot
- jelképezõ <literal>ttyd1</literal>
+ jelképezõ <devicename>ttyd1</devicename>
eszközön fut, és az
<filename>/etc/gettytab</filename>
állományból az
@@ -1426,20 +1448,21 @@
képernyõt, vagy megjelenik, de nem tudunk
gépelni, akkor elõfordulhat, hogy a
terminál vagy kábel nem támogatja a
- hardveres kézfogást. Próbáljuk
- meg az <filename>/etc/ttys</filename>
+ hardveres kézfogást (handshaking).
+ Próbáljuk meg az <filename>/etc/ttys</filename>
állományban levõ
<literal>std.38400</literal> bejegyzést az
<literal>3wire.38400</literal> bejegyzésre
kicserélni (de utána ne felejtsük el kiadni
a <command>kill -HUP 1</command> parancsot). A
- <literal>3wire</literal> nagyon az <literal>std</literal>
- bejegyzéshez, de elhagyja a hardveres
- kézfogást. A <literal>3wire</literal>
+ <literal>3wire</literal> nagyon hasonlít az
+ <literal>std</literal> bejegyzéshez, de elhagyja a
+ hardveres kézfogást. A <literal>3wire</literal>
alkalmazásakor viszont a puffer
telítõdésének megelõzése
- miatt próbálkozzunk az adatátviteli
- sebesség csökkentésével vagy
+ érdekében próbálkozzunk az
+ adatátviteli sebesség
+ csökkentésével vagy
engedélyezzük a szoftveres
forgalomirányítást.</para>
@@ -1454,7 +1477,7 @@
sebességet és paritási
beállítást használja.
Nézzük meg a futó <command>getty</command>
- programokat, hogy a megfelelõ
+ programokat, és hogy a megfelelõ
<replaceable>getty</replaceable> típussal mennek-e. Ha
nem, módosítsuk az
<filename>/etc/ttys</filename> állományt
@@ -1468,8 +1491,8 @@
begépelésekor látható</title>
<para>Állítsuk át a terminált (vagy
- a terminál emulációs szofvert) <quote>half
- duplex</quote> vagy <quote>local echo</quote>
+ a terminál emulációs szofvert)
+ <quote>half duplex</quote> vagy <quote>local echo</quote>
módról <quote>full duplex</quote>
módra.</para>
@@ -1511,7 +1534,7 @@
<sect2>
<title>Külsõ kontra belsõ modemek</title>
- <para>A külsõ modemek sokkal kényelmesebben
+ <para>A külsõ modemek sokkal kényelmesebbnek
tûnnek betárcsázás
szempontjából, mivel az ilyenek gyakran a
statikus memóriájukban tárolt
@@ -1520,14 +1543,14 @@
és sok esetben a fontosabb RS-232 jeleket
külön lámpácskákkal
mutatják. A villogó lámpák
- könnyen el tudják kápráztatni a
- látogatóinkat, de emellett igen fontosak a modem
+ könnyen elkápráztatják a laikusokat,
+ de emellett igen fontosak a modem
mûködõképességének
megállapításában is.</para>
<para>Ezzel szemben a belsõ modemeken nem
- található statikus memória, ezért a
- paramétereik csak DIP kapcsolókkal
+ található statikus memória, ezért
+ a paramétereik csak DIP kapcsolókkal
módosíthatóak. Még ha egy
belsõ modemem látunk is lámpákat,
akkor sem könnyû figyelni rájuk, mert a
@@ -1611,24 +1634,24 @@
</tgroup>
</table>
- <para>A &os;-nek 2 400 bps felett a forgalom
+ <para>A &os;-nek 2400 bps felett a forgalom
irányításához az
<acronym>RTS</acronym> és <acronym>CTS</acronym>
jelekre van szüksége. A <acronym>CD</acronym>
jellel állapítja meg, hogy a hívás
létrejött vagy a bontották a vonalat,
- és az <acronym>DTR</acronym> jel hozza
+ és a <acronym>DTR</acronym> jel hozza
alapállapotba a modemet a munkamenet befejezése
után. Egyes kábelekben nem mindegyik jelet
- vezették át, így ha mondjuk gondjaink
- akadnak a bejelentkezõ képernyõvel amikor a
- vonalat bontjuk, akkor érdemes
+ vezették át, így ha például
+ gondjaink akadnak a bejelentkezõ képernyõvel
+ amikor a vonalat bontjuk, akkor érdemes
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list