PERFORCE change 140268 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Sat Apr 19 21:35:27 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=140268
Change 140268 by pgj at disznohal on 2008/04/19 21:35:10
Cleanup in Chapter 5.
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#5 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#5 (text+ko) ====
@@ -14,7 +14,7 @@
<author>
<firstname>Ken</firstname>
<surname>Tom</surname>
- <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez frissítette:
+ <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez igazította:
</contrib>
</author>
<author>
@@ -46,7 +46,7 @@
és hivatalos változata az
<application>&xorg;</application>, melyet az X.Org
alapítvány a &os;-éhez nagyon hasonló
- licensz alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is
+ licenc alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is
elérhetõek.</para>
<para>Ebben a fejezetben az X11 telepítését
@@ -77,28 +77,28 @@
<listitem>
<para>az X Window System különbözõ
alkotóelemeit, és hogy ezek miként
- mûködnek együtt</para>
+ mûködnek együtt;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan telepítsük és
- állítsuk be az X11-et</para>
+ állítsuk be az X11-et;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan telepítsük és használjuk
- a különféle ablakkezelõket</para>
+ a különféle ablakkezelõket;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan használjunk &truetype;
- betûtípusokat az X11-ben</para>
+ betûtípusokat az X11-ben;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsuk be rendszerünkön a
grafikus bejelentkezést
- (<application>XDM</application>)</para>
+ (<application>XDM</application>).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -108,9 +108,10 @@
<listitem>
<para>külsõ programok
telepítésének ismerete (<xref
- linkend="ports">)</para>
+ linkend="ports">).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
+
</sect1>
<sect1 id="x-understanding">
@@ -131,10 +132,10 @@
<sect2>
<title>Miért X?</title>
- <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;-ra íródott
- ablakozó rendszer, de a legnépszerûbb a
- fajtájában. Az X eredeti fejlesztõcsapata az
- X elõtt egy másik ablakozó rendszeren
+ <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;ra íródott
+ ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a
+ legnépszerûbb. Az X eredeti fejlesztõcsapata
+ az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren
dolgozott, aminek a neve <quote>W</quote> (mint
<quote>Window</quote>, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab
ábécében pontosan ezt a betût
@@ -150,7 +151,7 @@
</sect2>
<sect2>
- <title>Az X kliens/szerver modellje</title>
+ <title>Az X kliens-szerver modellje</title>
<para>Az X-et már az elejétõl kezdve
hálózatközpontúnak tervezték,
@@ -158,19 +159,20 @@
<quote>kliens-szerver</quote> modellt használja.</para>
<para>Az X modelljében az <quote>X szerver</quote> egy
- olyan számítógépen fut, amihez
+ olyan számítógépen fut, amelyhez
billentyûzetet, monitort és egeret csatlakoztattunk.
A szerver feladatai között találjuk a
megjelenítés
- irányítását, az egérrõl
+ irányítását az egérrõl
és a billentyûzetrõl, valamint a többi
bemeneti és kimeneti eszközrõl
érkezõ adatok felfeldolgozását
- és így tovább (pl. a digitális
- táblák is használhatóak beviteli
- eszközként, illetve egy projektor is lehet
- megjelenítõ). Mindegyik X alkalmazás (mint
- például az <application>XTerm</application> vagy a
+ és így tovább (például a
+ digitális táblák is
+ használhatóak beviteli eszközként,
+ illetve egy projektor is lehet megjelenítõ).
+ Mindegyik X alkalmazás (mint például az
+ <application>XTerm</application> vagy a
<application>&netscape;</application>) egy kliens. A kliens
üzeneteket küld a szervernek, például
<quote>Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a
@@ -182,12 +184,12 @@
<para>Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X
szerver és az X kliensek általában
ugyanazon a számítógépen futnak.
- Azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy
- kevésbé erõs gépen fusson,
+ Emellett azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver
+ egy kevésbé erõs gépen fusson,
miközben az X alkalmazások (a kliensek) az
irodát kiszolgáló erõsebb és
drágább gépen fussanak. Egy ilyen
- felállásban az X kliensei és szerverei
+ konfigurációban az X kliensei és szerverei
közti kommunikáció a hálózaton
keresztül zajlik.</para>
@@ -201,11 +203,10 @@
és a szerver ugyanazon az operációs
rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú
számítógépen fusson. Ezért
- akár µsoft.windows;-on vagy az &apple;
- &macos;-én is indíthatunk X szervert,
- számos különbözõ szabad és
- kereskedelmi alkalmazás képes pontosan
- erre.</para>
+ akár µsoft.windows;szon vagy &apple; &macos;-n is
+ indíthatunk X szervert, és számos
+ különbözõ szabad valamint kereskedelmi
+ alkalmazás képes pontosan erre.</para>
</sect2>
@@ -220,21 +221,21 @@
szabályokat</quote>. Ez tehát azt jelenti, hogy
az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a
feladatokat. Helyette különféle
- eszközeket ad a felhasználó kezébe
+ eszközeket ad a felhasználó kezébe,
és onnantól a saját felelõssége
eldönteni, hogyan használja ki ezeket.</para>
<para>Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed,
hogy nem rögzíti, hogyan nézzenek ki a
képernyõn megjelenõ ablakok, miként kell
- õket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk
+ ezeket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk
lenyomásával közlekedhetünk az ablakok
- között (ez az <keycombo action="simul">
- <keycap>Alt</keycap><keycap>Tab</keycap></keycombo> a
- µsoft.windows; esetén), hogyan nézzen ki az
- ablakok címsora, legyen-e rajtuk gombja a
- bezárás funkciónak, és így
- tovább.</para>
+ között (ami a µsoft.windows; esetén az
+ <keycombo action="simul">
+ <keycap>Alt</keycap><keycap>Tab</keycap></keycombo>), hogyan
+ nézzen ki az ablakok címsora, a
+ bezárás funkciónak legyen-e rajtuk gombja
+ és így tovább.</para>
<para>Ehelyett az X az összes ezzel járó
felelõsséget átadja az
@@ -257,16 +258,16 @@
megengedi, hogy mi magunk állítsuk be az asztal
irányításához használt
gombkombinációkat; köztük
- találhatunk olyat is, aminek van <quote>Start</quote>
+ találhatunk olyat is, amelynek van <quote>Start</quote>
gombja vagy ehhez hasonló eszköze; némelyek
közülük ismerik a
<quote>témákat</quote>, aminek révén
a kinézetük és hangulatuk teljesen
megváltoztatható. Az említett
- ablakkezelõk és társaik
- elérhetõek a Portgyûjtemény
- <filename>x11-wm</filename>
- kategóriájában.</para>
+ ablakkezelõk és társaik a
+ Portgyûjtemény <filename>x11-wm</filename>
+ kategóriájában érhetõek
+ el.</para>
<para>Ráadásul a <application>KDE</application>
és a <application>GNOME</application>
@@ -279,26 +280,26 @@
összeállított konfigurációs
állományt vár, mások pedig
külön grafikus eszközöket tartalmaznak erre
- a feladatra is. Az egyikük
- (<application>Sawfish</application>) konfigurációs
- állományát pedig a Lisp programozási
- nyelv egyik dialektuásban kell megírni.</para>
+ a feladatra is. Az egyikük (a
+ <application>Sawfish</application>) konfigurációs
+ állományát például a Lisp
+ programozási nyelv egyik dialektuásban kell
+ megírni.</para>
<note>
<title>Az irányítás
átadása</title>
- <para>Az ablakkezelõ másik fontos feladata <quote>az
- irányítás egérrel
- történõ
- átadásának</quote>, vagy rövidebben
- szólva a fókusz átadásának
- kezelése (focus policy). Minden ablakkezelõ
- rendszerben el kell tudnunk valahogy dönteni, hogy a
- beérkezõ billentyûleütések melyik
- ablakhoz vándoroljanak, valamint az ilyen
- értelemben aktív ablakot valamilyen módon
- jeleznünk is kell.</para>
+ <para>Az ablakkezelõ másik fontos feladata
+ lekezelni, hogy az egérrel miként tudjuk
+ átadni az ablakok között az
+ irányítást, vagyis a fókuszt
+ (focus policy). Minden ablakkezelõ rendszerben el kell
+ tudnunk valahogy dönteni, hogy a beérkezõ
+ billentyûleütések melyik ablakhoz
+ vándoroljanak, valamint az ilyen értelemben
+ aktív ablakot valamilyen módon jeleznünk is
+ kell.</para>
<para>Ennek egyik ismert módszere a <quote>fókusz
kattintásra</quote> megoldás, amely modellt a
@@ -308,13 +309,13 @@
<para>Az X viszont nem kötelezi el magát egyik
vezérlésátadási módszer
- mellett, helyette az ablakkezelõ fogja majd
+ mellett sem, helyette az ablakkezelõ fogja majd
eldönteni, melyik ablak birtokolja a fókuszt az
adott pillanatban. A különbözõ
ablakkezelõk különbözõ
fókuszvezérlési technikákat
ismernek. Mindegyikük ismeri a kattintásos
- fókuszt, azonban a többségük
+ fókuszt, azonban a többségük emellett
még sok más megoldást is
felkínál.</para>
@@ -403,11 +404,10 @@
felületen megjelenõ elemekre használjuk,
amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba
léphetünk: kattinthatunk rájuk,
- <quote>piszkálhatjuk</quote> õket. Ilyenek
- többek közt a gombok,
- jelölõnégyzetek, rádiógombok,
- ikonok, listák és a többi. A
- µsoft.windows; nyelvén ezeket
+ <quote>piszkálhatjuk</quote> ezeket. Ilyenek többek
+ közt a gombok, jelölõnégyzetek,
+ rádiógombok, ikonok, listák és a
+ többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket
<quote>vezérlõknek</quote> (control)
nevezzük.</para>
@@ -415,22 +415,22 @@
téren nagyon merev. Az alkalmazások
fejlesztõinek gondoskodniuk kell róla, hogy a
programjaik az elterjedt kinézetet és
- kialakítást kövessék. Az X
- esetén semmilyen konkrét grafikai stílust
- vagy a vezérlõeszközök következetes
- használatát nem szerették volna
- diktálni.</para>
+ kialakítást kövessék. Az X viszont
+ nem várja az egységes
+ vezérlõeszközök vagy grafikai
+ stílus használatát.</para>
<para>Ennek eredményeképpen az X cseppet sem
- várja el az alkalmazásoktól, hogy
+ kívánja meg az alkalmazásoktól, hogy
közös kinézetben vagy viselkedésben
- osztozzanak. Léteznek ugyan népszerû
- eszközrendszerek és azoknak számos
- variációja is kialakult, beleértve az MIT
- Athena-ját, a <application>&motif;</application>-ot
- (amirõl a µsoft.windows; eszközeit is
- mintázták, az összes ferde élet
- és a három szürkeárnyalatot), az
+ osztozzanak. Természetesen léteznek
+ népszerû eszközrendszerek és azoknak
+ számos variációja is kialakult,
+ beleértve az MIT Athenaját, a
+ <application>&motif;</application>ot (amirõl a
+ µsoft.windows; eszközeit is mintázták,
+ az összes ferde élet és a három
+ szürkeárnyalatot), az
<application>OpenLook</application>ot és
társaikat.</para>
@@ -468,7 +468,7 @@
<para>Az <application>&xorg;</application>-ot a
Portgyûjteménybõl így tudjuk
- lefordítani majd telepíteni:</para>
+ lefordítani, majd telepíteni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/xorg</userinput>
&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen>
@@ -479,7 +479,7 @@
szabad helyre van szükségünk.</para>
</note>
- <para>Az X11-et természetesen feltelepíthetjük
+ <para>Az X11-et természetesen telepíthetjük
közvetlenül csomagok segítségével
is. A &man.pkg.add.1; használatával
telepíthetõ bináris csomagok is
@@ -536,10 +536,10 @@
<itemizedlist>
<listitem><para>A monitor jellemzõi</para></listitem>
- <listitem><para>A videókártya
+ <listitem><para>A videokártya
chipkészlete</para></listitem>
- <listitem><para>A videókártya
- memóriája</para></listitem>
+ <listitem><para>A videokártya
+ memóriájának mérete</para></listitem>
</itemizedlist>
<indexterm><primary>függõleges frissítési
@@ -547,32 +547,31 @@
<indexterm><primary>vízszintes frissítési
frekvencia</primary></indexterm>
- <para>A monitor jellemzõibõl állapítja meg
- az X11, milyen felbontásban és
- frissítési frekvenciával
+ <para>Az X11 a monitor jellemzõibõl
+ állapítja meg, hogy milyen felbontásban
+ és frissítési frekvenciával
mûködtesse azt. Ezek általában a
monitorhoz tartozó dokumentációból
vagy a gyártó honlapjáról
- deríthetõek ki. Igazaból két
+ deríthetõek ki. Igazából két
értékre van szükségünk: a
függõleges és a vízszintes
frissítési frekvenciára.</para>
- <para>A videókártya chipkészlete
- határozza meg, hogy az X11 melyik
- meghajtóján keresztül kommunikál a
- grafikus hardverrel. Ez a legtöbb chipkészlet
- esetén magától
+ <para>A videokártya chipkészlete határozza
+ meg, hogy az X11 melyik meghajtóján keresztül
+ kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a legtöbb
+ chipkészlet esetén magától
megállapítható, de ennek ellenére
mégis jó tisztában lenni ezzel arra az
esetre, ha az automatikus felismerés mégsem
mûködne.</para>
- <para>A grafikus kártya memóriája
- határozza meg a rendszer által
+ <para>A grafikus kártya memóriájának
+ mérete határozza meg a rendszer által
kihasználható felbontást és
színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz,
- hogy ismerjük a rendszer korlátait.</para>
+ hogy ismerjük a rendszerünk korlátait.</para>
</sect2>
@@ -582,8 +581,8 @@
<para>Az <application>&xorg;</application> 7.3-as
változatában gyakran mindenféle
konfigurációs állomány
- használata nélkül ki adni a
- következõ parancsot:</para>
+ használata nélkül egyszerûen csak adjuk
+ ki a következõ parancsot:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>startx</userinput></screen>
@@ -629,11 +628,11 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -config xorg.conf.new</userinput></screen>
- <para>Ha ezután egy fekete-fehér rácsot
- látunk egy X alakú egérmutatóval a
- közepén, akkor jó a
- beállítás. A próbát a
- <keycombo action="simul">
+ <para>Ha ezután a képernyõn egy
+ fekete-fehér rácsot látunk egy X alakú
+ egérmutatóval a közepén, akkor
+ jó a beállítás. A
+ próbát a <keycombo action="simul">
<keycap>Ctrl</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Backspace</keycap></keycombo>
billentyûk együttes lenyomásával
szakíthatjuk meg.</para>
@@ -656,18 +655,18 @@
nyissuk meg egy szövegszerkesztõben,
például az &man.emacs.1;-ben vagy az
&man.ee.1;-ben. Elsõként adjuk meg a
- célrendszerhez csatlakoztatott monitor frekvencia
- adatait. Ezek általában a függõleges
- és a vízszintes frissítés
- értékei, melyeket az
- <filename>xorg.conf.new</filename> állomány
- <literal>"Monitor"</literal> szakaszában kell
- feltüntetni:</para>
+ célrendszerhez csatlakoztatott monitor
+ frekvenciájára vonatkozó adatokat. Ezek
+ általában a függõleges és a
+ vízszintes frissítés értékei,
+ melyeket az <filename>xorg.conf.new</filename>
+ állomány <literal>"Monitor"</literal>
+ szakaszában (Section) kell feltüntetni:</para>
<programlisting>Section "Monitor"
Identifier "Monitor0"
- VendorName "Monitor Vendor"
- ModelName "Monitor Model"
+ VendorName "A monitor gyártója"
+ ModelName "A monitor típusa"
HorizSync 30-107
VertRefresh 48-120
EndSection</programlisting>
@@ -695,7 +694,7 @@
bekapcsolását, és
segítségével készenléti vagy
energiatakarékos üzemmódba tudjuk helyezni
- õket. Ha engedélyezni kívánjuk a
+ azokat. Ha engedélyezni kívánjuk a
monitorunk DPMS lehetõségeit, egyszerûen csak
tegyük hozzá az alábbi sort a monitorunkat
leíró szakaszhoz:</para>
@@ -705,10 +704,11 @@
<indexterm><primary><filename>xorg.conf</filename></primary></indexterm>
- <para>Amíg a <filename>xorg.conf.new</filename>
- konfigurációs állományt még
- mindig javítgatjuk, válasszuk ki számunkra
- kedvezõ alapértelmezett felbontást és
+ <para>Ha már a <filename>xorg.conf.new</filename>
+ konfigurációs állomány
+ szerkesztésével vagyunk elfoglalva,
+ válasszuk ki számunkra kedvezõ
+ alapértelmezett felbontást és
színmélységet is. Ezt a
<literal>"Screen"</literal> (Képernyõ) nevû
szakaszban tehetjük meg:</para>
@@ -733,14 +733,13 @@
a parancssorból. A <literal>Modes</literal>
kulcsszó után jelennek meg azok a
felbontások, amelyekben az adott
- színmélység elérhetõ.
- Megjegyezzük, hogy itt csak olyan VESA
- szabványú módok jelenhetnek meg, amelyet a
- célrendszer grafikus eszköze is támogat. A
- fenti példában az alapértelmezett
- színmélység képpontonként
- huszonnégy bit, és ebben a
- színmélységben az elfogadott
+ színmélység elérhetõ. Itt csak
+ olyan VESA szabványú módok jelenhetnek meg,
+ amelyet a célrendszer grafikus eszköze is
+ támogat. A fenti példában az
+ alapértelmezett színmélység
+ képpontonként huszonnégy bit, és
+ ebben a színmélységben az elfogadott
felbontás 1024-szer 768 pixel.</para>
<para>Végezetül mentsük el a szerkesztett
@@ -767,7 +766,7 @@
konfigurációs állományt el kell
tennünk egy olyan központi helyre, ahol az
&man.Xorg.1; képes lesz majd megtalálni. Ez a
- hely általában a
+ hely általában az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> vagy a
<filename>/usr/local/etc/X11/xorg.conf</filename>.</para>
@@ -817,8 +816,8 @@
chipkészletének meghajtásához
szükségünk lesz az
<devicename>agpart</devicename> nevû AGP
- programozási felületre az X11-ben. Az &man.agp.4;
- meghajtó man oldalán olvashatuk errõl
+ programozási felületre az X11-ben. Errõl az
+ &man.agp.4; meghajtó man oldalán olvashatuk
többet.</para>
<para>Ennek segítségével ezt a hardvert is
@@ -850,9 +849,8 @@
naplóállományokból is
kinyerhetünk elegendõ információt
ahhoz, hogy mûködésre bírjuk
- rendszerünket. Mindenképpen legyen
- kéznél ehhez egy
- szövegszerkesztõ!</para>
+ rendszerünket. Ehhez mindenképpen legyen
+ kéznél egy szövegszerkesztõ!</para>
<para>A jelenlegi szélesvásznú (WSXGA,
WSXGA+, WUXGA, WXGA, WXGA+ és társai)
@@ -897,9 +895,9 @@
<para>Ha az alábbi <literal>ModeLine</literal>
értékek nem szerepelnének a
- meghajtókban, akkor velük kapcsolatban
- súgnunk kell az <application>&xorg;</application>nak
- egy kicsit. A <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename>
+ meghajtókban, akkor velük kapcsolatban egy kicsit
+ súgnunk kell az <application>&xorg;</application>-nak.
+ A <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename>
átrágásával elegendõ
információt tudunk gyûjteni ahhoz, hogy
manuálisan vegyünk fel használható
@@ -914,15 +912,15 @@
(II) MGA(0): Ranges: V min: 48 V max: 85 Hz, H min: 30 H max: 94 kHz, PixClock max 170 MHz</programlisting>
<para>Ezeket nevezik EDID-adatoknak (Extended display
- identification data, vagyis kb. bõvített
- megjelenítési azonosító adatok).
- Belõlük a megfelelõ <literal>ModeLine</literal>
- sor létrehozása csupán annyiból
- áll, hogy a számértékeket a
- megfelelõ sorrendbe tesszük:</para>
+ identification data, vagyis <quote>bõvített
+ megjelenítési azonosító
+ adatoknak</quote>). Belõlük a megfelelõ
+ <literal>ModeLine</literal> sor létrehozása
+ csupán annyiból áll, hogy a
+ számértékeket a megfelelõ sorrendbe
+ tesszük:</para>
- <programlisting>ModeLine <name> <clock> <4 horiz.
- timings> <4 vert. timings></programlisting>
+ <programlisting>ModeLine <name> <clock> <4 horiz. timings> <4 vert. timings></programlisting>
<para>Ezáltal a példában látott
<literal>"Monitor"</literal> szakasz
@@ -970,13 +968,13 @@
számára. A nagyobb méretû
bemutatókon a betûi szögletesen és
idétlenül néznek ki, a
- <application>&netscape;</application>-ben megjelenõ kisebb
+ <application>&netscape;</application>ben megjelenõ kisebb
betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok.
- Viszont rengeteg szabad, nagyon jó
- minõségû és könnyen
+ Viszont manapság már rengeteg szabad, nagyon
+ jó minõségû és könnyen
használható Type1 (&postscript;)
- betûtípus érhetõ már el az
- X11-hez. Például az URW
+ betûtípus érhetõ el az X11-hez.
+ Például az URW
betûtípus-gyûjtemény (<filename
role="package">x11-fonts/urwfonts</filename>) a
szabványos Type1 betûtípusok (<trademark
@@ -1011,7 +1009,7 @@
<para>Ugyanígy járjunk el a freefont és a
többi gyûjtemény esetén is. Az X
- szerver akkor fogja észlelni ezket a
+ szerver akkor fogja észlelni ezeket a
betûtípusokat, ha hozzáadjuk a
következõ sort a konfigurációs
állományához
@@ -1046,76 +1044,77 @@
<sect2 id="truetype">
<title>&truetype; betûtípusok</title>
- <indexterm><primary>TrueType
- betûtípusok</primary></indexterm>
- <indexterm>
- <primary>betûtípusok</primary>
- <secondary>TrueType</secondary>
- </indexterm>
+ <indexterm><primary>TrueType
+ betûtípusok</primary></indexterm>
+ <indexterm>
+ <primary>betûtípusok</primary>
+ <secondary>TrueType</secondary>
+ </indexterm>
- <para>Az <application>&xorg;</application> beépített
- támogatást tartalmaz a &truetype;
- betûtípusok rendereléséhez. Két
- különbözõ modul valósítja meg
- ezt a feladatot. Ebben példában a freetype
- nevû modult használjuk, mivel sokkal jobban
- illeszkedik a többi betûrenderelõhöz. A
- freetype modul használatához mindössze az
- <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány
- <literal>"Module"</literal> szakaszába kell beírnunk
- a következõ sort:</para>
+ <para>Az <application>&xorg;</application> beépített
+ támogatást tartalmaz a &truetype;
+ betûtípusok rendereléséhez.
+ Két különbözõ modul
+ valósítja meg ezt a feladatot. Ebben
+ példában a freetype nevû modult
+ használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi
+ betûrenderelõhöz. A freetype modul
+ használatához mindössze az
+ <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány
+ <literal>"Module"</literal> szakaszába kell
+ beírnunk a következõ sort:</para>
- <programlisting>Load "freetype"</programlisting>
+ <programlisting>Load "freetype"</programlisting>
- <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a
- &truetype; betûtípusok számára (ez
- legyen például a
- <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd
- másoljuk az összes &truetype;
- betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, hogy
- &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok
- közvetlenül nem hozhatóak át, az X11
- számára &unix;/&ms-dos;/&windows; formátumban
- kell lenniük. Miután sikerült
- átmásolnunk az állományokat ebbe a
- könyvtárba, használjuk a
- <application>ttmkfdir</application> parancsot a
- <filename>fonts.dir</filename> állomány
- létrehozására, aminek révén az
- X betûrenderelõje tudnia fogja, hogy új
- állományokat telepítettünk. A
- <command>ttmkfdir</command> <filename
- role="package">x11-fonts/ttmkfdir</filename> néven
- elérhetõ a &os;
- Portgyûjteményébõl.</para>
+ <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a
+ &truetype; betûtípusok számára (ez
+ legyen például a
+ <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd
+ másoljuk az összes &truetype;
+ betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá,
+ hogy &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok
+ közvetlenül nem hozhatóak át, az X11
+ számára &unix;/&ms-dos;/&windows;
+ formátumban kell lenniük. Miután
+ sikerült átmásolnunk az
+ állományokat ebbe a könyvtárba,
+ használjuk a <application>ttmkfdir</application>
+ parancsot a <filename>fonts.dir</filename>
+ állomány létrehozására,
+ aminek révén az X betûrenderelõje tudnia
+ fogja, hogy új állományokat
+ telepítettünk. A <command>ttmkfdir</command>
+ <filename role="package">x11-fonts/ttmkfdir</filename>
+ néven elérhetõ a &os;
+ Portgyûjteményébõl.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput>
&prompt.root; <userinput>ttmkfdir -o fonts.dir</userinput></screen>
- <para>Ezután adjuk hozzá a &truetype;
- könyvtárat a betûtípusok
- könyvtáraihoz. Itt is a <link
- linkend="type1">Type1</link> betûtípusoknál
- leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis
- használjunk a</para>
+ <para>Ezután adjuk hozzá a &truetype;
+ könyvtárat a betûtípusok
+ könyvtáraihoz. Itt is a <link
+ linkend="type1">Type1</link> betûtípusoknál
+ leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis
+ használjunk a</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput>
&prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen>
- <para>parancsot, vagy adjunk hozzá a
- <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy
- további <literal>FontPath</literal> sort.</para>
+ <para>parancsot, vagy adjunk hozzá a
+ <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy
+ további <literal>FontPath</literal> sort.</para>
- <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a
- <application>&netscape;</application>,
- <application>Gimp</application>, a
- <application>&staroffice;</application> és mindegyik
- más X alkalmazás fel fogja ismerni a frissen
- telepített &truetype; betûtípusokat. A nagyon
- kicsi betûk (egy honlap megtekintése során,
- nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a
- <application>&staroffice;</application> használatakor) most
- már sokkal jobban fognak mutatni.</para>
+ <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a
+ <application>&netscape;</application>,
+ <application>Gimp</application>, a
+ <application>&staroffice;</application> és mindegyik X
+ alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített
+ &truetype; betûtípusokat. A nagyon kicsi betûk
+ (egy honlap megtekintése során,
+ nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a
+ <application>&staroffice;</application> használatakor)
+ most már sokkal jobban fognak mutatni.</para>
</sect2>
@@ -1183,7 +1182,7 @@
<para>Az állománynak XML formátumúnak
kell lennie. Különösen ügyeljünk a
- kis- és nagybetûkre és
+ kis- és nagybetûkre, illetve
gyõzödjünk meg mindig róla, hogy
lezártuk-e az összes taget. Az
állomány a szokásos XML-fejléccel
@@ -1211,7 +1210,7 @@
állományba, nagyjából ilyen
alakban:</para>
- <programlisting><dir>/az/én/betû/típusaim</dir></programlisting>
+ <programlisting><dir>/az/en/betu/tipusaim</dir></programlisting>
<para>Az új betûtípusok, de
legfõképpen az új betûtípusokat
@@ -1344,10 +1343,10 @@
nevû állományt. Fésüljük
össze ennek az állománynak a tartalmát
a <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename>
- tartalmával és a Bitstream betûtípusok
- maguktól felváltják az X11
- alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans serif)
- és egyenszélességû (monospaced)
+ tartalmával, és a Bitstream
+ betûtípusok maguktól felváltják
+ az X11 alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans
+ serif) és egyenszélességû (monospaced)
betûtípusait.</para>
<para>Végezetül a felhasználók is
@@ -1367,7 +1366,7 @@
<para>Még egy utolsó ötlet: LCD
képernyõk esetén szükségünk
- lehet az ún. sub-pixel sampling
+ lehet az ún. <quote>sub-pixel sampling</quote>
(részképpont mintavételezési)
technikára. Ezzel lényegében a
(vízszintesen elválasztott) vörös,
@@ -1398,7 +1397,7 @@
értéket <literal>bgr</literal>-re,
<literal>vrgb</literal>-re vagy <literal>vbgr</literal>-re
kell cserélnünk. Próbálgassuk
- és kiderül, melyikkel mûködik
+ és kiderül, hogy melyikkel mûködik
jobban.</para>
</note>
@@ -1475,13 +1474,14 @@
<para>Az <application>XDM</application> tulajdonképpen a
felhasználó számára ugyanazokat a
funkciókat nyújtja, mint a &man.getty.8; program
- (errõl bõvebben ld. <xref linkend="term-config">).
- Tehát: belépteti a felhasználót a
- szerverre, ahova csatlakozott, illetve elindítja helyette
- a hozzátartozó munkamenet kezelõjét
- (ami általában egy X-es ablakkezelõ). Az
- <application>XDM</application> megvárja ennek a
- programnak a befejezõdését, ami egyben jelzi
+ (errõl bõvebben lásd <xref
+ linkend="term-config">). Tehát: belépteti a
+ felhasználót a szerverre, ahova csatlakozott,
+ illetve elindítja helyette a hozzátartozó
+ munkamenet kezelõjét (ami általában
+ egy X-es ablakkezelõ). Az <application>XDM</application>
+ megvárja ennek a programnak a
+ befejezõdését, ami egyben jelzi
számára, hogy a felhasználó
elvégezte a dolgát, és kilépteti a
szerverrõl. Ezután az
@@ -1509,13 +1509,12 @@
bejegyzést az <filename>/etc/ttys</filename>
állományhoz. Ennek a formai
szabályairól és
- használatáról bõvebben ld. <xref
- linkend="term-etcttys">. Az <filename>/etc/ttys</filename>
- alapértelmezett változatában az
- <application>XDM</application> démon virtuális
- terminálon történõ
- futtatását így találhatjuk
- meg:</para>
+ használatáról bõvebben lásd
+ <xref linkend="term-etcttys">. Az
+ <filename>/etc/ttys</filename> alapértelmezett
+ változatában az <application>XDM</application>
+ démont ebben a formában találjuk meg a
+ virtuális terminálok között:</para>
<screen>ttyv8 "/usr/local/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</screen>
@@ -1606,16 +1605,16 @@
<row>
<entry><filename>xdm-pid</filename></entry>
<entry>A jelenleg futó XDM-hez tartozó
- folyamat azonosítója.</entry>
+ azonosító.</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
- <para>Ebben a könyvtárban fellelhetõ még
- néhány program és szkript az munkaasztalunk
- beállításához az
- <application>XDM</application> futása során. Ezen
+ <para>Ebben a könyvtárban találunk még
+ néhány olyan programot és szkriptet,
+ amelyekkel be tudjuk állítani a munkaasztalunkat
+ az <application>XDM</application> futása alatt. Ezen
állományok céljait egyenként
ismertetni fogjuk. A
felépítésükrõl és
@@ -1650,8 +1649,8 @@
nem állítottuk a távoli
számítógépek
csatlakoztathatóságát.
- Alapértelmezés szerint semmilyen klienst nem
- enged csatlakozni.</para>
+ Alapértelmezés szerint viszont semmilyen klienst
+ nem enged csatlakozni.</para>
</sect3>
@@ -1743,10 +1742,10 @@
is kapcsolódni, ha átírjuk a
hozzáférésre vonatkozó
szabályokat és engedélyezzük rajta a
- kapcsolódást. A szabályok az
- alapértelmezés szerint nagyon óvatosak. Az
- <application>XDM</application>-hez történõ
- kapcsolódás engedélyezéséhez
+ kapcsolódást. Az alapértelmezett
+ szabályok nagyon óvatosak. Ha tehát
+ engedélyezni akarjuk a kívülrõl
+ érkezõ kapcsolódásokat, akkor ahhoz
elõször az <filename>xdm-config</filename>
állományból vegyük ki az alábbi
sort:</para>
@@ -1758,15 +1757,15 @@
<para>Ezután indítsuk újra az
<application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy
az app-defaults állományokban a
- megjegyzéseket <quote>!</quote>
- (felkiáltójel)lel kezdõdnek, nem pedig a
+ megjegyzések <quote>!</quote>
+ (felkiáltó)jellel kezdõdnek, nem pedig a
megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel. A
fentieknél természetesen szigorúbb
hozzáférési szabályok is
szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban
nézzük meg <filename>Xaccess</filename>
állományban szereplõ példákat,
- illetve lapozzuk fel a &man.xdm.1; man oldalt.</para>
+ illetve lapozzuk fel az &man.xdm.1; man oldalt.</para>
</sect2>
@@ -1808,9 +1807,9 @@
szó. Maga a <quote>munkakörnyezet</quote>
elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei
ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások
- teljes garmadájáig, ahogy a
+ teljes garmadájáig, ahogy igaz ez a
<application>KDE</application> vagy a
- <application>GNOME</application> esetén is.</para>
+ <application>GNOME</application> esetében is.</para>
<sect2 id="x11-wm-gnome">
<title>A GNOME</title>
@@ -1902,18 +1901,18 @@
saját <filename>.xinitrc</filename>
állományunk, akkor nincs más
teendõnk, mint átírni az aktuális
- ablakkezelõnket behívó sort a
+ ablakkezelõnket hívó sort a
<application>/usr/local/bin/gnome-session</application> sorra.
Ha nem csináltunk elõtte semmilyen
különleges dolgot az említett
- konfigurációs állománnyal,
+ konfigurációs állománnyal, akkor
elegendõ csak ennyit beírnunk:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/gnome-session" > ~/.xinitrc</userinput></screen>
<para>Ezt követõen írjuk be a
<command>startx</command> parancsot, és a
- <application>GNOME</application> munkakörnyezet fog
+ <application>GNOME</application> munkakörnyezete fog
elindulni.</para>
<note>
@@ -1925,7 +1924,7 @@
állományt, amely ezt a parancsot tartalmazza.
Ehhez nyissuk meg és cseréljük ki benne a
korábbi ablakkezelõnk
- meghívását a
+ hívását a
<application>/usr/local/bin/gnome-session</application>
utasításra:</para>
</note>
@@ -1966,14 +1965,20 @@
tehát a <application>GNOME</application> legfrissebb
verzióiban már használhatjuk az
élsimítást. Ehhez menjünk az
- <menuchoice> <guimenu>Alkalmazások</guimenu>
- <guisubmenu>A munkaasztal
- beállításai</guisubmenu>
- <guimenuitem>Betûk</guimenuitem> </menuchoice>
- menübe, majd válasszuk vagy a <guibutton>A
- legszebb betûforma</guibutton>, <guibutton>A legjobb
- kontraszt</guibutton> vagy a <guibutton>Simítás
- a képponton belül (LCD)</guibutton>
+ <menuchoice> <guimenu>Applications</guimenu>
+ <guisubmenu>Desktop Preferences</guisubmenu>
+ <guisubmenu>Font</guisubmenu> </menuchoice> (a magyar
+ változatban ez az <menuchoice>
+ <guimenu>Alkalmazások</guimenu> <guisubmenu>A
+ munkaasztal beállításai</guisubmenu>
+ <guimenuitem>Betûk</guimenuitem> </menuchoice>)
+ menübe, majd válasszuk vagy a <guibutton>Best
+ shapes</guibutton> (<guibutton>A legszebb
+ betûforma</guibutton>), <guibutton>Best
+ contrast</guibutton> (<guibutton>A legjobb
+ kontraszt</guibutton>) vagy a <guibutton>Subpixel smoothing
+ (LCDs)</guibutton> (<guibutton>Simítás a
+ képponton belül (LCD)</guibutton>)
menüpontot. A GTK+-ot használó, de
közvetlenül a <application>GNOME</application>-hoz
nem tartozó alkalmazások esetén pedig
@@ -2052,13 +2057,14 @@
<para>A <application>KDE</application>-hez egy
<application>Konqueror</application> nevû
böngészõ is tartozik, mely a többi
- &unix;-os böngészõ komoly ellenfelének
+ &unix;os böngészõ komoly ellenfelének
bizonyul. A <application>KDE</application>-rõl többet
a <ulink url="http://www.kde.org/">KDE honlapján</ulink>
olvashatunk. A <application>KDE</application> &os;-re
- vonatkozó tudnivalóiról és
- anyagokról a <ulink url="http://freebsd.kde.org/">&os;
- KDE csapat</ulink> honlapján találhatunk
+ vonatkozó tudnivalóiról és a
+ hozzátartozó anyagokról a <ulink
+ url="http://freebsd.kde.org/">&os; KDE csapat</ulink>
+ honlapján találhatunk
információkat.</para>
</sect3>
@@ -2068,13 +2074,13 @@
<para>Ahogy a <application>GNOME</application> és a
többi más munkakörnyezet esetében is,
- maga a program könnyen feltelepíthetõ
+ maga a program könnyen telepíthetõ
csomagból vagy a Portgyûjtemény
segítségével is:</para>
<para>A <application>KDE</application> csomagját
hálózaton keresztül így tudjuk
- feltelepíteni:</para>
+ telepíteni:</para>
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list