PERFORCE change 141565 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Tue May 13 19:05:49 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141565
Change 141565 by pgj at disznohal on 2008/05/13 19:05:39
Small format fixes.
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#6 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/boot/chapter.sgml#7 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#5 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/desktop/chapter.sgml#6 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/install/chapter.sgml#8 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/introduction/chapter.sgml#9 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/linuxemu/chapter.sgml#5 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/multimedia/chapter.sgml#5 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/network-servers/chapter.sgml#7 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/preface/preface.sgml#7 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/printing/chapter.sgml#10 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/security/chapter.sgml#8 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/virtualization/chapter.sgml#9 edit
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#6 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#6 (text+ko) ====
@@ -2748,7 +2748,7 @@
Ha inkább C programozók vagyunk, akkor
valószínûleg egy olyan C-szerû shelllel
tudunk kényelmesen dolgozni, amilyen például
- a <command>tcsh</command>. Ha viszont egy &linux;os rendszert
+ a <command>tcsh</command>. Ha viszont egy linuxos rendszert
használtunk korábban vagy éppen még
soha nem használtunk volna a &unix; parancssorát,
érdemes a <command>bash</command>-sel
@@ -3173,7 +3173,7 @@
<listitem>
<para>&man.a.out.5;</para>
<para>A legõsibb és egyben a
- <quote>klasszikus</quote> &unix;os
+ <quote>klasszikus</quote> &unix;-os
tárgykódformátum. Egy tömör
és rövidke fejlécet használ, aminek
az elején a formátum
@@ -3235,7 +3235,7 @@
rendszermagokat) a &os; rendszereken, a &os; kezdetben
óckodott váltani az alapértelmezés
szerinti <acronym>ELF</acronym> formátumra. De vajon
- miért? Nos, a &linux;os tábor már megtette a
+ miért? Nos, a linuxos tábor már megtette a
maga fájdalmas váltását az
<acronym>ELF</acronym> formátummal kapcsolatban, és
gyorsan maguk mögött hagyták a
@@ -3269,11 +3269,11 @@
volt egy ilyen egyszerû rendszer (egy PDP-11)
binárisainak tárolására. Ahogy az
emberek nekiláttak átültetni errõl az
- egyszerû rendszerrõl a &unix;ot más rendszerekre,
- az <filename>a.out</filename> formátumot továbbra is
- megtartották, mivel a &unix; kezdeti, Motorola 68k-ra,
- VAXenre készített átírataihoz is
- elegendõ volt.</para>
+ egyszerû rendszerrõl a &unix;-ot más
+ rendszerekre, az <filename>a.out</filename> formátumot
+ továbbra is megtartották, mivel a &unix; kezdeti,
+ Motorola 68k-ra, VAXenre készített
+ átírataihoz is elegendõ volt.</para>
<para>Ezután néhány éles
elméjû hardvermérnök kitalálta,
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/boot/chapter.sgml#7 (text+ko) ====
@@ -306,7 +306,7 @@
<para>Ezen boot manager telepítéséhez
és beállításához,
- elsõként indítsuk el a &linux;-ot és
+ elsõként indítsuk el a Linuxot és
vegyük hozzá az alábbi sort a
rendszerünkben található
<filename>/etc/lilo.conf</filename>
@@ -318,12 +318,12 @@
loader=/boot/chain.b
label=FreeBSD</programlisting>
- <para>A fenti sablont kiegészítve, a &linux;-os
+ <para>A fenti sablont kiegészítve, a linuxos
konvenciók szerint adjuk meg a &os; elsõdleges
partícióját és
meghajtóját úgy, hogy a
<replaceable>X</replaceable>-et átírjuk a
- &linux;-os meghajtó betûjelére és az
+ linuxos meghajtó betûjelére és az
<replaceable>Y</replaceable>-t átírjuk a &linux;
elsõdleges partíciójának
számára. Ha
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#5 (text+ko) ====
@@ -1392,8 +1392,8 @@
szabványos felülete) <quote>natív</quote>
támogatása. A &os; NDISulator
(másnéven Project Evil, a Gonosz terve)
- nevû komponense fog egy &windows;os meghajtót
- és elhiteti vele, hogy a &windows;szal
+ nevû komponense fog egy &windows;-os meghajtót
+ és elhiteti vele, hogy a &windows;-szal
kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó
&windows; binárisokat használ fel, ezért
csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek
@@ -1440,7 +1440,7 @@
meghajtóprogramokat nem tudjuk a &os;/amd64
verziójával használni. A
mûködéshez amd64-re készült
- &windows;os meghajtókra van
+ &windows;-os meghajtókra van
szükség.</para>
</note>
@@ -1451,7 +1451,7 @@
&man.ndisgen.8; parancsot a <username>root</username>
felhasználóval:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowszos/meghajtó/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen>
<para>Az &man.ndisgen.8; egy interaktív
segédprogram, amely mûködése
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/desktop/chapter.sgml#6 (text+ko) ====
@@ -59,16 +59,16 @@
kompatibilitás is található, ezért az
eredetileg Linuxra fejlesztett alkalmazások is
használhatóak a munkakörnyezetünkben.
- Azonban határozottan javasoljuk, hogy a Linuxos
+ Azonban határozottan javasoljuk, hogy a linuxos
alkalmazások használatához elõször
figyelmesen olvassuk át a <xref linkend="linuxemu">et. A
- Linuxos bináris kompabilitást használó
+ linuxos bináris kompabilitást használó
portok neve általában a <quote>linux-</quote>
elõtaggal kezdõdik, amit ne felejtsük el figyelembe
venni, amikor például a &man.whereis.1;
segítségével keressük valamelyiket. A
fejezet további részében
- feltételezzük, hogy a Linuxos alkalmazások
+ feltételezzük, hogy a linuxos alkalmazások
telepítése elõtt aktiváltuk a
bináris Linux kompatibilitást.</para>
@@ -118,7 +118,7 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>Linuxos alkalmazások
+ <para>linuxos alkalmazások
telepítésének ismerete (<xref
linkend="linuxemu">).</para>
</listitem>
@@ -194,8 +194,8 @@
<entry><application>Opera</application></entry>
<entry>kevés</entry>
<entry>könnyû</entry>
- <entry>Vannak &os;-s és Linuxos változatai is.
- A Linuxos verzió használatához
+ <entry>Vannak &os;-s és linuxos változatai is.
+ A linuxos verzió használatához
azonban szükség van a bináris Linux
kompatibilitásra és a
<application>linux-openmotif</application> portra.</entry>
@@ -388,7 +388,7 @@
<para>A ¯omedia; &flash; plugin nem érhetõ el
közvetlenül &os;-re. Azonban létezik egy, a
- plugin Linuxos verziójára épített
+ plugin linuxos verziójára épített
szoftveres réteg (wrapper). Ez a wrapper még
többek közt az &adobe; &acrobat; és a
&realplayer; pluginjait is használhatóvá
@@ -474,7 +474,7 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/www/opera</userinput>
&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen>
- <para>A Linuxos <application>Opera</application>
+ <para>A linuxos <application>Opera</application>
telepítéséhez <literal>opera</literal>
helyett <literal>linux-opera</literal> nevet kell megadnunk a
fenti parancsokban. Ennek a verziónak a
@@ -482,7 +482,7 @@
plugineket akarunk elérni, amelyek csak Linuxra
léteznek. Ilyen például az
<application>Adobe &acrobat.reader;</application>. Ettõl
- eltekintve azonban a &os;-s és a Linuxos
+ eltekintve azonban a &os;-s és a linuxos
változatok szinte teljesen megegyeznek.</para>
</sect2>
@@ -758,10 +758,10 @@
összekapcsolható külsõ
adatbázisokkal. Az
<application>OpenOffice.org</application> natívan
- és megbízhatóan fut &windows;on,
- &solaris;on, &linux;on, &os;-n és &macos; X-en. Az
- <application>OpenOffice.org</application>-ról bõvebb
- információt a <ulink
+ és megbízhatóan fut &windows;-on,
+ &solaris;-on, &linux;-on, &os;-n és &macos; X-en.
+ Az <application>OpenOffice.org</application>-ról
+ bõvebb információt a <ulink
url="http://www.openoffice.org/">projekt saját
honlapján</ulink> találhatunk. A &os;-s
változatra vonatkozó információkat
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/install/chapter.sgml#8 (text+ko) ====
@@ -471,7 +471,7 @@
<para>Ha már mindegyik partíciónk betelt,
akkor a többi operációs rendszer által
felkínált eszközök
- (például &ms-dos;-ban vagy &windows;ban az
+ (például &ms-dos;-ban vagy &windows;-ban az
<command>fdisk</command>) valamelyikével
elõször fel kell közülük
szabadítanunk egyet a &os; számára.</para>
@@ -520,7 +520,7 @@
<application>GParted</application> is használható
az <acronym>NTFS</acronym> partíciókkal. A
<application>GParted</application> számos Live CD-s
- &linux;os disztribúción
+ linuxos disztribúción
megtalálható, ilyen többek közt a <ulink
url="http://www.sysresccd.org">SystemRescueCD</ulink>.</para>
@@ -592,8 +592,8 @@
<orderedlist>
<listitem>
- <para>Mentsük le a &windows;szos adatainkat,
- telepítsük újra a &windows;t
+ <para>Mentsük le a &windows;-os adatainkat,
+ telepítsük újra a &windows;-t
úgy, hogy egy 2 GB méretû
partíciót választunk neki a
telepítése során.</para>
@@ -973,7 +973,7 @@
úgy gyõzõdhetünk meg, ha a lemezeket
magunk formázzuk, és nem bízunk a
különféle elõreformázott
- (preformatted) floppykban. A &windows;ban
+ (preformatted) floppykban. A &windows;-ban
található formázó
segédprogram sem árul nekünk semmit a
lemezeken található hibás
@@ -1889,11 +1889,11 @@
(<quote>Szabványos</quote>) elnevezésû
menüpont által felkínált
telepítési módszer ajánlott a
- &unix;szal vagy a &os; most ismerkedõk
+ &unix;-szal vagy a &os; most ismerkedõk
számára. A telepítés
megkezdéséhez a nyilakkal válasszuk ki a
<guimenuitem>Standard</guimenuitem> menüpontot, majd
- nyomjuk meg az <keycap>Enter</keycap>t.</para>
+ nyomjuk meg az <keycap>Enter</keycap> billentyût.</para>
<figure id="sysinstall-standard">
<title>Egy szabványos telepítés
@@ -4548,7 +4548,7 @@
<para>A &gui.yes; gomb kiválasztásával
és az <keycap>Enter</keycap> lenyomásával
- megengedjük, hogy a &linux;ra készült
+ megengedjük, hogy a Linuxra készült
szoftvereket futtassunk &os;-n. A telepítõ ennek
biztosításához még további
csomagokat is fel fog rakni.</para>
@@ -7050,7 +7050,7 @@
<para>Ha PAP vagy CHAP használatával
kapcsolódunk a szolgáltatónkhoz
- (másképp szólva &windows;ban így
+ (másképp szólva &windows;-ban így
tudunk szkriptek nélkül csatlakozni),
mindössze a <command>dial</command> parancsot kell
kiadnunk a <application>ppp</application>
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/introduction/chapter.sgml#9 (text+ko) ====
@@ -342,10 +342,10 @@
gyári automatizáláson és
készletnyilvántartáson át a
mûholdas antennák tájolásáig
- szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-al is meg
- tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû, hogy a
- &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os; ezen
- felül nagyban profitál a világban
+ szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is
+ meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû,
+ hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os;
+ ezen felül nagyban profitál a világban
található különbözõ
kutatóközpontok és egyetemek által
fejlesztett, kiváló minõségû
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/linuxemu/chapter.sgml#5 (text+ko) ====
@@ -67,7 +67,7 @@
<para>Dióhéjban úgy tudnánk
összefoglalni, hogy ennek köszönhetõen a &os;
- felhasználók képesek a Linuxos
+ felhasználók képesek a linuxos
alkalmazások közel 90%-át mindenféle
további módosítás nélkül
futtatni. Így tehát használható a
@@ -103,12 +103,12 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>hogyan telepítsünk Linuxos osztott
+ <para>hogyan telepítsünk linuxos osztott
könyvtárakat;</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>hogyan telepítsünk Linuxos
+ <para>hogyan telepítsünk linuxos
alkalmazásokat a &os; rendszerünkre;</para>
</listitem>
@@ -181,11 +181,11 @@
<indexterm>
<primary>Linux</primary>
- <secondary>Linuxos könyvtárak
+ <secondary>linuxos könyvtárak
telepítése</secondary>
</indexterm>
- <para>A Linuxos könyvtárakat két módon
+ <para>A linuxos könyvtárakat két módon
is felrakhatjuk: egyrészt a <link
linkend="linuxemu-libs-port">linux_base</link> port
telepítésével, másrészt <link
@@ -226,7 +226,7 @@
feleltethetõek meg. Ilyenkor mindig érdemes
közülük azt választani, amelyik a
leginkább megfelel a telepíteni
- kívánt Linuxos alkalmazás
+ kívánt linuxos alkalmazás
igényeinek.</para>
</note>
@@ -252,7 +252,7 @@
elõször ebben a könyvtárban
fogják keresni a hozzájuk tartozó osztott
könyvtárakat. Így tehát, amikor egy
- Linuxos program betölti például a
+ linuxos program betölti például a
<filename>/lib/libc.so</filename>
függvénykönyvtárat, akkor a &os;
elõször a
@@ -263,13 +263,13 @@
osztott könyvtárak ezért a
<filename>/compat/linux/lib</filename>
árnyékkönyvtárba
- telepítendõek, és nem oda, ahova a Linuxos
+ telepítendõek, és nem oda, ahova a linuxos
<command>ld.so</command> mutat.</para>
<para>Általánosságban szólva eleinte
elég csak azokat az osztott könyvtárakat
megkeresni és felrakni, amelyekre a
- telepítendõ Linuxos alkalmazásunknak
+ telepítendõ linuxos alkalmazásunknak
ténylegesen szüksége van. Egy idõ
után úgyis összegyûlnek azok a
fontosabb függvénykönyvtárak, amelyek
@@ -464,7 +464,7 @@
nézi át, és majd csak ezután
próbálja meg feloldani a nevet. Ha a
<filename>/compat/linux/etc/host.conf</filename>
- állomány nem létezik, akkor a Linuxos
+ állomány nem létezik, akkor a linuxos
alkalmazás a &os; <filename>/etc/host.conf</filename>
állományát találja meg, és
panaszkodni fog a &os; eltérõ
@@ -502,7 +502,7 @@
rendszerekre.</para>
<para>A <application>&mathematica;</application> vagy a
- <application>&mathematica; for Students</application> Linuxos
+ <application>&mathematica; for Students</application> linuxos
változatai közvetlenül megrendelhetõek a
fejlesztõtõl: <ulink
url="http://www.wolfram.com/"></ulink>.</para>
@@ -513,7 +513,7 @@
<para>Elõször is jeleznünk kell a &os;-nek, hogy a
<application>&mathematica;</application> binárisai a
- Linuxos ABI-t (Appplication Binary Interface) fogják
+ linuxos ABI-t (Appplication Binary Interface) fogják
használni. Itt legkönnyebben úgy
járhatunk el, ha egyszerûen
beállítjuk, hogy a rendszer a bélyegezetlen
@@ -524,7 +524,7 @@
<para>Ennek köszönhetõen a &os; most már az
összes bélyegezetlen ELF bináris
- esetén a Linuxos ABI-t fogja használni, és
+ esetén a linuxos ABI-t fogja használni, és
így a telepítõt akár már
közvetlenül a CD-rõl is
indíthatjuk.</para>
@@ -541,7 +541,7 @@
<literal>/bin/sh</literal> hivatkozást a
<literal>/compat/linux/bin/sh</literal> hivatkozásra.
Ezzel biztosíthatjuk be, hogy a telepítõt a
- Linuxos &man.sh.1; fogja elindítani. Ezután a
+ linuxos &man.sh.1; fogja elindítani. Ezután a
kedvenc szövegszerkesztõnkkel vagy a
következõ szakaszban található szkript
segítségével helyettesítsük
@@ -1292,7 +1292,7 @@
telepítéséhez elõször ki kell
alakítanunk a megfelelõ környezetet. Ez a
leírás <emphasis>kifejezetten</emphasis>
- arról szól, hogy &os;-n hogyan futtassuk a Linuxos
+ arról szól, hogy &os;-n hogyan futtassuk a linuxos
<application>&oracle;</application>-t, nem pedig az
<application>&oracle;</application> telepítési
útmutatójában bemutatottakat
@@ -1348,7 +1348,7 @@
<username>oracle</username> hozzáférést
is rendszerünkön. Az <username>oracle</username>
hozzáférés annyira különleges,
- hogy csak Linuxos parancsértelmezõt
+ hogy csak linuxos parancsértelmezõt
társítsunk hozzá. Ehhez vegyük fel
<literal>/compat/linux/bin/bash</literal> sort az
<filename>/etc/shells</filename> állományba,
@@ -1480,7 +1480,7 @@
kerül. A <command>chown</command> parancs helyes
lefutásához alkalmazzunk az alább
mellékelt javítást, vagy az egész
- szkriptet egy Linuxos parancsértelmezõbõl
+ szkriptet egy linuxos parancsértelmezõbõl
indítsuk el.</para>
<programlisting>*** orainst/root.sh.orig Tue Oct 6 21:57:33 1998
@@ -2122,7 +2122,7 @@
<title>A Linux környezet telepítése</title>
<sect3 id="installinglinuxbase-system">
- <title>Az Linuxos alaprendszer telepítése</title>
+ <title>Az linuxos alaprendszer telepítése</title>
<para>Elsõként a <link
linkend="linuxemu-libs-port">linux_base</link> portot kell
@@ -2135,18 +2135,18 @@
</sect3>
<sect3 id="installinglinuxdevelopment">
- <title>A Linuxos fejlesztõi környezet
+ <title>A linuxos fejlesztõi környezet
telepítése</title>
<para>Ha az <application>&oracle;</application>-t &os;-re a
<xref linkend="linuxemu-oracle">ban leírtak szerint
akarjuk telepíteni, akkor szükségünk
- lesz a Linuxos fejlesztõeszközökre is:</para>
+ lesz a linuxos fejlesztõeszközökre is:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/devel/linux_devtools</userinput>
&prompt.root; <userinput>make install distclean</userinput></screen>
- <para>A Linuxos fejlesztõkörnyezetet csak az
+ <para>A linuxos fejlesztõkörnyezetet csak az
<application>&sap.r3; 46B IDES</application>
telepítésénél raktuk fel. Nincs
rá szükségünk, ha a &os; rendszeren
@@ -2194,7 +2194,7 @@
nem fog mûködni). Vannak ugyan
egyébként is gondok az
<application>&oracle;</application>
- újralinkelésével, azonban ez Linuxos
+ újralinkelésével, azonban ez linuxos
probléma, nem pedig &os;-s.</para>
</sect3>
@@ -3868,7 +3868,7 @@
tudunk a <application>SAPgui</application>
alkalmazással rácsatlakozni a frissen
telepített rendszerre még akkor sem, ha el
- tudtuk indítani. Amikor a régebbi Linuxos
+ tudtuk indítani. Amikor a régebbi linuxos
<application>SAPgui</application> alkalmazással
csatlakozunk, a következõ üzeneteket
kapjuk:</para>
@@ -4323,7 +4323,7 @@
ponton. Ezzel oldhatjuk meg, hogy más binárisok
futtatását igénylõ binárisok is
képesek legyenek rendesen mûködni
- (például így az egész Linuxos
+ (például így az egész linuxos
eszköztár tud futni a Linux ABI-n keresztül).
Egyúttal arra is utal, hogy ha a Linux binárisok
számára nem áll rendelkezésre a
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/multimedia/chapter.sgml#5 (text+ko) ====
@@ -1234,7 +1234,7 @@
<para>Elõször is fontos tisztában lennünk
azzal, hogy számos &os;-n futó
- videoalkalmazás eredetileg Linuxos
+ videoalkalmazás eredetileg linuxos
alkalmazásként indult, és
közülük sokan még csak béta
minõségûek. Íme a &os;-n is
@@ -1421,7 +1421,7 @@
valamelyik videohardver vagy felület
leírását ebben a fejezetben, akkor ez a
dokumentáció mindenképpen egy hasznos
- olvasnivalónak bizonyul. Ha a &unix;ok alatt
+ olvasnivalónak bizonyul. Ha a &unix;-ok alatt
elérhetõ videotámogatás
leírását keressük,
határozottan megéri idõt szánni az
@@ -1760,7 +1760,7 @@
dokumentációja</ulink> szakmai szempontból
igen közlékeny. Ezt mindenkinek érdemes
elolvasnia, aki a késõbbiekben magasabb szakmai
- szinten akar foglalkozni a &unix;os videózással.
+ szinten akar foglalkozni a &unix;-os videózással.
Az <application>MPlayer</application> levelezési
listája viszont alig tolerálja a
dokumentációt rendesen el nem olvasó
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/network-servers/chapter.sgml#7 (text+ko) ====
@@ -6005,11 +6005,11 @@
<indexterm><primary>Microsoft Windows</primary></indexterm>
<indexterm>
<primary>állományszerver</primary>
- <secondary>Windowsos kliensek</secondary>
+ <secondary>windowszos kliensek</secondary>
</indexterm>
<indexterm>
<primary>nyomtatószerver</primary>
- <secondary>Windowsos kliensek</secondary>
+ <secondary>windowszos kliensek</secondary>
</indexterm>
<sect2>
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/preface/preface.sgml#7 (text+ko) ====
@@ -477,7 +477,7 @@
lehetõségeket. Ezenfelül részletekre
is kitérõ telepítési
útmutatót találhatunk
- különbözõ népszerû Linuxos
+ különbözõ népszerû linuxos
alkalmazásokhoz, mint például az
<application>&oracle;</application>,
<application>&sap.r3;</application> és a
@@ -884,7 +884,7 @@
<para>A <devicename>E:\></devicename> kijelzéssel
kezdõdõ példák egy &ms-dos; parancsot
jelölnek. Ha másképpen nem említjük,
- ezeket a parancsokat a modern µsoft.windows;szokban
+ ezeket a parancsokat a modern µsoft.windows;-okban
található <quote>Parancssorból</quote> kell
kiadni.</para>
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/printing/chapter.sgml#10 (text+ko) ====
@@ -6459,7 +6459,7 @@
<listitem>
<para>A <application>CUPS</application>, vagy más
néven a <quote>Common UNIX Printing System</quote>
- (Közös &unix;os nyomtatási rendszer), egy
+ (Közös &unix;-os nyomtatási rendszer), egy
hordozható nyomtatási réteg
nyújt a &unix;-alapú operációs
rendszerek számára. Az Easy Software Products
@@ -6478,7 +6478,7 @@
szerverüzenet-blokk (Server Message Block,
<acronym>SMB</acronym>), és AppSocket (más
néven JetDirect) protokollokat is ismeri. A CUPS a
- komolyabb &unix;os nyomtatási feladatokhoz ezeken
+ komolyabb &unix;-os nyomtatási feladatokhoz ezeken
felül még a hálózati
nyomtatók közti választást
és PostScript nyomtatók
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/security/chapter.sgml#8 (text+ko) ====
@@ -1539,8 +1539,8 @@
szénakazlában.</para>
<para>Sajnos, annak idején, amikor a jelszavak
- titkosítása bekerült a &unix;ba, egyedül a
- DES, vagy más néven a Data Encryption Standard
+ titkosítása bekerült a &unix;-ba, egyedül
+ a DES, vagy más néven a Data Encryption Standard
(Adattitkosítási szabvány) jött
szóba. Ez alapvetõen nem jelentett
problémát az Egyesült Államok
@@ -1870,7 +1870,7 @@
generálnunk az egyszeri jelszavunkat. Ezt egy
megbízható rendszeresen tudjuk megtenni az
<command>opiekey</command> lefuttatásával. (Ennek
- vannak DOS-os, &windows;szos és &macos;-es
+ vannak DOS-os, &windows;-os és &macos;-es
változatai is.) Paraméterként az
iterációs számot és a magot kell
megadnunk. Ezt akár közvetlenül át is
@@ -4389,7 +4389,7 @@
<para>Ebben a szakaszban az IPsec
beállításának folyamatát
vázoljuk fel, és &os; valamint
- <application>µsoft.windows; 2000/XP</application>
+ <application>µsoft.windows; 2000/XP</application>
számítógépekbõl
álló környezetben alkalmazzuk egy
biztonságos kommunikációs csatorna
@@ -4711,7 +4711,7 @@
<programlisting>ping 192.168.2.34</programlisting>
- <para>parancs. Ugyanígy a &windows;szos gépek is
+ <para>parancs. Ugyanígy a &windows;-os gépek is
képesek látni a másik
hálózaton levõ
számítógépeket, belépni
@@ -4757,7 +4757,7 @@
<listitem>
<para>A &os; átjárókon
állítsunk be olyan szoftvereket, amelyekkel a
- &windows;szos számítógépek is
+ &windows;-os számítógépek is
képesek látni egymást a
virtuális magánhálózaton
keresztül.</para>
@@ -6320,8 +6320,8 @@
támogatása.</para>
<para>A hozzáférés-vezérlési
- listák a szabványos &unix;os engedély modellt
- bõvítik ki egy igen kompatibilis (&posix;.1e)
+ listák a szabványos &unix;-os engedély
+ modellt bõvítik ki egy igen kompatibilis (&posix;.1e)
módon. Használatával a rendszergazdák
egy sokkal kifinomultabb biztonsági modellt tudhatnak a
kezük ügyében.</para>
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/virtualization/chapter.sgml#9 (text+ko) ====
@@ -56,7 +56,7 @@
<listitem>
<para>hogyan telepítsünk a <application>Virtual
PC</application> használatával &os;-t
- µsoft.windows;ra;</para>
+ µsoft.windows;-ra;</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -101,24 +101,25 @@
<sect2 id="virtualization-guest-parallels">
<title>Parallelsszel &macos;-en</title>
- <para>A <application>Parallels Desktop</application> a &macos;
- 10.4.6, vagy afeletti verzióját futattó,
- &intel;-alapú &apple; &mac; személyi
- számítógépekre fejlesztett
- kereskedelmi alkalmazás. A &os;-t teljes
+ <para>A <application>Parallels Desktop</application> a
+ &macos; 10.4.6, vagy afeletti verzióját
+ futattó, &intel;-alapú &apple; &mac;
+ személyi számítógépekre
+ fejlesztett kereskedelmi alkalmazás. A &os;-t teljes
mértékben támogatja
vendégként. Miután
telepítettük a
- <application>Parallels</application>-t a &macos; X-re, be kell
- állítanunk egy virtuális gépet, majd
- erre felraknunk a kívánt vendég
+ <application>Parallels</application>-t a &macos; X-re, be
+ kell állítanunk egy virtuális gépet,
+ majd erre felraknunk a kívánt vendég
operációs rendszert.</para>
<sect3 id="virtualization-guest-parallels-install">
- <title>A &os; telepítése &macos;
- X/Parallelsre</title>
+ <title>A &os; telepítése
+ &macos; X/Parallelsre</title>
- <para>A &os; &macos; X/<application>Parallels</application>
+ <para>A &os;
+ &macos; X/<application>Parallels</application>
párosra telepítéséhez elsõ
lépésként
készítenünk kell egy új
@@ -267,12 +268,12 @@
</sect3>
<sect3 id="virtualization-guest-parallels-configure">
- <title>A &os; beállítása &macos;
- X/Parallelsen</title>
+ <title>A &os; beállítása
+ &macos; X/Parallelsen</title>
- <para>Miután telepítettük a &os;-t &macos;
- X/Parallels-re, még vár ránk
- néhány konfigurációs
+ <para>Miután telepítettük a &os;-t
+ &macos; X/Parallels-re, még vár
+ ránk néhány konfigurációs
lépés a rendszer virtuálizált
mûködésének
optimalizálása érdekében.</para>
@@ -359,7 +360,7 @@
</authorgroup>
</sect2info>
- <title>&xen;nel &linux;on</title>
+ <title>&xen;nel &linux;-on</title>
<para>A <application>&xen;</application> hipervisor egy
nyílt forráskódú,
@@ -372,7 +373,7 @@
&os; &linux; alatti virtuális futattásához
elsõként telepítenünk kell a
<application>&xen;</application>-t egy dom0-ás
- &linux;-ra. A leírásban a gazda
+ Linuxra. A leírásban a gazda
operációs rendszer a Slackware &linux;
disztribúció lesz.</para>
@@ -676,16 +677,16 @@
</sect2>
<sect2 id="virtualization-guest-virtualpc">
- <title>Virtual PC-vel &windows;on</title>
+ <title>Virtual PC-vel &windows;-on</title>
- <para>A &windows;ra fejlesztett <application>Virtual
+ <para>A &windows;-ra fejlesztett <application>Virtual
PC</application> a µsoft; egyik szabadon
letölthetõ szoftverterméke. A
rendszerkövetelményeit bõvebben lásd a
<ulink
url="http://www.microsoft.com/windows/downloads/virtualpc/sysreq.mspx"></ulink>
linken. Miután telepítettük a
- µsoft.windows;ra a <application>Virtual PC</application>
+ µsoft.windows;-ra a <application>Virtual PC</application>
alkalmazást, be kell állítanunk egy
virtuális gépet, majd telepítenünk
kell rá a kívánt vendég
@@ -693,7 +694,7 @@
<sect3 id="virtualization-guest-virtualpc-install">
<title>A &os; telepítése Virtual
- PC/µsoft.windows;ra</title>
+ PC/µsoft.windows;-ra</title>
<para>Amikor a &os;-t a µsoft.windows; és
<application>Virtual PC</application> párosra akarjuk
@@ -786,7 +787,7 @@
CD-vel vagy a hivatalos FTP oldalról
letölthetõ CD-képpel tehetjük meg.
Amikor letöltöttük a megfelelõ
- CD-képet a helyi &windows;os
+ CD-képet a helyi &windows;-os
állományrendszerünkre vagy
behelyeztük a telepítéshez
használható CD-t a CD-meghajtónkba, a
@@ -871,9 +872,9 @@
µsoft.windows;/Virtual PC-n</title>
<para>Miután a &os;-t minden gond nélkül
- telepítettük a µsoft.windows;on futó
- <application>Virtual PC</application>-re, még
- további beállítási
+ telepítettük a µsoft.windows;-on
+ futó <application>Virtual PC</application>-re,
+ még további beállítási
lépéseket is meg kell tennünk a rendszer
virtualizált mûködésének
finomhangolásához.</para>
@@ -934,7 +935,7 @@
annyiból áll, hogy DHCP-n keresztül
csatlakoztatjuk a virtuális gépünket
ugyanahhoz a helyi hálózathoz, amiben a
- gazda µsoft.windows;os gépünk is
+ gazda µsoft.windows;-os gépünk is
megtalálható. Ezt úgy tudjuk
elérni, ha a <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományba megadjuk a
@@ -955,19 +956,19 @@
<para>A &mac;-ek számára fejlesztett
<application>VMWare Fusion</application> egy olyan kereskedelmi
termék, amit az &intel; alapú &apple; &mac;
- gépekre tudunk telepíteni a &macos; 10.4.9
+ gépekre tudunk telepíteni a &macos; 10.4.9
és késõbbi változatain. A &os; itt
egy teljesen támogatott vendég
operációs rendszer. Miután a
<application>VMWare Fusion</application> felkerült a
- &macos; X rendszerünkre, be kell állítanunk a
- virtuális gépet és telepítenünk
- rá a vendég operációs
- rendszert.</para>
+ &macos; X rendszerünkre, be kell
+ állítanunk a virtuális gépet
+ és telepítenünk rá a vendég
+ operációs rendszert.</para>
<sect3 id="virtualization-guest-vmware-install">
- <title>A &os; telepítése a &macos;
- X/VMWare-re</title>
+ <title>A &os; telepítése a
+ &macos; X/VMWare-re</title>
<para>Elõször indítsuk el a VMWare Fusion-t,
aminek eredményeképpen betöltõdik a
@@ -1130,11 +1131,11 @@
</sect3>
<sect3 id="virtualization-guest-vmware-configure">
- <title>A &os; beállítása a &macos;
- X/VMWare-en</title>
+ <title>A &os; beállítása a
+ &macos; X/VMWare-en</title>
<para>Ahogy a &os;-t sikeresen telepítettük a
- &macos; X alatt futó
+ &macos; X alatt futó
<application>VMWare</application>-re, néhány
konfigurációs lépést még
meg kell tennünk a virtualizált rendszer
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#6 (text+ko) ====
@@ -132,7 +132,7 @@
<sect2>
<title>Miért X?</title>
- <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;ra íródott
+ <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;-ra íródott
ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a
legnépszerûbb. Az X eredeti fejlesztõcsapata
az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren
@@ -203,7 +203,7 @@
és a szerver ugyanazon az operációs
rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú
számítógépen fusson. Ezért
- akár µsoft.windows;szon vagy &apple; &macos;-n is
+ akár µsoft.windows;-on vagy &apple; &macos;-en is
indíthatunk X szervert, és számos
különbözõ szabad valamint kereskedelmi
alkalmazás képes pontosan erre.</para>
@@ -2057,7 +2057,7 @@
<para>A <application>KDE</application>-hez egy
<application>Konqueror</application> nevû
böngészõ is tartozik, mely a többi
- &unix;os böngészõ komoly ellenfelének
+ &unix;-os böngészõ komoly ellenfelének
bizonyul. A <application>KDE</application>-rõl többet
a <ulink url="http://www.kde.org/">KDE honlapján</ulink>
olvashatunk. A <application>KDE</application> &os;-re
@@ -2131,7 +2131,7 @@
különféle súgók
segítségével vagy egyszerûen a
menükre történõ kattintással. A
- &windows;hoz vagy &mac;hez szokott felhasználók
+ &windows;-hoz vagy &mac;-hez szokott felhasználók
itt most már egészen otthonosan érezhetik
magukat.</para>
More information about the p4-projects
mailing list