PERFORCE change 141516 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Mon May 12 17:39:59 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141516
Change 141516 by pgj at disznohal on 2008/05/12 17:39:29
Cleanup in Chapter 29.
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml#6 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml#6 (text+ko) ====
@@ -25,34 +25,34 @@
<itemizedlist>
<listitem>
<para>az átjárók és az
- útválasztás alapjait</para>
+ útválasztás alapjait;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsunk be IEEE 802.11 és
- &bluetooth; eszközöket</para>
+ &bluetooth; eszközöket;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>a &os; segítségével hogyan tudunk
két hálózatot összekötni
- hálózati hidakon keresztül</para>
+ hálózati hidakon keresztül;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan indítsuk hálózatról egy
- lemez nélküli gépet</para>
+ lemez nélküli gépet;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsunk be hálózati
- címfordítást</para>
+ címfordítást;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan kapcsoljunk össze két
számítógépet PLIP
- használatával</para>
+ használatával;</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -62,13 +62,13 @@
<listitem>
<para>hogyan állítsuk be az ATM
- használatát</para>
+ használatát;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan engedélyezzük és
- használjuk ki a Közös címredundancia
- protokollt &os;-ben</para>
+ használjuk a Közös címredundancia
+ protokollt &os;-ben.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -78,25 +78,25 @@
<listitem>
<para>az <filename>/etc/rc</filename> könyvtárban
található szkriptek
- mûködésének ismerete</para>
+ mûködésének ismerete;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>az alapvetõ hálózati fogalmak
- ismerete</para>
+ ismerete;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>egy új &os; rendszermag
beállításának és
telepítésének ismerete (<xref
- linkend="kernelconfig">)</para>
+ linkend="kernelconfig">);</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>a külsõ fejlesztésû szoftverek
+ <para>a külsõ szoftverek
telepítésének ismerete (<xref
- linkend="ports">)</para>
+ linkend="ports">).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -121,9 +121,10 @@
<indexterm><primary>alhálózat</primary></indexterm>
<para>Egy gép egy másikat úgy tud
- megtalálni a hálózaton, ha erre létezik
- egy olyan mechanizmus, amely leírja, hogyan tudunk eljutni
- az egyiktõl a másikig. Ezt hívjuk
+ megtalálni a hálózaton, ha erre
+ létezik egy olyan mechanizmus, amely leírja, hogyan
+ tudunk eljutni az egyiktõl a másikig. Ezt
+ hívjuk
<firstterm>útválasztásnak</firstterm>
(routing). Az <quote>útvonal</quote> (route) címek
egy párjaként adható meg, egy
@@ -131,8 +132,8 @@
<quote>átjáróval</quote> (gateway). Ez a
páros mondja meg, hogy ha el akarjuk érni ezt a
<emphasis>célt</emphasis>, akkor ezen az
- <emphasis>átjárón</emphasis> kell
- továbbhaladnunk. A céloknak három
+ <emphasis>átjárón</emphasis> keresztül
+ kell továbbhaladnunk. A céloknak három
típusa lehet: egyéni gépek,
alhálózatok és az
<quote>alapértelmezett</quote>. Az
@@ -172,25 +173,23 @@
útvonal</primary></indexterm>
<para>Az elsõ két sorban az alapértelmezett
- útvonalat (amirõl részleteiben majd a <link
+ útvonalat (melyrõl részleteiben majd a <link
linkend="network-routing-default">következõ
szakaszban</link> fogunk szólni) és a
<hostid>localhost</hostid> útvonalát
láthatjuk.</para>
- <indexterm><primary>visszahurkolt
- eszköz</primary></indexterm>
+ <indexterm><primary>loopback eszköz</primary></indexterm>
<para>A <hostid>localhost</hostid> címhez az
útválasztási táblázatban a
<devicename>lo0</devicename> eszköz tartozik (a
- <literal>Netif</literal> oszlopban), amit visszahurkolt
- eszköznek (loopback device) is neveznek. Ez arra
- utasítja a rendszert, hogy az ide küldött
- csomagokat ne küldje keresztül a helyi
- hálózaton, hanem csak ezen a belsõ
- felületen, mivel úgyis oda jutnak vissza, ahonnan
- indultak.</para>
+ <literal>Netif</literal> oszlopban), amelyet loopback
+ eszköznek is neveznek. Ez arra utasítja a
+ rendszert, hogy az ide küldött csomagokat ne a helyi
+ hálózaton küldje keresztül, hanem csak
+ ezen a belsõ felületen, mivel úgyis oda
+ jutnának vissza, ahonnan indultak.</para>
<indexterm>
<primary>Ethernet</primary>
@@ -199,7 +198,7 @@
<para>A táblázatban a következõ sor egy
<hostid role="mac">0:e0</hostid> kezdetû címet
- tartalmaz. Ez egy hardveres Ethernet-cím, más
+ tartalmaz. Ez egy hardveres Ethernet cím, más
néven MAC-cím. A &os; magától
képes beazonosítani tetszõleges gépet
(ebben a példában a <hostid>test0</hostid>
@@ -209,7 +208,7 @@
csatolófelületen keresztül. Ehhez a
típusú útvonalhoz tartozik még egy
lejárati idõ is (a <literal>Expire</literal>
- oszlop), ami akkor kap szerepet, ha ennyi idõ
+ oszlop), amely akkor kap szerepet, ha ennyi idõ
elteltével nem kapunk semmilyen hírt a
géprõl. Amikor ilyen történik, az
géphez eddig nyilvántartott útvonal
@@ -240,31 +239,31 @@
megadott) útvonalak fognak létezni.</para>
<para>A <literal>host1</literal> sor a saját
- gépünkre vonatkozik, amit az Ethernet-címe
+ gépünkre vonatkozik, amelyet az Ethernet címe
szerint ismerünk. Mivel mi vagyunk küldõ
gép, a &os; tudni fogja, hogy ilyenkor az Ethernetes
- felület helyett a visszahurkolt eszközt
+ felület helyett a loopback eszközt
(<devicename>lo0</devicename>) kell használnia.</para>
<para>A két <literal>host2</literal> sor arra mutat
példát, amikor az &man.ifconfig.8; paranccsal
álneveket hozunk létre (ennek konkrét okait
- ld. az Ethernetrõl szóló részben). A
- <devicename>lo0</devicename> felület neve után
- szereplõ <literal>=></literal> szimbólum azt
- jelzi, hogy ez nem csak egy visszahurkolt felület (mivel a
- címe szintén a helyi gépre mutat), hanem a
- felület egy másik neve. Ilyen útvonalak csak
- az álneveket ismerõ gépeknél jelennek
- meg. A helyi hálózaton minden más
- gépnél egyszerûen csak a
- <literal>link#1</literal> jelenik meg az ilyen útvonalak
- esetében.</para>
+ lásd az Ethernetrõl szóló
+ részben). A <devicename>lo0</devicename> felület
+ neve után szereplõ <literal>=></literal>
+ szimbólum azt jelzi, hogy ez nem csak egy loopback
+ felület (mivel a címe szintén a helyi
+ gépre mutat), hanem a felület egy másik neve.
+ Ilyen útvonalak csak az álneveket ismerõ
+ gépeknél jelennek meg. A helyi
+ hálózaton minden más gépnél
+ egyszerûen csak a <literal>link#1</literal> jelenik meg az
+ ilyen útvonalak esetében.</para>
<para>Az utolsó sor (a <hostid role="ipaddr">224</hostid>
céllal rendelkezõ alhálózat) a
többesküldésre (multicasting) szolgál,
- ezzel egy másik szakaszban foglalkozunk.</para>
+ amellyel majd egy másik szakaszban foglalkozunk.</para>
<para>Végezetül az útvonalakhoz tartozó
különféle tulajdonságok a
@@ -293,8 +292,8 @@
<row>
<entry>G</entry>
<entry>Gateway: az adott cél felé ezen a
- gépen keresztül küldjünk, ami majd
- kitalálja, hogy merre küldje
+ gépen keresztül küldjünk, amely
+ majd kitalálja, hogy merre küldje
tovább</entry>
</row>
@@ -307,8 +306,8 @@
<row>
<entry>C</entry>
<entry>Clone: ebbõl az útvonalból
- származtatunk új útvonalat azokhoz a
- gépekhez, amikhez csatlakozunk. Ilyen
+ származtatunk új útvonalat azokhoz
+ a gépekhez, amelyekhez csatlakozunk. Ilyen
útvonalakat általában a helyi
hálózatokban találhatunk</entry>
</row>
@@ -344,7 +343,7 @@
útválasztási táblázatban,
hogy létezik-e már hozzá valamilyen
útvonal. Ha a távoli gép egy olyan
- alhálózatba esik, amit már el tudunk
+ alhálózatba esik, amelyet már el tudunk
érni (klónozott útvonalak), akkor a
rendszer megnézi, hogy a hozzátartozó
felületen képes-e kapcsolatot
@@ -355,7 +354,7 @@
esélye: az <quote>alapértelmezett</quote>
útvonal használata. Ez az útvonal egy
speciális átjáró útvonal
- (amibõl általában csak egyetlen egy
+ (ebbõl általában csak egyetlen egy
létezik a rendszerben) és tulajdonságai
között mindig szerepel a <literal>c</literal>. A
helyi hálózat gépei közül ez az
@@ -368,9 +367,9 @@
<para>Amikor pedig magát a külsõ világ
felé átjáróként
szolgáló gépet állítjuk be,
- az alapértelmezett útvonal az internet
- szolgáltatónk által megadott gép
- címe lesz.</para>
+ az alapértelmezett útvonal az
+ internet-szolgáltatónk által megadott
+ gép címe lesz.</para>
<para>Vegyünk egy példát az
alapértelmezett útvonalakra. Egy tipikus
@@ -390,7 +389,7 @@
<para>A <hostid>Helyi1</hostid> és <hostid>Helyi2</hostid>
gépek a hálózatunk tagjai. A
- <hostid>Helyi1</hostid> az internet szolgáltatót
+ <hostid>Helyi1</hostid> az internet-szolgáltatót
éri el egy betárcsázós PPP
kapcsolaton keresztül. A PPP szerver a külsõ
felületén keresztül a helyi
@@ -432,12 +431,12 @@
<hostid>T1-ÁJ</hostid> a <hostid>Helyi1</hostid>
gép számára az alapértelmezett
átjáró és nem a
- szolgáltató azon szervere, amihez
+ szolgáltató azon szervere, amelyhez
csatlakozott?</quote></para>
<para>Ne felejtsük el, hogy a PPP felület a
- szolgáltató helyi hálózatában a
- mi részünkre kap címet, és a itt az
+ szolgáltató helyi hálózatában
+ a mi részünkre kap címet, és a itt az
összes többi géphez tartozó
útvonal automatikusan létrejön. Emiatt
már eleve el tudjuk érni a
@@ -447,9 +446,10 @@
lépcsõre.</para>
<para>Általában a <hostid
- role="ipaddr">X.X.X.1</hostid> címet szokták a helyi
- hálózat átjárójának
- kiosztani. Ezért (az elõbbi példát
+ role="ipaddr">X.X.X.1</hostid> címet szokták a
+ helyi hálózat
+ átjárójának kiosztani. Ezért
+ (az elõbbi példát
újrahasznosítva) ha a helyi
hálózatunkon a C osztályú <hostid
role="ipaddr">10.20.30</hostid> címtartományt
@@ -489,16 +489,16 @@
<programlisting>defaultrouter="10.20.30.1"</programlisting>
- <para>De a &man.route.8; parancs használatával
+ <para>A &man.route.8; parancs használatával viszont
akár közvetlenül is megtehetjük
mindezt:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>route add default 10.20.30.1</userinput></screen>
- <para>A hálózati útválasztási
- táblázatok kézzel történõ
- módosításáról a &man.route.8;
- man oldalon olvashatunk bõvebben.</para>
+ <para>A &man.route.8; man oldalon olvashatunk arról
+ bõvebben, hogy a hálózati
+ útválasztási táblázatokat
+ kézzel hogyan tudjuk módosítani.</para>
</sect2>
@@ -514,34 +514,34 @@
ejtenünk, ahol a gép egyszerre két
hálózatnak is tagja. Gyakorlatilag az
átjáróként üzemelõ
- számítógépek (mint mondjuk az, ami a
- fenti példában PPP kapcsolattal csatlakozott)
- ilyen kettõs hálózatú gépnek
- tekinthetõek. De ez a kifejezés
- igazából csak azokra az esetekre illik, ahol a
- gép egyszerre két helyi hálózatban
- is megjelenik.</para>
+ számítógépek (mint
+ például az, amelyik a fenti példában
+ PPP kapcsolattal csatlakozott) ilyen kettõs
+ hálózatú gépnek tekinthetõek.
+ Ez a kifejezés azonban igazából csak azokra
+ az esetekre illik, ahol a gép egyszerre két helyi
+ hálózatban is megjelenik.</para>
- <para>Az egyik esetben a gépben két
- Ethernet-kártya található, melyek mindegyike
+ <para>Az egyik esetben a gépben két Ethernet
+ kártya található, melyek mindegyike
birtokol egy-egy hálózati címet az egyes
alhálózatokon. De elõfordulhat az is, hogy a
- gépünkben csupán egyetlen
- Ethernet-kártya van és az &man.ifconfig.8;
+ gépünkben csupán egyetlen Ethernet
+ kártya van és az &man.ifconfig.8;
segítségével álneveket hoztunk
létre hozzá. Az elõbbi
általában két fizikailag
elkülönölõ Ethernet alapú
hálózat esetében történik,
míg az utóbbinál csak egyetlen fizikai
- hálózati szegmensrõl van szó, ami
+ hálózati szegmensrõl van szó, amely
viszont logikailag két külön
alhálózatot tartalmaz.</para>
<para>Akármelyiket is vesszük, az
útválasztási táblázatok
- úgy jönnek létre, hogy a gép a
- másik alhálózat felé
+ úgy jönnek létre, hogy bennük a
+ gép a másik alhálózat felé
átjáróként (bejövõ
útvonalként) lesz nyilvántartva. Ebben a
konfigurációban a gép a két
@@ -571,7 +571,7 @@
felületén beérkezõ csomagokat egy
másik felületére. Az internetes
szabványok és a sokéves mérnöki
- tapasztalat azonban nem engedik, hogy a &os; projekt
+ tapasztalat azonban nem engedik, hogy a &os; Projekt
alapértelmezés szerint is
elérhetõvé tegye ezt a &os; rendszerekben.
Ezt a lehetõséget az alábbi
@@ -589,7 +589,7 @@
állítjuk <literal>1</literal>-re. Ha
valamiért egy idõre szüneteltetni akarjuk a
csomagok továbbküldését, akkor
- állítsuk a változót
+ állítsuk a változó
értékét <literal>0</literal>-ra.</para>
<para>Az új útválasztónak nem
@@ -599,14 +599,14 @@
statikus útvonalakat is használhatunk. A &os;
alapból tartalmazza a BSD-k esetén
szabványos &man.routed.8; útválasztó
- démont, ami a RIP (v1 és v2) valamint az IRDP
+ démont, amely a RIP (v1 és v2) valamint az IRDP
megoldásokat ismeri. A BGP v4, OSPF v2 és a
többi fejlettebb útválasztási
protokoll a <filename role="package">net/zebra</filename>
csomagban érhetõ el. Az ettõl bonyolultabb
hálózati útválasztási
feladatokhoz olyan kereskedelmi termékek is
- elérhetõek, mint mondjuk a
+ elérhetõek, mint például a
<application>&gated;</application>.</para>
<indexterm><primary>BGP</primary></indexterm>
@@ -643,7 +643,7 @@
<textobject>
<literallayout class="monospaced">
INTERNET
- | (10.0.0.1/24) alapértelmezett átjáró az internetre
+ | (10.0.0.1/24) alapértelmezett átjáró internet felé
|
|az xl0 felület
|10.0.0.10/24
@@ -670,23 +670,25 @@
<para>Ebben a forgatókönyvben az
<hostid>A-utvalaszto</hostid> a mi &os;-s gépünk,
- ami az internet felé vezetõ
+ amely az internet felé vezetõ
útválasztó szerepét
játssza. Számára az
alapértelmezett útvonal a <hostid
- role="ipaddr">10.0.0.1</hostid>, amin keresztül a
+ role="ipaddr">10.0.0.1</hostid>, amelyen keresztül a
külsõ világot tudja elérni.
Feltételezzük, hogy a
- <hostid>B-utvalaszto</hostid>-t már eleve jól
- állítottuk be, tudja merre kell mennie. (A
- kép alapján egyszerû: csak vegyünk fel
- egy alapértelmezett útvonalat a
+ <hostid>B-utvalaszto</hostid> nevû gépet
+ már eleve jól állítottuk be,
+ ezért tudja merre kell mennie. (A kép
+ alapján egyszerû: csak vegyünk fel egy
+ alapértelmezett útvonalat a
<hostid>B-utvalaszto</hostid> géphez, ahol így a
<hostid role="ipaddr">192.168.1.1</hostid> lesz az
átjáró.)</para>
<para>Ha megnézzük most az
- <hostid>A-utvalaszto</hostid> útválasztási
+ <hostid>A-utvalaszto</hostid>
+ útválasztási
táblázatát, akkor nagyjából
a következõket fogjuk látni:</para>
@@ -703,8 +705,8 @@
<para>Az <hostid>A-utvalaszto</hostid>
útválasztási táblázata
alapján jelen helyzetben nem lehet elérni a 2.
- belsõ hálózatot. Nincs olyan
- útvonal, ami a <hostid
+ belsõ hálózatot. Nincs ugyanis olyan
+ útvonal, amely a <hostid
role="ipaddr">192.168.2.0/24</hostid> alhálózat
felé vezetne. Ezt például úgy
tudjuk megoldani, ha manuálisan felvesszük ezt az
@@ -750,19 +752,20 @@
karakterlánc egy útvonal neve. Az iménti
példában csak egyetlen ilyen név
szerepelt a <literal>static_routes</literal>
- értékében, ami a
+ értékében, amely a
<replaceable>belsohalo2</replaceable> volt. Utána
beírtunk még egy konfigurációs
- változót is, aminek a neve
+ változót is, amelynek a neve
<literal>route_<replaceable>belsohalo2</replaceable></literal>.
Ide helyeztük a &man.route.8; parancsnak
átadandó beállítás
összes paraméterét. Ez pontosan olyan,
mintha a következõ parancsot adtuk volna ki:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>route add -net 192.168.2.0/24 192.168.1.2</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>route add -net 192.168.2.0/24 192.168.1.2</userinput></screen>
- <para>ezért kellett a <literal>"-net 192.168.2.0/24 192.168.1.2"</literal>.</para>
+ <para>Ezért kellett a <literal>"-net 192.168.2.0/24
+ 192.168.1.2"</literal>.</para>
<para>Ahogy már korábban is
említettük, a <literal>static_routes</literal>
@@ -777,7 +780,7 @@
statikus útvonalakat a képzeletbeli
útválasztónkon:</para>
- <programlisting>static_routes="net1 net2"
+ <programlisting>static_routes="net1 net2"
route_net1="-net 192.168.0.0/24 192.168.0.1"
route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
@@ -797,33 +800,33 @@
<para>Annyit már megismertünk, hogy az
útválasztási táblázatokban
- megadhatjuk a hálózaton azt a gépet, amin
- keresztül az adott címtartomány (a
+ megadhatjuk a hálózaton azt a gépet,
+ amelyen keresztül az adott címtartomány (a
példában egy C osztályú
- alhálózat) felé küldhetünk, ami
+ alhálózat) felé küldhetünk, amely
pedig továbbküldi a hozzá érkezõ
csomagokat.</para>
- <para>Amikor a csatlakozunk az internet
- szolgáltatónkhoz, a nála levõ
+ <para>Amikor a csatlakozunk az
+ internet-szolgáltatónkhoz, a nála levõ
útválasztási táblázatok
úgy állítódnak be, hogy az
alhálózatunk felé igyekvõ adatok a
korábban létrejött PPP
összeköttetésen keresztül jutnak el
- hozzánk. De a világ többi
- részén levõ rendszerek honnan fogják
- tudni, hogy a mi internet szolgáltatónknak
+ hozzánk. A világ többi részén
+ levõ rendszerek viszont honnan fogják tudni, hogy a
+ mi internet-szolgáltatónknak
küldjenek?</para>
- <para>Van egy rendszer (ami leginkább a névszerverek
+ <para>Van egy rendszer (ez leginkább a névszerverek
elosztott információs adatbázisához
hasonlít), ami nyilvántartja a pillanatnyilag
kiosztott címtartományokat és megadja a
csatlakozási pontjukat az internet
gerinchálózatán. Ez a
<quote>gerinc</quote> tulajdonképpen olyan
- fõvonalakból áll, amin keresztül a
+ fõvonalakból áll, amelyen keresztül a
világban az országok között mozog az
internet forgalma. A gerinchálózat mindegyik
gépe tárolja a központi
@@ -831,7 +834,7 @@
másolatát, ami a forgalmat egy adott
hálózatról a megadott gerincbeli
hordozóra irányítja át, végig
- az internet szolgáltatók láncán
+ az internet-szolgáltatók láncán
egészen addig, amíg az el nem éri a
hálózatunkat.</para>
@@ -847,9 +850,7 @@
<sect2>
<title>Hibaelhárítás</title>
- <indexterm>
- <primary><command>traceroute</command></primary>
- </indexterm>
+ <indexterm><primary><command>traceroute</command></primary></indexterm>
<para>Néha gondok lehetnek az útvonal
terjedésével, és egyes gépek nem
@@ -863,10 +864,11 @@
csõdöt mond).</para>
<para>A &man.traceroute.8; parancsnak annak a távoli
- gépnek a nevét kell megadnunk, amihez csatlakozni
- akarunk. Futása közben megjeleníti azokat az
- átjárókat, amin keresztül csatlakozni
- próbál, akár sikerült elérni a
+ gépnek a nevét kell megadnunk, amelyhez
+ csatlakozni akarunk. Futása közben
+ megjeleníti azokat az átjárókat,
+ amelyeken keresztül csatlakozni próbál,
+ akár sikerült elérni a
célgépet, akár a kapcsolat hiánya
miatt kudarcot vall.</para>
@@ -900,8 +902,8 @@
Többesküldés esetében semmilyen
speciális beállítás nem
szükségeltetik, az ilyen alkalmazások
- egybõl el tudjuk érni ezt a lehetõséget.
- A többesküldés
+ egybõl el tudják érni ezt a
+ lehetõséget. A többesküldés
útválasztásához azonban be kell
építenünk némi
támogatást a rendszermagba:</para>
@@ -909,11 +911,11 @@
<programlisting>options MROUTING</programlisting>
<para>Emellett még el kell indítanunk az
- &man.mrouted.8; démont is, amihez az
+ &man.mrouted.8; démont is, amelyhez az
<filename>/etc/mrouted.conf</filename> állományban
- még be kell állítanunk járatokat
- és a <acronym>DVMRP</acronym> használatát.
- A többesküldéshez tartozó további
+ még be kell állítanunk tunneleket és
+ a <acronym>DVMRP</acronym> használatát. A
+ többesküldéshez tartozó további
beállításokat az &man.mrouted.8; man
oldalán találhatjuk.</para>
@@ -961,10 +963,11 @@
hálózatokban több olyan
állomást találhatunk, amelyek
egymással rádiójelek
- szórásával kommunikálnak az 2,4 GHz
- vagy 5 GHz frekvenciatartományban (noha ez a helyi
- viszonyoknak megfelelõen változhat és a 2,3
- GHz illetve 4,9 GHz tartományokban is lehetséges a
+ szórásával kommunikálnak a
+ 2,4 GHz vagy 5 GHz frekvenciatartományban (noha
+ ez a helyi viszonyoknak megfelelõen változhat,
+ és a 2,3 GHz, illetve a 4,9 GHz
+ tartományokban is lehetséges a
kommunikáció).</para>
<para>A 802.11 szabványú hálózatok
@@ -982,18 +985,19 @@
amikor az egyik állomás egy másik
vezeték nélküli állomással
akarja felvenni a kapcsolatot. Az ilyen jellegû
- hálózatok második szervezõdési
- módjában nincsenek kijelölt központok
- és a kommunikáció az
- állomások között direkten zajlik. A
+ hálózatok másik típusú
+ szervezõdési módjában nincsenek
+ kijelölt központok és a
+ kommunikáció az állomások
+ között közvetlenül zajlik. A
hálózat ezen formáját IBBS-nek
nevezzük, vagy ismeretebb nevén <emphasis>ad-hoc
hálózatnak</emphasis> (ad-hoc network).</para>
<para>A 802.11 alapú hálózatok
- elsõként a 2,4 GHz-es sávot
- hódították meg és az IEEE 802.11
- és 802.11b szabványokban rögzített
+ elsõként a 2,4 GHz-es sávot
+ hódították meg, és az IEEE 802.11
+ valamint 802.11b szabványokban rögzített
protokollokat használták. Ezekben a
specifikációkban megtalálhatjuk a
mûködési frekvenciát, a
@@ -1003,17 +1007,17 @@
átviteli sebességeket (a
kommunikáció ugyanis eltérõ
sebességekkel is történhet). A
- késõbb kiadott 802.11a szabvány az 5 GHz-es
- tartományban történõ
- mûködést specifikálja, ahol többek
- közt megtalálhatjuk a különféle
- szignálozási mechanizmusokat és a nagyobb
+ késõbb kiadott 802.11a szabvány azt
+ specifikálja, hogy az 5 GHz-es tartományban
+ miként mûködjenek, ahol többek közt
+ megtalálhatjuk a különféle
+ jelkezelési mechanizmusokat és a nagyobb
átviteli sebességek használatát.
Ezt még a 802.11g szabvány követte, ami a
802.11b hálózatokkal kompatibilis módon
lehetõvé tette a 802.11a
- szignálozásának és átviteli
- módszereinek használatát a 2,4 GHz-es
+ jelkezelésének és átviteli
+ módszereinek használatát a 2,4 GHz-es
sávban.</para>
<para>A 802.11 alapú hálózatok
@@ -1034,7 +1038,7 @@
talán csak a kóbor felhasználók
elijesztésére. A jelenleg érvényes
biztonsági elõírásokat az IEEE 802.11i
- specifikáció adja meg, ami új
+ specifikáció adja meg, amely új
kriptográfiai titkosításokat
definiál valamint egy további protokollt az
állomások azonosítására
@@ -1048,15 +1052,15 @@
nélküli hálózatok esetében
másik elterjedt titkosítási protokoll a
WPA. Ez igazából 802.11i elõdjének
- tekinthetõ, amit egy ipari csoport definiált,
+ tekinthetõ, amelyet egy ipari csoport definiált,
amíg a 802.11i minõsítés alatt
állt. A WPA ennek megfelelõen teljesíti a
802.11i szabvány elvárásainak egy
részét és kifejezetten a régi
hardverek számára készült. A WPA
mûködéséhez egyedül a TKIP
- titkosításra van szükségünk, ami
- az eredeti WEP titkosításból
+ titkosításra van szükségünk,
+ amely az eredeti WEP titkosításból
származik. A 802.11i engedi a TKIP
használatát, de az adatok
kódolására egy erõsebb
@@ -1072,20 +1076,21 @@
lennünk. Ez írja le a 802.11
hálózatokon a multimédiás
alkalmazások közvetítéséhez,
- mint mondjuk a videók valós idejû
- lejátszásához vagy a VoIP (voice over IP)
- megvalósításához tartozó
- protokollokat. A 802.11i szabványhoz hasonlóan a
- 802.11e is magában foglal egy elõzetes
- specifikációt, amit WME (késõbb pedig
- már WMM)-nek neveznek. Ezt szintén egy ipari
- csoport definiálta a 802.11e részeként,
- amivel a 802.11e végsõ elfogadásáig
- tudják a multimédiás igényeket
- kiszolgálni. Amit a 802.11e és WME/WMM
- megoldásaival kapcsolatban érdemes tudnunk: a QoS
- (Quality of Service) protokoll és más egyéb
- fejlett közeghozzáférési protokollok
+ mint például a videók valós
+ idejû lejátszásához vagy a VoIP (voice
+ over IP) megvalósításához
+ tartozó protokollokat. A 802.11i szabványhoz
+ hasonlóan a 802.11e is magában foglal egy
+ elõzetes specifikációt, amelyet WME
+ (késõbb pedig már WMM)-nek neveznek. Ezt
+ szintén egy ipari csoport definiálta a 802.11e
+ részeként, amivel a 802.11e végsõ
+ elfogadásáig tudják a
+ multimédiás igényeket kiszolgálni.
+ Amit a 802.11e és WME/WMM megoldásaival
+ kapcsolatban érdemes tudnunk: a QoS (Quality of Service)
+ protokoll és más egyéb fejlett
+ közeghozzáférési protokollok
segítségével a vezeték
nélküli hálózatokban
lehetõvé teszik a forgalom prioritás szerinti
@@ -1096,7 +1101,7 @@
és áramoltatását vagyunk
képesek elérni.</para>
- <para>A &os; 6.0 verziója óta ismeri a 802.11a,
+ <para>A &os; a 6.0 verzió óta ismeri a 802.11a,
802.11b és 802.11g szabványokon alapján
mûködõ hálózatokat. A WPA
és 802.11i biztonsági protokollok (a 11a, 11b
@@ -1121,16 +1126,16 @@
valamint a rendszermagban is be kell állítani
ehhez a megfelelõ támogatást. Ez
utóbbit több különbözõ modulra
- szedték szét, amelyek közül csak
- azokat kell beállítani, amit tényleg
- használni is fogunk.</para>
+ szedték szét, és ezek közül
+ csak azokat kell beállítani, amelyeket
+ tényleg használni is fogunk.</para>
<para>Elõször is tehát kell egy vezeték
nélküli eszköz. Az elterjedtebb
típusaik általában az Atheos által
gyártott alkatrészeket tartalmazzák. Az
ilyen fajtájú eszközöket az
- &man.ath.4; meghajtó kezeli, amit úgy tudunk a
+ &man.ath.4; meghajtó kezeli, melyet úgy tudunk a
rendszer indításakor betölteni, ha a
<filename>/boot/loader.conf</filename>
állományba felvesszük a következõ
@@ -1140,23 +1145,22 @@
<para>Az Atheos meghajtója három
különálló részre oszlik: maga a
- meghajtó (&man.ath.4;), hardveres réteg, ami a
+ meghajtó (&man.ath.4;), a hardveres réteg, ami a
chipfüggõ funkciókat kezeli (&man.ath.hal.4;)
és a keretek küldésével kapcsolatban
az átviteli sebesség
megválasztását lehetõvé
- tevõ algoritmus (ami itt most az ath_rate_sample).
- Amikor ezt a támogatást modulként
+ tevõ algoritmus (ez itt most az ath_rate_sample). Amikor
+ ezt a támogatást modulként
töltjük be, ezek a függõségek
automatikusan feloldódnak. Ha az Atheos
eszközök helyett valamelyik másikhoz
tartozó modult szeretnénk használni,
- akkor pl. az Intersil Prism esetében:</para>
+ akkor például az Intersil Prism esetében
+ a &man.wi.4; meghajtót kell megadnunk:</para>
<programlisting>if_wi_load="YES"</programlisting>
- <para>a &man.wi.4; meghajtót kell megadnunk.</para>
-
<note>
<para>A leírás további részeiben
az &man.ath.4; eszközt fogjuk használni, minden
@@ -1183,13 +1187,13 @@
a modul automatikusan betöltõdik a vezeték
nélküli eszközmeghajtóval együtt.
Emellett még azokra a modulokra is
- szükségünk van, amik a használni
+ szükségünk van, amelyek a használni
kívánt biztonsági protokollokhoz
nyújtanak kriptográfiai
támogatást. Ezek hivatalosan a &man.wlan.4;
modul kérésére automatikusan
betöltõdnek, azonban itt most manuálisan
- állítjuk be ezeket. Erre a célra a
+ állítjuk be. Erre a célra a
következõ modulokat találjuk:
&man.wlan.wep.4;, &man.wlan.ccmp.4; és
&man.wlan.tkip.4;. A &man.wlan.ccmp.4; és
@@ -1235,8 +1239,8 @@
device wlan_tkip # TKIP és Michael titkosítás támogatása a 802.11 eszközök számára</programlisting>
<para>A fentiek megadásával fordítsuk
- újra és telepítsük a rendszermagot,
- majd indítsuk újra a
+ újra és telepítsük a
+ rendszermagot, majd indítsuk újra a
számítógépünket.</para>
</note>
@@ -1278,9 +1282,9 @@
<title>Hogyan keressünk hozzáférési
pontokat</title>
- <para>A hálózatok keréséhez az
- <command>ifconfig</command> paranccsal tudunk nekifogni. Egy
- ilyen kérés kiszolgálása
+ <para>A hálózatok kereséséhez az
+ <command>ifconfig</command> paranccsal tudunk nekifogni.
+ Egy ilyen kérés kiszolgálása
eltarthat néhány pillanatig, mivel ekkor a
rendszernek végig kell bóklásznia az
összes elérhetõ frekvenciát
@@ -1320,7 +1324,7 @@
<listitem>
<para>Extended Service Set (ESS): az
állomás egy infrastrukturális
- vagyis BBS hálózat része</para>
+ vagyis BBS hálózat része.</para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -1330,7 +1334,7 @@
<listitem>
<para>IBSS/ad-hoc hálózat: az
állomás egy ad-hoc hálózat
- része</para>
+ része.</para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -1344,7 +1348,7 @@
TKIP vagy AES-CCMP titkosítás
használatával kódolja a
hálózat tagjai között
- közlekedõ kereteket</para>
+ közlekedõ kereteket.</para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -1356,9 +1360,9 @@
rövid bevezetõjeleket használnak (a
802.11b High Rate/DSSS PHY
elõírásai szerint), ahol a
- szokványos 128 bites
- szinkronizációs mezõ hossza csak 56
- bit</para>
+ szokványos 128 bites
+ szinkronizációs mezõ hossza csak
+ 56 bit.</para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -1366,11 +1370,11 @@
<term><literal>s</literal></term>
<listitem>
- <para>Short slot time: a 802.11g hálózat
- rövid slotidõt használ, amivel nem
+ <para>Short Slot Time: a 802.11g hálózat
+ rövid slotidõt használ, mivel nem
találhatóak benne régi (802.11b
szabványú)
- állomások</para>
+ állomások.</para>
</listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
@@ -1396,10 +1400,10 @@
<title>Alapvetõ beállítások</title>
<para>Ebben a szakaszban arra mutatunk példákat,
- hogy miként tudunk &os; alatt titkosítás
- nélkül használni egy vezeték
- nélküli hálózati
- kártyát. Miután
+ hogy miként tudunk &os; alatt
+ titkosítás nélkül használni
+ egy vezeték nélküli
+ hálózati kártyát. Miután
elsajátítottuk az itt szereplõ
ismereteket, határozattan javasoljuk, hogy a
vezeték nélküli
@@ -1428,7 +1432,7 @@
hozzáférési pontot. Ez az
alapértelmezett tevékenység, amikor
aktiváljuk a felületet vagy valamilyen
- más módon, pl.
+ más módon, például
az<filename>/etc/rc.conf</filename>
állományból hivatkozunk
rá:</para>
@@ -1445,38 +1449,40 @@
<para>Amikor olyan környezetben vagyunk, ahol több
hozzáférési pontnak is megegyezik az
SSID-ja (gyakran így próbálják
- egyszerûsíteni a köztük
- történõ automatikus
- váltást), akkor szükségünk
- lehet ezt egy adott eszközhöz rendelni. Ebben
- az esetben a hozzáférési pont
+ egyszerûsíteni azt, hogy automatikusan
+ váltani lehessen köztük), akkor
+ szükségünk lehet ezt egy adott
+ eszközhöz hozzárendelni. Ebben az
+ esetben a hozzáférési pont
BSSID-ját is definiálni kell (és az
SSID-t akár el is hagyhatjuk):</para>
<programlisting>ifconfig_ath0="ssid <replaceable>saját_ssid</replaceable> bssid <replaceable>xx:xx:xx:xx:xx:xx</replaceable> DHCP"</programlisting>
<para>Más módokon is képesek vagyunk
- szabályozni a hozzáférési pontok
- megválasztását, például
- a rendszerünk által vizsgált
- frekvenciasávok megadásával. Ez
- olyankor tud hasznos lenni, ha többsávos
- vezeték nélküli kártyánk
- van, és az összes tartomány
+ szabályozni a hozzáférési
+ pontok megválasztását,
+ például a rendszerünk által
+ vizsgált frekvenciasávok
+ megadásával. Ez olyankor tud hasznos lenni,
+ ha többsávos vezeték
+ nélküli kártyánk van, és
+ az összes tartomány
végigpásztázása
túlságosan sok idõt venne el. Ezt a
mûvelet a <option>mode</option> paraméter
megadásával lehet egy konkrét
- sávra leszûkíteni, pl. a</para>
+ sávra leszûkíteni,
+ például a</para>
<programlisting>ifconfig_ath0="mode <replaceable>11g</replaceable> ssid <replaceable>saját_ssid</replaceable> DHCP"</programlisting>
<para>beállítás hatására
- a kártya 802.11g módban fog üzemelni, ami
- kizárólag csak 2,4 GHz-es
+ a kártya 802.11g módban fog üzemelni,
+ ami kizárólag csak 2,4 GHz-es
frekvenciákon használható, így
- az 5 GHz-es csatornákat egyszerûen figyelmen
- kívül hagyjuk. Ugyanezt a
+ az 5 GHz-es csatornákat egyszerûen
+ figyelmen kívül hagyjuk. Ugyanezt a
<option>channel</option> paraméterrel is meg tudjuk
oldani, mivel így a mûködést egy
adott frekvenciára korlátozzuk, valamint a
@@ -1510,18 +1516,18 @@
nélküli hálózatunkat
teszteljük. Más sémákban az
adatfolyam megindításához egy
- titkosítási kézifogás
+ titkosítási kézfogás
szükséges, vagy elõre megosztott kulcsok
- vagy jelszavak segítségével, vagy
+ esetleg jelszavak segítségével, vagy
bonyolultabb sémák esetében itt
még olyan különbözõ
háttérszolgáltatások is
- megjelennek, mint mondjuk a RADIUS. A legtöbb
- felhasználó a nyílt
+ megjelennek, mint például a RADIUS. A
+ legtöbb felhasználó a nyílt
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list