PERFORCE change 141005 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Thu May 1 19:11:02 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141005
Change 141005 by pgj at disznohal on 2008/05/01 19:10:21
Cleanup in Chapter 11.
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#4 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#4 (text+ko) ====
@@ -63,40 +63,41 @@
<listitem>
<para>hogyan dolgozzunk hatékonyan az
állományrendszerekkel és a
- lapozóállományokkal</para>
+ lapozóállományokkal;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>az <filename>rc.conf</filename>
beállításának alapjait és a
- <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtár
- indítási rendszerét</para>
+ <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename>
+ könyvtárban található
+ indítási rendszert;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsunk be és
próbáljunk ki egy hálózati
- kártyát</para>
+ kártyát;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsunk be virtuális
címeket a hálózati
- eszközökeinken</para>
+ eszközökeinken;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan használjuk az <filename>/etc</filename>
könyvtárban megtalálható
különféle konfigurációs
- állományokat</para>
+ állományokat;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan hangoljuk a &os; mûködését
a <command>sysctl</command> változóinak
- segítségével</para>
+ segítségével;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan hangoljuk a lemezek
teljesítményét és
módosítsuk a rendszermag
- korlátozásait</para>
+ korlátozásait.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -104,16 +105,17 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>a &unix; és &os; alapjainak megértése
- (<xref linkend="basics">)</para>
+ <para>a &unix; és a &os; alapjainak
+ megértése (<xref linkend="basics">);</para>
</listitem>
<listitem>
<para>a rendszermag beállításához
és fordításához
kötõdõ alapok ismerete (<xref
- linkend="kernelconfig">)</para>
+ linkend="kernelconfig">).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
+
</sect1>
<sect1 id="configtuning-initial">
@@ -123,20 +125,14 @@
<title>A partíciók kiosztása</title>
<indexterm><primary>partíciókiosztás</primary></indexterm>
- <indexterm>
- <primary><filename>/etc</filename></primary>
- </indexterm>
- <indexterm>
- <primary><filename>/var</filename></primary>
- </indexterm>
- <indexterm>
- <primary><filename>/usr</filename></primary>
- </indexterm>
+ <indexterm><primary><filename>/etc</filename></primary></indexterm>
+ <indexterm><primary><filename>/var</filename></primary></indexterm>
+ <indexterm><primary><filename>/usr</filename></primary></indexterm>
<sect3>
<title>Alappartíciók</title>
- <para>Amikor a &man.bsdlabel.8; vagy &man.sysinstall.8;
+ <para>Amikor a &man.bsdlabel.8; vagy a &man.sysinstall.8;
segítségével
állományrendszereket telepítünk, nem
szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt,
@@ -147,12 +143,12 @@
elérni kívánt
állományrendszereket a meghajtó
lemezének külsejéhez közel kell
- létrehozni, míg mondjuk a
- <filename>/usr</filename>-hez hasonló nagyobb
- partíciókat a belsõ része
- felé. A partíciókat a
- következõ sorrendben érdemes
- kialakítani: gyökér
+ létrehozni, míg például a
+ <filename>/usr</filename> partícióhoz
+ hasonló nagyobb partíciókat annak
+ belsõ része felé. A
+ partíciókat a következõ sorrendben
+ érdemes kialakítani: gyökér
(rendszerindító),
lapozóállomány, <filename>/var</filename>
és <filename>/usr</filename>.</para>
@@ -171,27 +167,27 @@
felhasználónk van a rendszerben és hogy
mekkora naplókat tartunk meg. Itt a legtöbb
felhasználónak soha nem lesz
- szüksége egy gigabájtnál több
- helyre, de ne feledjük, hogy a
- <filename>/var/tmp</filename> könyvtárban el kell
- tudni férnie csomagoknak.</para>
+ szüksége egy gigabyte-nál több helyre,
+ de ne feledjük, hogy a <filename>/var/tmp</filename>
+ könyvtárban el kell tudni férnie a
+ csomagoknak.</para>
<para>A <filename>/usr</filename> partíció
tartalmazza a rendszer mûködéséhez
elengedhetetlenül fontos legtöbb
állományt, a portok
- gyûjteményét (ajánlott, ld.
+ gyûjteményét (ajánlott, lásd
&man.ports.7;) és a forráskódot
(választható). Ez utóbbiak a
telepítés során
választhatóak. Ehhez a
partícióhoz legalább két
- gigabájtnyi hely ajánlott.</para>
+ gigabyte-nyi hely ajánlott.</para>
<para>Vegyük figyelembe a tárbeli igényeket,
amikor megválasztjuk partíciók
- méretét. Igen kellemetlen lehet, úgy
- futunk ki az egyik partíción a szabad
+ méretét. Igen kellemetlen lehet, amikor
+ úgy futunk ki az egyik partíción a szabad
helybõl, hogy a másikat alig
használjuk.</para>
@@ -220,18 +216,17 @@
lapozóállományt tároló
partíció mérete legyen a rendszer fizikai
memóriájának (RAM) kétszerese.
- Például ha a
+ Például, ha a
számítógépünk
- 128 megabájt memóriával rendelkezik,
- akkor a lapozóállomány
- méretének 256 megabájtnak kell
- lennie. Az ennél kevesebb memóriát
- maguknak tudó rendszerek több
- lapozóállománnyal jobban
- teljesítenek. 256 megabájtnál
- kevesebb lapozóállományt
- semmiképpen sem ajánlunk, és
- inkább a fizikai memóriát érdemes
+ 128 megabyte memóriával rendelkezik, akkor
+ a lapozóállomány méretének
+ 256 megabyte-nak kell lennie. Az ennél kevesebb
+ memóriát maguknak tudó rendszerek
+ több lapozóállománnyal jobban
+ teljesítenek. 256 megabyte-nál kevesebb
+ lapozóállományt semmiképpen sem
+ ajánlunk, és inkább a fizikai
+ memóriát érdemes
bõvítenünk. A rendszermag virtuális
memóriát kezelõ lapozási
algoritmusait úgy állították be,
@@ -246,9 +241,9 @@
bõvítése esetén még
további gondokat is okozhat.</para>
- <para>A több SCSI lemezzel (vagy a
+ <para>A több SCSI-lemezzel (vagy a
különbözõ vezérlõkre
- csatlakoztatott több IDE lemezzel) bíró
+ csatlakoztatott több IDE-lemezzel) bíró
nagyobb rendszerek esetében érdemes minden egyes
(de legfeljebb négy) meghajtóra
beállítani lapozóállományt.
@@ -271,6 +266,7 @@
elszabadult program tombolásából,
és nem kell rögtön
újraindítanunk a rendszert.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -320,6 +316,7 @@
többnyire írásvédett, nagyobb
eséllyel él túl egy csúfos
rendszerösszeomlást.</para>
+
</sect3>
</sect2>
@@ -413,7 +410,7 @@
<para>A telepített alkalmazások
általában saját konfigurációs
- állományokkal, amik pedig saját
+ állományokkal, amelyek pedig saját
formátummal stb. rendelkeznek. Fontos, hogy ezeket az
állományokat az alaprendszertõl
elkülönítve tároljuk, ezáltal a
@@ -455,8 +452,8 @@
-rw-r--r-- 1 root wheel 7933 May 20 1998 srm.conf.default</literallayout>
<para>Az állományok mérete jól mutatja,
- hogy csak az <filename>srm.conf</filename> változott meg. Az
- <application>Apache</application> késõbbi
+ hogy csak az <filename>srm.conf</filename> változott meg.
+ Az <application>Apache</application> késõbbi
frissítései ezt az állományt nem
fogják felülírni.</para>
@@ -479,27 +476,28 @@
<para>A felhasználók közül sokan
választják a &os;
- portgyûjteményében található
- külsõs szoftverek telepítését. A
+ Portgyûjteményében található
+ külsõ szoftverek telepítését. A
telepített szoftvert gyakran ilyenkor úgy kell
beállítani, hogy a rendszer
indulásával együtt induljon. Az olyan
- szolgáltatások, mint mondjuk a <filename
- role="package">mail/postfix</filename> vagy a <filename
+ szolgáltatások, mint például a
+ <filename role="package">mail/postfix</filename> vagy a <filename
role="package">www/apache13</filename> csupán két
olyan szoftvercsomag, amelyet a rendszerrel együtt kell
- elindítani. Ebben a szakaszban a külsõs
+ elindítani. Ebben a szakaszban a külsõ
szoftverek indítására használatos
eljárásokkal foglalkozunk.</para>
<para>A &os;-ben megjelenõ legtöbb
- szolgáltatás, mint mondjuk a &man.cron.8;, a
- rendszerindító szkripteken keresztül kel
- életre. Habár ezek a szkriptek a &os; egyes
- verziói vagy az egyes gyártók esetén
- különbözhetnek, azonban az mindegyikükben
- közös, hogy az elindításukra
- vonatkozó beállítások egyszerû
+ szolgáltatás, mint például a
+ &man.cron.8;, a rendszerindító szkripteken
+ keresztül kel életre. Habár ezek a szkriptek a
+ &os; egyes verziói vagy az egyes gyártók
+ esetén különbözhetnek, azonban az
+ mindegyikükben közös, hogy az
+ elindításukra vonatkozó
+ beállítások egyszerû
indítószkriptekkel adhatóak meg.</para>
<para>Az <filename>rc.d</filename> eljövetele elõtt az
@@ -514,7 +512,7 @@
<para>Miközben rengetegen próbálták
beolvasztani ezt a megszokott konfigurációs
- stílust egy új rendszerbe, a külsõs
+ stílust egy új rendszerbe, a külsõ
alkalmazások mûködtetéséhez
továbbra is az elõbb említett
könyvtárban elhelyezett szkriptekre van
@@ -540,7 +538,7 @@
kódú engedélyeket. Ezen felül a
szkriptnek még tudnia kell kezelnie a
<literal>start</literal> és <literal>stop</literal>
- opciókat.</para>
+ paramétereket.</para>
<para>A legegyszerûbb indítószkript valahogy
így nézhet ki:</para>
@@ -565,14 +563,15 @@
<para>Ez a szkript képes értelmezni a
<literal>start</literal> és <literal>stop</literal>
- parancsokat az alkalmazás számára, amit itt
- csak <literal>utility</literal>-nek neveztünk.</para>
+ parancsokat az alkalmazás számára, ami itt
+ egyszerûen csak a <literal>utility</literal> nevet
+ kapta.</para>
<para>Manuálisan így tudjuk elindítani:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput><filename>/usr/local/etc/rc.d/utility.sh</filename> start</userinput></screen>
- <para>Habár nem mindegyik külsõs szoftvert kell
+ <para>Habár nem mindegyik külsõ szoftvert kell
külön megadni az <filename>rc.conf</filename>
állományban, majdnem minden nap
módosítani kell egy portot a
@@ -580,7 +579,7 @@
egyes alkalmazásokra vonatkozó
kiegészítõ információkhoz
nézzük meg a telepítés után
- keletkezõ üzeneteket. Egyes külsõs
+ keletkezõ üzeneteket. Egyes külsõ
szoftverekhez mellékelnek olyan
indítószkripteket, amelyek lehetõvé
teszik az alkalmazás meghívását az
@@ -602,7 +601,7 @@
szakaszban megismert kulcsszavak
segítségével az alkalmazások
mostantól kezdve a többi szolgáltatás,
- például a <acronym>DNS</acronym>, után
+ például a <acronym>DNS</acronym> után
indulnak el, és az <filename>rc.conf</filename>
állományon keresztül a szkriptekbe
huzalozottak helyett most már tetszõleges
@@ -663,17 +662,19 @@
segédprogrammal szembeni kompatibilitást és
az <filename>rc.conf</filename> állomány
könnyebb beállítását.</para>
+
</sect2>
<sect2>
<title>Szolgáltatások indítása
szolgáltatásokkal</title>
- <para>Más szolgáltatások, mint mondjuk a
- <acronym>POP</acronym>3 vagy <acronym>IMAP</acronym> szerverek
- démonai stb. az &man.inetd.8;
- segítségével indíthatóak el.
- Ez a Portgyûjteménybõl telepített
+ <para>Más szolgáltatások, mint
+ például a <acronym>POP</acronym>3 vagy
+ <acronym>IMAP</acronym> szerverek démonai stb. az
+ &man.inetd.8; segítségével
+ indíthatóak el. Ez a
+ Portgyûjteménybõl telepített
szolgáltatások esetén magával vonja
az adott segédprogram felvételét vagy a
hozzátartozó sor
@@ -718,6 +719,7 @@
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
+
<title>A <command>cron</command> segédprogram
beállítása</title>
@@ -748,7 +750,8 @@
található. A rendszerszintû crontabok
esetében a hatodik mezõ annak a
felhasználónak a nevét tartalmazza, amivel a
- program fut. Ezzel a rendszercrontaboknak megadatott az a
+ program fut. Ezzel a rendszer szintjén
+ mûködõ crontaboknak megadatott az a
képesség, hogy tetszõleges
felhasználó nevében futtassanak programokat.
A felhasználók crontabjaiban a hatodik mezõ a
@@ -760,13 +763,13 @@
<note>
<para>A felhasználói crontabok lehetõvé
- teszik az egyes felhasználók számára,
- hogy a <username>root</username> felhasználó
- jogosultságai nélkül képesek legyenek
- feladatokat ütemezni, ugyanis a
- felhasználóhoz tartozó crontabban
- szereplõ parancsok mindegyike a tulajdonosának
- engedélyeivel fut.</para>
+ teszik az egyes felhasználók
+ számára, hogy a <username>root</username>
+ felhasználó jogosultságai
+ nélkül képesek legyenek feladatokat
+ ütemezni, ugyanis a felhasználóhoz
+ tartozó crontabban szereplõ parancsok mindegyike a
+ tulajdonosának engedélyeivel fut.</para>
<para>Az átlagos felhasználókhoz
hasonlóan a <username>root</username>
@@ -792,7 +795,7 @@
HOME=/var/log
#
#
-#minute hour mday month wday who command <co id="co-field-descr">
+#minute hour day month wday who command <co id="co-field-descr">
#
#
*/5 * * * * root /usr/libexec/atrun <co id="co-main">
@@ -804,14 +807,14 @@
állományához hasonlóan itt is a
<literal>#</literal> jelöli a megjegyzéseket. Az
ilyen megjegyzések remekül
- használathatóak annak
- feljegyzésére, hogy mit és miért
- akarunk futtatni. A megjegyzések azonban nem
- szerepelhetnek a paranccsal egy sorban, mivel
- máskülönben a parancs részeként
- kerülnek értelmezésre. Tehát mindig
- új sorba kell raknunk ezeket. Az üres sorokat a
- program nem veszi figyelembe.</para>
+ használhatóak annak feljegyzésére,
+ hogy mit és miért akarunk futtatni. A
+ megjegyzések azonban nem szerepelhetnek a paranccsal
+ egy sorban, mivel máskülönben a parancs
+ részeként kerülnek
+ értelmezésre. Tehát mindig új
+ sorba kell raknunk ezeket. Az üres sorokat a program nem
+ veszi figyelembe.</para>
</callout>
<callout arearefs="co-env">
@@ -822,11 +825,11 @@
meghatározására, ahogy mindezt az itteni
példában is tapasztalhatjuk a
<envar>SHELL</envar>, <envar>PATH</envar> és
- <envar>HOME</envar> opciók esetében. Ha nem
- adunk meg mást, akkor a <command>cron</command> az
+ <envar>HOME</envar> értékek esetében. Ha
+ nem adunk meg mást, akkor a <command>cron</command> az
alapértelmezés szerinti <command>sh</command>
- shellt használja. Ha nem adjuk meg a
- <envar>PATH</envar> változó
+ parancsértelmezõt használja. Ha nem adjuk
+ meg a <envar>PATH</envar> változó
értékét, akkor minden
állományra abszolút elérési
úttal kell hivatkoznunk, mivel ennek nincs
@@ -872,8 +875,8 @@
állományainak telepítésekor. A
sor végén láthatjuk még a
<literal>command</literal> oszlopot is. Ez az utolsó
- mezõ, és ide kerül a végrehajtó
- parancs.</para>
+ mezõ, és ide kerül a
+ végrehajtandó parancs.</para>
</callout>
<callout arearefs="co-main">
@@ -881,7 +884,7 @@
értékeket határozza meg.
Észrevehetjük, hogy a sor egy
<literal>*/5</literal> alakú felírással
- kezdõdik, amit további <literal>*</literal>
+ kezdõdik, amelyet további <literal>*</literal>
karakterek követnek. A <literal>*</literal> karakterek
jelentése <quote>elsõ-utolsó</quote>, ami
arra utal, hogy <emphasis>mindig</emphasis>. Ennek
@@ -896,9 +899,9 @@
felvilágosítást.</para>
<para>Az itt szereplõ parancsoknak tetszõleges
- mennyiségû paraméter átadható,
- azonban a több soron keresztül
- átívelõ parancsok
+ mennyiségû paraméter
+ átadható, azonban a több soron
+ keresztül átívelõ parancsok
tördelését a sor végén a
<quote>\</quote> karakterrel kell jelezni.</para>
</callout>
@@ -942,12 +945,12 @@
segédprogramot. Ennek általános
alakja:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>crontab crontab_állomány</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>crontab <replaceable>crontab_állomány</replaceable></userinput></screen>
<para>Ebben a példában a
- <filename>crontab_állomány</filename> a
- korábban létrehozott <filename>crontab</filename>
- neve lesz.</para>
+ <filename><replaceable>crontab_állomány</replaceable></filename>
+ a korábban létrehozott
+ <filename>crontab</filename> neve lesz.</para>
<para>Lehetõségünk van lekérdezni a
telepített <filename>crontab</filename>
@@ -957,15 +960,16 @@
nézzük meg mit ad vissza.</para>
<para>A <command>crontab -e</command> használata olyan
- felhasználók számára ajánlott,
- akik sablon alkalmazása nélkül
- szeretnének teljesen maguktól megírni egy
- crontab állományt. Ennek hatására a
- kiválasztott szövegszerkesztõ egy üres
- állományt kap. Miután ezt az
- állományt elmentettük, a
- <command>crontab</command> programmal magától
- telepítésre kerül.</para>
+ felhasználók számára
+ ajánlott, akik sablon alkalmazása
+ nélkül szeretnének teljesen maguktól
+ megírni egy crontab állományt. Ennek
+ hatására a kiválasztott
+ szövegszerkesztõ egy üres állományt
+ kap. Miután ezt az állományt
+ elmentettük, a <command>crontab</command> programmal
+ magától telepítésre
+ kerül.</para>
<para>Ha a késõbbiekben törölni akarjuk a
felhasználónkhoz tartozó
@@ -990,16 +994,17 @@
<title>Az rc használata &os; alatt</title>
<para>A rendszer indítására a &os; 2002-ben
- átvette a NetBSD <filename>rc.d</filename> rendszerét.
- Ezt a felhasználók könnyen felismerhetik a
- <filename>/etc/rc.d</filename> könyvtárban
- található állományokról. A
- legtöbbjük olyan alapvetõ
- szolgáltatások, amelyeket a <option>start</option>,
- <option>stop</option> és <option>restart</option>
- paraméterekkel lehet vezérelni.
- Például az &man.sshd.8; az alábbi paranccsal
- indítható újra:</para>
+ átvette a NetBSD <filename>rc.d</filename>
+ rendszerét. Ezt a felhasználók könnyen
+ felismerhetik a <filename>/etc/rc.d</filename>
+ könyvtárban található
+ állományokról. A legtöbbjük olyan
+ alapvetõ szolgáltatások, amelyeket a
+ <option>start</option>, <option>stop</option> és
+ <option>restart</option> paraméterekkel lehet
+ vezérelni. Például az &man.sshd.8; az
+ alábbi paranccsal indítható
+ újra:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd restart</userinput></screen>
@@ -1027,21 +1032,20 @@
is.</para>
<para>Mivel az <filename>rc.d</filename> rendszert elsõsorban
- az a szolgáltatások operációs
- rendszerrel együtt történõ
- elindítására és
- leállítására használják,
- a szabványos <option>start</option>, <option>stop</option>
+ arra használják, hogy szolgáltatásokat
+ indítsanak el vagy állítsanak le az
+ operációs rendszerrel együtt, a
+ szabványos <option>start</option>, <option>stop</option>
és <option>restart</option> paraméterek csak abban
az esetben látják a feladatukat, ha a nekik
- megfelelõ változók be vannak
- állítva az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományban. Tehát mondjuk a <command>sshd
+ megfelelõ változókat beállítottuk
+ az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban.
+ Tehát például a <command>sshd
restart</command> csak abban az esetben fog bármit is
csinálni, ha az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban az <varname>sshd_enable</varname>
- változó értékét
- <option>YES</option>-re állítottuk. Ha az
+ változót a <option>YES</option>
+ értékre állítottuk. Ha az
<filename>/etc/rc.conf</filename>
beállításaitól függetlenül
kívánunk egy szolgáltatásnak
@@ -1064,8 +1068,8 @@
<option>rcvar</option> paramétert. Ennek
segítségével például a
rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy a
- <command>sshd</command> szolgáltatást megengedi-e az
- <filename>/etc/rc.conf</filename>:</para>
+ <command>sshd</command> szolgáltatást
+ engedélyezi-e az <filename>/etc/rc.conf</filename>:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd rcvar</userinput>
# sshd
@@ -1087,8 +1091,9 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd status</userinput>
sshd is running as pid 433.</screen>
- <para>(Az üzenet: <quote>Az sshd a 433-as
- azonosítóval fut.</quote>)</para>
+ <para>Az üzenet:</para>
+
+ <screen>Az sshd a 433-as azonosítóval fut.</screen>
<para>Bizonyos esetekben a <option>reload</option> paraméter
használatával lehetõségünk a
@@ -1101,8 +1106,9 @@
legtöbbször lényegében ez a
<literal>SIGHUP</literal> jelzést
kiküldését rejti magában. Ez a
- lehetõség nem mindegyik szolgáltatás
- esetén érhetõ el.</para>
+ lehetõség azonban nem mindegyik
+ szolgáltatás esetén érhetõ
+ el.</para>
<para>Az <filename>rc.d</filename> rendszer nem csupán
hálózati szolgáltatások esetén
@@ -1115,10 +1121,9 @@
<screen>Starting background file system checks in 60 seconds.</screen>
- <para>(Az üzenet fordítása: <quote>A
- háttérben 60 másodperc múlva
- megkezdõdik az állományrendszerek
- ellenõrzése.</quote>)</para>
+ <para>Az üzenet fordítása:</para>
+
+ <screen>A háttérben 60 másodperc múlva megkezdõdik az állományrendszerek ellenõrzése.</screen>
<para>Ennek megfelelõen tehát ezt az
állományt az állományrendszerek
@@ -1128,17 +1133,17 @@
le.</para>
<para>Számos rendszerszolgáltatás
- igényel a mûködéséhez további
- szolgáltatásokat. Például a NIS
- és más egyéb távoli
- eljáráshíváson alapú
- szolgáltatások egészen addig nem
+ igényel a mûködéséhez
+ további szolgáltatásokat.
+ Például a NIS és más egyéb
+ távoli eljáráshíváson
+ alapú szolgáltatások egészen addig nem
képesek elindulni, amíg az
<command>rpcbind</command> (portmapper)
szolgáltatást el nem indítjuk. Az ilyen
jellegû gondok feloldására az
indítószkriptek elején levõ
- megjegyzésekben alálható egy kevés
+ megjegyzésekben található egy kevés
metainformáció a szkript
mûködéséhez szükséges elemekre
(függõségeire) vonatkozóan. A rendszer
@@ -1192,7 +1197,7 @@
megválasztásával a rendszergazda nagyon
finoman képes az indításkor
végrehajtódó szkriptek sorrendjét
- szabályozni, és a többi &unix; alapú
+ szabályozni és a többi &unix; alapú
operációs rendszerbõl ismert
<quote>futtatási szintek</quote> használata
nélkül vezérlelni a rendszerben megjelenõ
@@ -1205,6 +1210,7 @@
meglevõeken, akkor ez <ulink
url="&url.articles.rc-scripting">a cikk</ulink> (angolul)
segítségünkre lehet.</para>
+
</sect1>
<sect1 id="config-network-setup">
@@ -1250,9 +1256,9 @@
és ISA csatolós kártyák
széles spektrumát ismeri. Az egyes
kiadásokhoz mellékelt <quote>Hardware
- Compatibility List</quote> dokumentumokban tudjuk
- ellenõrizni, hogy a kártyákat ismeri a
- rendszer.</para>
+ Compatibility List</quote> (Hardverkompatibilitási lista)
+ dokumentumokban tudjuk ellenõrizni, hogy a
+ kártyákat ismeri a rendszer.</para>
<para>Miután meggyõzõdtünk róla, hogy
a kártyánkat ismeri a rendszer, meg kell
@@ -1296,7 +1302,7 @@
ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto</screen>
<para>Ebben a példában láthatunk is
- két olyan kártyát, amik a &man.dc.4;
+ két olyan kártyát, amelyek a &man.dc.4;
meghajtót használják.</para>
<para>Ha a hálózati kártyánk
@@ -1330,14 +1336,14 @@
statikusan beépítjük a
kártyánk támogatását a
rendszermagba. A <filename>
- /usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és
+ /usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és az
<filename>/usr/src/sys/<replaceable>arch</replaceable>/conf/NOTES</filename>
- állományok valamint a meghajtóhoz
+ állományok, valamint a meghajtóhoz
tartozó man oldal elolvasásából
megtudhatjuk a rendszermag beállításait
tartalmazó állományban megadandó
paramétereket. A rendszermag
- újrafordítását ld. <xref
+ újrafordítását lásd <xref
linkend="kernelconfig">. Ha a rendszermag
(<filename>GENERIC</filename>) az indulás
során észlelte a kártyánkat, nem
@@ -1385,12 +1391,13 @@
avagy hálózati meghajtók
szabványos felülete) <quote>natív</quote>
támogatása. A &os; NDISulator
- (másnéven a Gonosz terve) nevû komponense
- fog egy &windows;-os meghajtót és elhiteti vele,
- hogy a &windows;-zal kommunikál. Mivel az &man.ndis.4;
- meghajtó &windows; binárisokat használ
- fel, ezért csak &arch.i386; és &arch.amd64;
- rendszerek esetén érhetõ el.</para>
+ (másnéven Project Evil, a Gonosz terve)
+ nevû komponense fog egy &windows;os meghajtót
+ és elhiteti vele, hogy a &windows;szal
+ kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó
+ &windows; binárisokat használ fel, ezért
+ csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek
+ esetén érhetõ el.</para>
<note>
<para>Az &man.ndis.4; meghajtó leginkább a PCI,
@@ -1433,25 +1440,26 @@
meghajtóprogramokat nem tudjuk a &os;/amd64
verziójával használni. A
mûködéshez amd64-re készült
- &windows;-os meghajtókra van
+ &windows;os meghajtókra van
szükség.</para>
</note>
<para>A következõ lépés a
- meghajtó binárisainak betölthetõ modulba
- fordítása. Ennek
+ meghajtó binárisainak betölthetõ
+ modulba fordítása. Ennek
eléréséhez használjuk az
&man.ndisgen.8; parancsot a <username>root</username>
felhasználóval:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowsos/meghajto/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajto/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ndisgen <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF</replaceable> <replaceable>/windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS</replaceable></userinput></screen>
<para>Az &man.ndisgen.8; egy interaktív
- segédprogram, ami mûködése közben
- még rákérdez néhány
- szükséges információra. Az
- aktuális könyvtárban létrehoz egy
- rendszermagmodult, amit az alábbi módon tudunk
+ segédprogram, amely mûködése
+ közben még rákérdez
+ néhány szükséges
+ információra. Az aktuális
+ könyvtárban létrehoz egy rendszermagmodult,
+ amelyet az alábbi módon tudunk
betölteni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload <replaceable>./W32DRIVER.ko</replaceable></userinput></screen>
@@ -1461,7 +1469,7 @@
<filename>ndis.ko</filename> és az
<filename>if_ndis.ko</filename> modulokat is. Ez
általában minden olyan modul esetén
- megtörténik magától, ami függ
+ megtörténik magától, amely függ
az &man.ndis.4; használatától.
Kézileg az következõ parancsokkal tudjuk
ezeket betölteni:</para>
@@ -1487,9 +1495,10 @@
ndis0: 11g rates: 6Mbps 9Mbps 12Mbps 18Mbps 36Mbps 48Mbps 54Mbps</screen>
<para>Innentõl kezdve az <devicename>ndis0</devicename>
- nevû eszközt úgy tudjuk használni, mint
- bármelyik más hálózati
- felületet (pl. <devicename>dc0</devicename>).</para>
+ nevû eszközt úgy tudjuk használni,
+ mint bármelyik más hálózati
+ felületet (például
+ <devicename>dc0</devicename>).</para>
<para>A többi modulhoz hasonló módon be
tudjuk állítani, hogy a rendszer
@@ -1504,6 +1513,7 @@
tartalmához:</para>
<programlisting>W32DRIVER_load="YES"</programlisting>
+
</sect3>
</sect2>
@@ -1579,14 +1589,14 @@
</listitem>
<listitem>
- <para><devicename>lo0</devicename>: a hurkolt
+ <para><devicename>lo0</devicename>: a loopback
eszköz</para>
</listitem>
<listitem>
<para><devicename>tun0</devicename>: a
<application>ppp</application> által használt
- csatornához tartozó eszköz</para>
+ tunnelhez tartozó eszköz</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -1595,7 +1605,7 @@
azonosítja a rendszermag indulása során
talált eszközöket. Például az
<devicename>sis2</devicename> a rendszerben
- található harmadik olyan eszköz, ami a
+ található harmadik olyan eszköz, amely a
&man.sis.4; meghajtót használja.</para>
<para>A példában a <devicename>dc0</devicename>
@@ -1626,13 +1636,14 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>Érvényes üzenetszóró
- címmel rendelkezik (ami itt most <hostid
+ <para>Érvényes broadcast
+ (üzenetszóró) címmel rendelkezik
+ (ami itt most <hostid
role="ipaddr">192.168.1.255</hostid>).</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A kártya MAC címe
+ <para>A kártya MAC-címe
(<literal>ether</literal>) <hostid
role="mac">00:a0:cc:da:da:da</hostid>.</para>
</listitem>
@@ -1684,7 +1695,7 @@
felvennünk a hálózati kártyák
érvényes beállításait.</para>
- <para>A kedvence szövegszerkesztõnkben nyissuk meg az
+ <para>A kedvenc szövegszerkesztõnkben nyissuk meg az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományt.
Minden egyes hálózati csatolóhoz fel kell
vennünk benne egy sort, ennek megfelelõen most a
@@ -1710,7 +1721,7 @@
<para>Ha a telepítés során
beállítottuk volna a hálózati
kapcsolatokat, akkor tapasztalhatjuk, hogy egyes
- hálózati kártyá(k) sorai itt
+ hálózati kártyák sorai itt
már szerepelnek. Ellenõrizzük le az
<filename>/etc/rc.conf</filename> tartalmát mielõtt
bõvítenénk!</para>
@@ -1718,12 +1729,13 @@
<para>Mindezek mellett az <filename>/etc/hosts</filename>
állományba is be kell írnunk a helyi
hálózatunkon található
- különféle gépek neveit és IP
- címeit, ha még nem szerepelnének ott.
+ különféle gépek neveit és
+ IP-címeit, ha még nem szerepelnének ott.
Errõl további részleteket a &man.hosts.5; man
oldalról és az
<filename>/usr/share/examples/etc/hosts</filename>
állományból tudhatunk meg.</para>
+
</sect2>
<sect2>
@@ -1798,9 +1810,10 @@
round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms</screen>
<para>Ha beállítottuk az
- <filename>/etc/hosts</filename> állományt, akkor a
- <hostid role="ipaddr">192.168.1.2</hostid> helyett a
+ <filename>/etc/hosts</filename> állományt, akkor
+ a <hostid role="ipaddr">192.168.1.2</hostid> helyett a
gép nevét is megadhatjuk.</para>
+
</sect3>
<sect3>
@@ -1874,18 +1887,19 @@
csomagokat a megadott célhoz. Ez többnyire
olyankor történik meg, amikor nem adtunk meg
alapértelmezett kézbesítési
- irányt vagy nem dugtuk be a hálózati
- kábelt. A <command>netstat -rn</command>
- kimenetébõl meg tudjuk állapítani,
- hogy létezik érvényes út az
- elérni kívánt cél felé. Ha
- nincs, akkor haladjunk tovább a <xref
+ irányt (default route) vagy nem dugtuk be a
+ hálózati kábelt. A <command>netstat
+ -rn</command> kimenetébõl meg tudjuk
+ állapítani, hogy létezik-e
+ érvényes út az elérni
+ kívánt cél felé. Ha nincs, akkor
+ haladjunk tovább a <xref
linkend="advanced-networking">re.</para>
<para>A <errorname>ping: sendto: Permission denied</errorname>
- jellegû üzeneteket többségében egy
- helytelenül beállított tûzfal okozza.
- Ha az <command>ipfw</command>
+ jellegû üzeneteket többségében
+ egy helytelenül beállított tûzfal
+ okozza. Ha az <command>ipfw</command>
mûködését engedélyeztük a
rendszermagban, de nem adtunk meg hozzá
szabályokat, akkor az alapértelmezett
@@ -1917,7 +1931,7 @@
<indexterm><primary>virtuális
címek</primary></indexterm>
- <indexterm><primary>IP álnevek</primary></indexterm>
+ <indexterm><primary>IP-álnevek</primary></indexterm>
<para>A &os; alkalmazása során igen gyakori a
virtuális címek használata, aminek
@@ -1936,8 +1950,8 @@
feltüntetni.</para>
<para>Az <devicename>fxp0</devicename> felület esetén az
- álcímek megadása valahogy így néz
- ki:</para>
+ álcímek megadása valahogy így
+ néz ki:</para>
<programlisting>ifconfig_fxp0_alias0="inet xxx.xxx.xxx.xxx netmask xxx.xxx.xxx.xxx"</programlisting>
@@ -1951,10 +1965,10 @@
tagjánál megszakad.</para>
<para>Az álcímek hálózati
- maszkjának pontos meghatározása nagyon fontos,
- de szerencsére nem különösebben bonyolult.
- Minden felület esetén lennie kell egy olyan
- címnek, ami helyesen reprezentálja a
+ maszkjának pontos meghatározása nagyon
+ fontos, de szerencsére nem különösebben
+ bonyolult. Minden felület esetén lennie kell egy
+ olyan címnek, ami helyesen reprezentálja a
hálózat hálózati maszkját.
Minden egyéb olyan címnek, ami ugyanabba az
alhálózatba esik, végig
@@ -1962,16 +1976,16 @@
hálózati maszkkal kell rendelkezniük (ami
felírható <hostid
role="netmask">255.255.255.255</hostid> vagy <hostid
- role="netmask">0xffffffff</hostid> formájában is).
- </para>
+ role="netmask">0xffffffff</hostid> formájában
+ is).</para>
<para>Például vegyük azt, hogy az
<devicename>fxp0</devicename> felületen keresztül
két hálózathoz csatlakozunk, melyek
közül az egyik a <hostid
- role="ipaddr">10.1.1.0</hostid>, aminek hálózati
+ role="ipaddr">10.1.1.0</hostid>, amelynek hálózati
maszkja <hostid role="netmask">255.255.255.0</hostid>, és a
- <hostid role="ipaddr">202.0.75.16</hostid>, aminek
+ <hostid role="ipaddr">202.0.75.16</hostid>, amelynek
hálózati maszkja <hostid
role="netmask">255.255.255.240</hostid>. Azt szeretnénk
elérni, hogy a rendszerünk az <hostid
@@ -2029,8 +2043,9 @@
<row>
<entry><filename>/etc</filename></entry>
<entry>Általános rendszerszintû
- beállítások. Az itt levõ adatok
- a rendszer egészére vonatkoznak.</entry>
+ beállítások. Az itt levõ
+ adatok a rendszer egészére
+ vonatkoznak.</entry>
</row>
<row>
<entry><filename>/etc/defaults</filename></entry>
@@ -2041,25 +2056,23 @@
<row>
<entry><filename>/etc/mail</filename></entry>
<entry>A &man.sendmail.8;
- beállításához tartozó
+ beállításához tartozó
további állományok, egyéb
levélküldéshez használt
- adatok.
- </entry>
+ adatok.</entry>
</row>
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list